a nemzetközi aszteroidanapot, az 1908-ban bekövetkezett tunguszkai esemény évfordulóján, amelynek során egy kis égitest a Föld légkörébe érve felrobbant, és egy 80 km sugarú körben letarolta az erdőt Szibéria (Oroszország) területén.
Bő egy évszázaddal később, 2013. február 15-én hajnalban az oroszországi Cseljabinszk felett erős fény- és hanghatás kíséretében felrobbant egy 17 méter átmérőjű, 10 ezer tonnás égitest, amelynek során mintegy 1200-an megsebesültek. Ez felhívta a figyelmet, hogy hasonló események bármikor bekövetkezhetnek, és a cél a megelőzés lenne, amelyhez a földközeli aszteroidák minél nagyobb számban történő felfedezése elengedhetetlen.
A nemzetközi aszteroidanapot 2014-ben, egy évvel a cseljabinszki meteorrobbanás után alapították. Az alapító tagok között volt Stephen Hawking, a B612 nonprofit aszteroidatudatossági egyesület elnöke, Danica Remy, az Apollo–9 űrhajósa, Rusty Schweickart, Grigorij Richters filmrendező és Brian May, a Queen együttes gitárosa, egyben asztrofizikus. Róla talán kevésbé köztudott, hogy a Queen előtt megkezdett PhD-kutatásait később folytatta, és 2007-ben sikeresen megvédte PhD disszertációját az állatövi fény témakörében az Imperial College-on (London).
Az esemény felhívja a figyelmet az aszterodiák becsapódása által jelentett veszélyre, és arra, hogy mit lehet tenni egy jövőbeli katasztrofális esemény elkerülése érdekében. Ezzel kapcsolatban egy deklaráció (100X Declaration) is született, amelyet több mint 22 ezren írtak alá. Potenciálisan egymillió aszteroida keresztezheti a Föld pályáját, ezeknek mindössze egy százalékát ismerjük. A deklaráció arra ösztönzi a csillagászokat, hogy a felfedezések gyakorisága a jelenleginek százszorosára növekedjen 10 éves időskálán, és jelentősen növekedjen a földközeli aszteroidák detektálásának és követésének hatékonysága.
Az aszteroidanap kezdeményezését követő öt évben több mint 2000 eseményt szerveztek 78 országban, többek között 41 űrhajós közreműködésével. Olyan rangos intézetek vettek részt az események szervezésében, mint a bécsi Természettudományi Múzeum, a londoni Science Museum, a SETI Institute és az Európai Űrügynökség (ESA). A 2017-es aszteroidanapon a 248750-es számú kisbolygót a Nemzetközi Csillagászati Unió Asteroidday-nek (vagyis aszteroidanapnak) nevezte el.
2016 februárjában Dumitru Prunariu román űrhajós és az Association of Space Explorers benyújtott egy pályázatot az ENSZ Tudományos és Technikai Albizottságához, és ennek eredményeként 2016 decemberétől az ENSZ is elismeri június 30-át mint nemzetközi aszteroidanapot.
Magyar vonatkozás
A kisbolygók felfedezése Magyarországon is aktív kutatási terület, Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársának vezetésével. A nevéhez fűződik több mint 700 főövbeli és több mint 200 földközeli aszteroida felfedezése.
Ezek közül is különösen fontos három olyan kisbolygó felfedezése, amelyek a felfedezésük után néhány órán belül becsapódtak Földünkbe. Ilyen eseményből összesen 11 volt, amelyek közül három Sárceczky Krisztián nevéhez fűződik, ő találta meg a kis égitestet a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével. Ezekről az eseményekről egy blogcikkünkben nemrég beszámoltunk. A becsapódott kisbolygók maradványaiként megtalált meteoritjainak egy részét a Svábhegyi Csillagvizsgálóban állították ki. Többek között ezeket a meteoritokat is megtekinthetik, akik ellátogatnak a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, a nemzetközi aszteroidanapon. Ezenkívül még a (4)Vesta kisbolygó észlelése is a program része lesz derült idő esetén.
Szerző: Nagy Zsófia, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet