Ez nem UFO, nem repülőgép és nem is drón: csak a Vénusz díszeleg.
A Naptól számított második bolygóról gyakran írunk, nem véletlenül: az Esthajnalcsillag (ami a Vénusz népi neve; és amelyről nem lehet elégszer elmondani és leírni, hogy nem azonos a Sarkcsillaggal) ezekben a hetekben egyértelműen dominálja a nyugati égboltot a kora esti órákban. És még közel sincs vége!
Idézzük a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor folyóiratát: „Feltűnően fényes, fehér fényű égitestként látszik napnyugta után a délnyugati égen. A hónap elején bő négy, a végén három órával nyugszik a Nap után. Továbbra is kitűnően megfigyelhető. Fényessége -4,8 magnitúdó, sőt a hónap közepén a -4,9-et is eléri, emiatt a nappali égen is megtalálható. Átmérője 31,9 ívmásodpercről 48-ra nő, fázisa 0,38-ról 0,16-ra csökken.”
Az alábbiakban sorra vesszük a Vénusz láthatóságával kapcsolatos fontosabb dátumokat.
Közelítések
A Vénusz ragyogása egyúttal égi világítótoronyként szolgálhat nekünk más, jóval halványabb égitestek megtalálásához (lásd a csillagugrás módszerét), amelyről már írtunk korábban). Igen szerencsés hónap a február, mert több, egyébként halvány égitesthez is jó vezetőnkké válik a római Aphrodité!
Február 3. A Vénusz és a Neptunusz látszólag egymás közelében
A Hold utáni legfényesebb égitest a Vénusz, -4,8 magnitúdójával (ne feledjük, a magnitúdó olyan fura mennyiség, ami minél negatívabb, annál nagyobb fényességet jelez). Ehhez képest a Neptunusz közel 8 magnitúdója semmi. Milyen jó, hogy a Halakban tanyázó tengeristen (ez persze önmagában jópofa!) és a Szerelem istennője közt ezen a napon csak négy fok a különbség az égen! A Neptunusz távcsöves megfigyeléséhez ezen a napon kényelmesen elindulhatunk a Vénusztól. A Neptunusz nyomtatható keresőtérképe itt található.
Február 5. A Vénusz és az Iris kisbolygó közel látszik egymáshoz
Ötödikén egy még halványabb égitestet találhatunk meg a Vénusz segítségével: a (7) Iris kisbolygót. Röviden az Irisről: ez a fél Magyarországnyi kiterjedésű kisbolygó a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövben kering, 1847-ben fedezte fel John R. Hind a hajdanvolt londoni Bishop obszervatóriumból, a fényesebb kisbolygók egyike.
Hosszabban az Irisről: tessék elolvasni cikkeinket (lásd itt, és itt)!
A Vénusz 1,6 fokra közelíti meg az Irist, ez mindössze három Hold-átmérőt jelent! Ha tehetjük, éljünk a lehetőséggel, és keressük fel a kisbolygót. Észlelésünk sikerességét úgy ellenőrizhetjük, ha keresőtérképünkön bejelöljük az Irisek vélt „csillagocska” helyét, majd másnap vagy esetleg egy harmadik napon is visszatérünk a tett helyszínére, szintén feljegyezve az Iris pozícióját. Ha a csillagocska elmozdul a hátércsillagokhoz képest, akkor valóban megtaláltuk az aszteroidát! Este 18:15-kor a Vénusz még mindig kellemesnek mondható, 25 fok magasan látható az égen, az Irist a bolygótól jobbra keressük.
Láthatóság
Következzenek a Vénusz bolygó láthatóságának fontosabb állomásai.
Február 19.: a bolygó legnagyobb fényessége
Egészen február közepéig fényesedik a Vénusz, amikor is -4,9 magnitúdón tetőzik. A 41,8 ívmásodpercesre hízott, 23%-os megvilágítottságú sarló esztétikus látványt nyújt, rajzolása, fényképezése ajánlott!
Március 1.: indul a sarlóvadászat
Hangzatos alcím, de indokolt: a tavasz első napjára mindössze 14%-os megvilágítottságúvá vékonyodó Vénusz ekkorra már vékony sarló képét mutatja majd távcsövünkben. Még mindig -4,8 magnitúdós, a korong azonban 49 ívmásodpercre nő! A közismerten sűrű légkörű bolygó ilyenkor ráadásul érdekes árnyékjelenségeket mutat, ezeket érdemes lehet rajzon, fényképen is megörökíteni.
A sarlók utáni hajsza egyébként érdekes hobbi az amatőrcsillagászaton belül. Egyes amatőrök képesek egész hajnalokat (vagy estéket) szánni egy-egy jó kép készítéséért, ami már csak azért is megsüvegelendő, mert minél vékonyabb a Vénusz sarlója, annál nehezebb megfigyelni (például a horizont közelsége vagy a kelő/nyugvó Nap fénye miatt).
Március 23.: az alsó együttállás napja
Ez tulajdonképpen a Vénusz és Nap legszorosabb közelítésének napja. Sőt ennél pontosabban is meghatározható: hajnali 5:05-kor következik be, ez a polgári szürkület kezdete, ekkor a Vénusz a horizonttól még mindössze 2 fokra kukucskál ki. A kellően felkészültek a nappali égen a Naptól 8,1 fokra is megláthatják a pengevékony, a Vénusz légköre miatt várhatóan a 180 fokos ívnél is szélesebb Vénusz-sarlót.
Ennyit tehát dióhéjban a közelgő Vénusz-szezonról. Rajzaikat, fényképeiket töltsék fel a Magyar Csillagászati Egyesület észlelésfeltöltőjére! Az Észlelésfeltöltő a magyar amatőrmozgalom fontos vívmánya, egészen az ’50-es évekig kereshetők benne vissza észlelések, érdemes ránézni.
Derült eget!
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Svábhegyi Csillagvizsgáló