A kérdések eldöntése mindenki számára egyedi, így nem kísérlem meg megválaszolni őket. A november ugyanis számomra talán a magunkra figyelésről, az otthon melegének kereséséről és a csendességről szól. Ennek az időjárással kapcsolatos oka van: a hideg, nyirkos, borongós – és az ősz színeiben pompázó – időszak beterel minket a ház biztonságába, megnehezíti azokat a szabadidős tevékenységeket, amelyeket pedig a nyárral azonosítunk. És hogy honnan jön az időjárás? Nos, a Föld tengelye nem merőleges a Nap körüli keringés síkjára: lám, a nap végén maga a csillagászat az, ami a gondolkodásunk alapjait (például feltehetően az Olvasó fenti kérdésekre adott válaszainak jelentős részét) irányítja. A nemrégiben történt óraátállítás is (cikket is írtunk róla) a Föld tengelyferdeségével függ össze, ami persze egy mesterséges konstrukció, de hatása nem jelentéktelen.
Szóval, mi is a november?
Azt, hogy az Olvasónak mi, azt csak a képernyő másik oldalán ülő személy tudhatja. De hogy csillagászati szempontból micsoda, azt az alábbi sorokban tüzetesen megbeszéljük!
Az idei november csúcsa mindenképpen a Mars! A végre igen magasan járó, egyre hízó vörös bolygó december elsején ér maximális földközelségbe, láthatósága a csúcson van, minden bevethető műszerrel figyeljük és firtassuk! Ha lehetőségünk van rá, igyekezzünk hidegfront utáni nyugodt, kristálytiszta égbolton keresztül figyelni a planétát, ilyenkor a légkör remegése ugyanis kevésbé jelentkezik, elvarázsolva a távcsőben vizsgálódó szemet!
Észleléseinket pedig ne feledjük el feltölteni az MCSE Észlelésfeltöltő honlapjára !
November 5-én Jupiter–Hold együttállás
Ezüstszínű égi kísérőnktől 2,5 fokkal északnyugatra mutatja magát az égbolt legfényesebb bolygója, a Jupiter 5-én este, a szép jelenség szabad szemmel igen esztétikus lesz. Ez az esemény alkalmas arra, hogy egészen kicsi (3-4) éves gyerekek is megláthassák a Jupitert, hiszen a Holdat, illetve egy ahhoz közeli fényes „csillagot” még a legkisebbek is könnyen megtalálják, ha elmagyarázzuk nekik, mit keressenek! A Hold fázisa (megvilágítottsága) 82%-os lesz.
November 6-án hajnalban keressük a Ceres törpebolygót
Naprendszerünk sokáig legnagyobb kisbolygója (2006 óta törpebolygó, mint a Pluto) ideális célpont lehet azoknak, akiknek még nincs tapasztalatuk a kisbolygókeresésben, és gyakorolni szeretnének. Ehhez nyújt segítséget az 5-én éjszaka, illetve 6-án hajnalban tetőző Ceres – M65 közelítés, amelynek során a törpebolygó 27 ívperccel északra halad el az M65 galaxistól, ez egy szűk holdátmérőnyi közelséget jelent. A Ceres 8,9 magnitúdós, közepes égről 8-10 centiméteres teleszkóppal már kereshetjük.
.png)
A Ceres térképe november hónapban. Nyomtatható minőségben elérhető itt.
November 8-án biztosan lemaradunk egy teljes holdfogyatkozásról
Figyelem, hold- és nem napfogyatkozás! Sajnos hazánkból nem lesz látható, de Észak-Amerika, a Csendes-óceán és a Távol-Kelet lakossága egyaránt örülhet.
A Föld félárnyéka 9:02:17-kor (óra-perc-másodperc) érinti majd a holdkorogot, a teljes fázis 11:16:39-kor kezdődik majd, és 11:59:09-kor ér véget. Ne feledjük, a holdfogyatkozást az okozza, hogy a Föld a Hold és a Nap közé kerül, a Föld árnyéka pedig elborítja a holdkorongot.
November 9-én opponál az Uránusz
A Naprendszer 7. bolygója egy évvel ezelőtt szintén nagyjából hasonló időpontban opponált , ismételten megfigyelésre kedvező pozícióba ér, vagyis a Jupiter, a Szaturnusz, a Mars, a Neptunusz mellett az Uránusz is felvehető célpontjaink közé – ez a november csillagászati értelemben talán a bolygókról szól? A halvány, zöldeskék bolygót kistávcsővel apró, színes korongnak láthatjuk csupán, jó körülmények mellett azonban közepes átmérőjű távcsővel már egészen jó észleléseket végezhetünk, ha a légkör állapota lehetővé teszi. Az Uránusz keresőtérképe innen érhető el.
A hold novemberi csillagfedései
A Hold időről időre eltakar fényesebb csillagokat, ami kifejezetten érdekes látvány.
|
Dátum |
Csillag |
Belépés |
Kilépés |
|
November 9. |
37 Tau (4,5 magnitúdó) |
- |
21:43, sötét oldal |
|
39 Tau (5,9 magnitúdó) |
- |
21:54, sötét oldal |
|
|
November 10. |
98 Tau (5,8 magnitúdó) |
- |
21:57, sötét oldal |
|
November 14. |
76 Gem (5,3 magnitúdó) |
- |
0:09, sötét oldal |
|
November 30. |
tau Aqr |
16:11, terminátor |
17:21, világos oldal |
A csillagok kilépését erősebb binokulárral, teleszkóppal kisebb nagyítás mellett érdemes megfigyelni.
November 18-án lesz a Leonida meteorraj maximuma, ez durvább lehet, mint a Perseidák
A Leonidák, minden hullócsillagrajhoz hasonlóan onnan kapta a nevét, hogy a radiánspontja az adott csillagképben van, jelen esetben a Leóban, vagyis az Oroszlánban. A ZHR, vagyis az angolul zenithal hourly rate-nek nevezett mennyiség értéke 10-15, ez a Perseidák ZHR-értékének töredéke. Azonban legnagyobb szerencsénkre a történetben van egy csavar!
A ZHR magyarul zenitbéli óránkénti gyakoriságot jelent, vagyis megadja, hogy ha tökéletes, fényszennyezésmentes égen nézhetnénk, a radiánspontot a zenitben elhelyezve, akkor óránként ennyi hullócsillagot látnánk a rajból. A valóságban ez 1-2 körül fog alakulni, vagyis nagyon kevés Leonidát láthatnánk. Csakhogy…
Csakhogy a Leonidák időről időre ún. kitöréseket produkál, amikor a ZHR akár 27 000-re (!!!) is felkúszhat. 1833-ban ez történt, a jelenségről a metszet hűen tanúskodik:
Most konzervatív becslések szerint 200-300-as ZHR, optimistábbak szerint 250-300-as ZHR ígérkezik a várható kitörés idejére, ami nagyjából ötszöröse az idei Perseidáknak – amiből egyébként jó, ha párat láthattunk, mert a telihold is az égen kíváncsiskodott…
A Leonida-kitörést akkor láthatjuk, ha kora hajnalban, már háromnegyed hatkor lesben állunk, a maximumot ugyanis 6 óra és 6:30 közé várják, még éppen napfelkelte előtt.
18-án a Juno kisbolygót is elcsíphetjük
Bizony, a harmadikként felfedezett, jelenleg 9,2 magnitúdós kisbolygót 18-án este 8 ívperccel délkeletre találjuk majd a 6,9 magnitúdós 75 Aqr csillagtól. Ez ismét egy jó alkalom arra, hogy kezdők gyakorolhassák a kisbolygók megfigyelését, amik már akár kistávcsővel is láthatóak.
Térképet itt találunk. A 75 Aqr HIP 113085 néven szerepel.
November 20-án együttáll a Hold és a Porrima
Másik nevén gamma Virginis, vagyis a Virgo (Szűz) csillagkép gamma jelű csillaga. A 2,9 magnitúdós csillag a mindössze 17%-os megvilágítottságú, fogyó Holdtól 6 ívperc 46 ívmásodpercre lesz, igen közel. A látványt binokulárral is élvezhetjük! Egyetlen bökkenő, hogy igen korán, hajnalban negyed hat körül lesz ideális a látvány. Szerencsére azonban nem kell a látóhatár fölött egy hajszálnyival éppen csak látszó, nyomorúságos holdsarlót keresnünk, mert a Hold ekkor már tisztességes, 25 fokos magasságban lesz a délkeleti égen.
22-én viszont elcsíphetünk egy holdsarlót
Már akinek van hozzá kedve: a 11,3 fokkal a horizont felett, vagyis nyílt, sík terepről még értelmezhető magasságban látszó, mindössze 41 órás holdsarlót hajnalban, 6 óra környékén keressük a délkeleti égen. Binokulárra mindenképp szükség lesz, egyrészt a rettentően vékony és ezáltal nem túl fényes sarló miatt, másrészt a kelő Nap által okozott egyre zavaróbb hajnalhasadás okán.
Kisbolygó-oppozíciók novemberben
November 8: (451) Patientia
Fényesség: 10,9 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Átlagos átmérő: 234 km
Nap körüli keringési idő: 1957 nap
Forgási periódus: ismeretlen
Keresőtérképért ide kattints
1899-ben fedezték fel Franciaországban, a kisbolygóöv 15. legnagyobb aszteroidája.
November 11: (63) Ausionia
Fényesség: 10,8 magnitúdó
Csillagkép: Kos
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Átlagos átmérő: 103 km
Nap körüli keringési idő: 1354 nap
Forgási periódus: 9,29 óra
Keresőtérképért ide kattints
1861-ben fedezték fel Olaszországban, az aszteroida neve eredetileg Italia lett volna (ne feledjük, az olasz nemzetállam születésének idejében járunk), azonban végül az Ausionia mellett döntöttek, ami az olasz csizma egyik nagyon régi, alternatív megnevezése. Lehetséges, hogy van egy kis holdja, de ezt biztosan sosem erősítették meg.
November: (27) Euterpe
Fényesség: 8,8 magnitúdó
Csillagkép: Kos
Szükséges távcsőátmérő: legalább 10 cm
Átlagos átmérő: 97 km
Nap körüli keringési idő: 1313 nap
Forgási periódus: 10,4óra
Keresőtérképért ide kattints
1853-ban fedezték fel a londoni Aston Villa obszervatóriumból, amelyről korábban itt írtunk.
November 19: (115) Thyra
Fényesség: 9,9 magnitúdó
Csillagkép: Perzeusz
Szükséges távcsőátmérő: legalább 10 cm
Átlagos átmérő: 118 km
Nap körüli keringési idő: 1343 nap
Forgási periódus: 24 óra
Keresőtérképért ide kattints
1871-ben fedezték fel, érdekesség, hogy egy X. századi dán királynő után kapta a nevét, nem pedig görög mitológiai hős után (ez ebben az időszakban már egyre kevésbé volt megkötött). Viszonylag gömbszerű.
November 22: (324) Bamberga
Fényesség: 9,1 magnitúdó
Csillagkép: Perzeusz
Szükséges távcsőátmérő: legalább 10 cm
Átlagos átmérő: 230 km
Nap körüli keringési idő: 1226 nap
Forgási periódus: 29,43 óra
Keresőtérképért ide kattints
A tizedik legfényesebb aszteroida. 1892-ben, Bécsben fedezték fel, a 20 legnagyobb aszteroida egyike. Különösen hosszú forgási periódusa van. Jelenlegi ismereteink szerint nincs holdja.
November 29: (30) Urania
Fényesség: 9,6 magnitúdó
Csillagkép: Bika
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Átlagos átmérő: 100 km
Nap körüli keringési idő: 1330 nap
Forgási periódus: 13,7 óra
Keresőtérképért ide kattints
1854-ben fedezték fel, szintén a híres Aston Villa csillagvizsgálóból, méghozzá ugyanaz a Hind úr, aki az Euterpét is. Urania jelképe egy szögmérő.
Kulin György, a Magyar Csillagászati Egyesület és a legendás Uránia Csillagvizsgáló atyja. Forrás: https://www.gothard.hu/gao-mkk/memorabilia/iya-2009/anniversaries/anniversaries.php
Bolygók égi járása novemberben
Merkúr: sajnos nem látszik, a Nap mögött van, takarásban.
Vénusz: a Vénusz sem látható, sajnos szintén a Nap takarásában van, de nem pihen.
Mars: csodálatos, maximális földközelsége előtti legnagyobb méretét és fényességét élvezhetjük, a hónap közepén 16,6" a látszó átmérője és -1,6 magnitúdós a fényessége! 20:00 előtt éri el a horizont feletti 20 fokot, éjjel fél kettőkor delel káprázatos 67 fokos magasságban.
Jupiter: az este királya, 45"-es és -2,7 magnitúdós, 20:00-kor delel 40 fok magasan.
Szaturnusz: sötétedés után delel 26 fokon, gyönyörűek a korong-gyűrű árnyékjelenségek, mindenképp észleljük!
Uránusz: 9-én oppozícióban, ekkor 18:15-kor kúszik 20 fok fölé, és 23:30-kor delel 59 fokon, kiváló magasságban!
Neptunusz: szintén remek a láthatósága. Sötétedés után már 30 fokon jár, 19:30 körül delel 38 fokon, távcsővégre tűzendő!
Nem közismert kifejezések magyarázata
Holdfázis
A hold megvilágítottságának mértéke. 100%, ha a Hold teljes korongja világos (telihold), 0%, ha újhold van.
Látszó átmérő
Az égitestek átmérője persze kilométerben van kifejezve, de az amatőrcsillagászatban nem ez számít. Ahogyan egy hangya is nagynak tűnhet, ha közel hozzuk a szemünkhöz, egy repülőgép is tűnhet hangyányinak, ha magasan repül az égen. A látszó átmérő azt fejezi ki, hogy mekkora egy adott objektum átmérője a teljes látómezőhöz (360 fok) képest, fokban.
Fok, ívperc, ívmásodperc
A látszó átmérő mértékegységei. Egy fok az a látóhatár 1/360-ad része. Egy ívperc (’) ennek 1/60-a, egy ívmásodperc (”) az ívperc 1/60-a, vagyis a fok 1/3600-a. Viszonyításul, a Hold látszó átmérője fél fok (30 ívperc vagy másképpen 1800 ívmásodperc), a Jupiter 50”-es, a Neptunusz pedig 2,4”-es.
Magnitúdó
A csillagászati objektumok fényességének mérésére szolgál. 5 magnitúdó különbség 100-szoros intenzitáskülönbségnek felel meg. Történelmi okok miatt minél kisebb ez a szám, annál fényesebb egy égitest. A Vénusz -4 magnitúdós, a Vega csillag 0 magnitúdójú.
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló