A kisbolygókból megmaradt meteorit darabok most a nagyközönség számára is megtekinthetővé váltak a felfedező intézetnél, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet látogatóközpontjában, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban.
Földünket veszélyeztető kisbolygók:
A kisbolygók nem csak potenciális veszélyt jelentenek Földünkre nézve: Eddig már összesen 11 olyan kisbolygót fedeztek fel a csillagászok, amik felfedezésük után pár órával be is csapódtak Földünkbe. Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatásvezetője 3 ilyen kisbolygót is felfedezett már, ami a nagy amerikai égboltfelmérő programok fényében egyedülálló teljesítmény.
Magyar kisbolygók, amik a Földünkbe csapódtak:
Egy 2016-os GINOP pályázat eredményeként az intézet vezetésével olyan stratégiai K+F műhely jött létre, ahol a csillagászati képalkotás, a digitális kamerák építése és a hozzájuk tartozó szoftverfejlesztés minden területét nemzetközi szinten műveljük: a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium konzorciuma világszinten is egyedülálló bolygórendszeres kutatóműhellyé vált, ahol a protoplanetáris korongoktól a távoli üstökösfelhőkön át a belső törmelékzónákig, a földközeli kisbolygókon keresztül a lehulló darabok kereséséig és laboratóriumi elemzéséig foglalkozunk minden témával, az optikaitól az infravörös tartományon át a rádiótartományig terjedő hullámhosszakon. Folyamatosan üzemelő rendszereink a bolygónkra veszélyes égitesteket a felfedezéstől egészen a lehulló darabok megtalálásáig képesek követni.
A Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével felfedezett kisbolygók néhány órával az éjszakai felfedezésük után be is csapódtak Földünkbe. A 2022 EB5 egy 5 méteres kisbolygó volt, ami Izlandtól északkeletre robbant fel a légkörben az Atlanti-óceán felett. Az infrahang detektorokkal is érzékelt robbanás 4 kilotonnás volt, ami a hirosimai atombomba erejének harmadával egyenértékű. A 2023 CX1 kisbolygó egy kb. 1 méteres kondritos anyagú kisbolygó volt, melynek darabjai Normandia partjai mellett, Saint-Pierre-le-Vieger francia település közelében értek földet. A harmadik felfedezett kisbolygó a 2024 BX1, mely kb. fél méteres méretével apró, de ritka és különleges anyaga miatt nagy fényvisszaverő képességű test volt. Berlintől nyugatra, Ribbeck település közelében hullottak le a darabjai.
A kisbolygók darabjai először megtekinthetők:
A becsapódott kisbolyók meteoritjai és kőzetszövete most először nyilvánosan is megtekinthető, ami világszinten is egyedülálló gyűjtemény. A felfedező intézet helyszínén üzemelő látogatóközpontban, a Svábhegyi Csillagvizsgáló Klebelsberg Kunó előadótermében egy különleges vitrin és kiállításrész kapott helyett, ahol a három magyar felfedezésű becsapódó kisbolygóból kettő, ami földet ért, megtekinthető.
A CX1 kisbolygó apró darabja, ami a Saint-Pierre-le-Vieger meteoritként került elnevezésre, egy L5-6-os petrológiai osztályú kondrit, melynek darabján a fekete égési kérget, vékonycsiszolatában pedig gyönyörű kondrumokat is megpillanthatunk.
A BX1 kisbolygó jelentős darabja is kiállításra került, melyet különleges módon magyar meteoritkereső expedíció talált meg, és a megtaláló Igaz Antal bocsájtotta a kiállítás részére.
A Ribbeck meteorit darab ritka, egészen világos aubrit anyagú, így további magyar kapcsolódása, hogy feltételezhetően a Hungaria típusú kisbolygó családnak lehetett korábban tagja, akár a (3103) Eger nevű kisbolygóból is származhat. Az Eger kisbolygót 1982-ben fedezte fel Lovas Miklós, a Csillagászati Intézet csillagásza. Amennyiben ez az eredet igaz, egy különösen kereken körbeérő magyar felfedezéssorozattal állunk szemben: A magyar csillagász által korábban felfedezett kisbolygól származó szikladarabot magyar bolygóvédelmi program keretében fedezi fel a magyar kutató a becsapódás előtt, majd magyar expedíció találja meg a darabját, és a felfedező csillagvizsgálóban állítják ki. A Ribbeck meteorit csodaszép fehéres példányán áttetsző üvegesen megolvadt, kontrakciós repedésektől hálózatos, gyönyörű olvadási kérget láthatunk, vékonycsiszolatában pedig hatalmas ensztatit kristályt találunk.
A gyűjtemény egy harmadik magyar vonatkozású meteorittal is kiegészül: A 2010-ben becsapódott Kassai meteorit egy szép példánya is megtekinthető, ami egy Magyarországról is jól látszó, teliholdnál fényesebb tűzgömb kíséretében, igen hangos robbanással robbant fel. A magyar biztonsági kamerákon rögzített tűzgömb felvételéből cseh-magyar-szlovák kutatói együttműködéssel számították ki a becsapódás helyét, majd találták meg a meteoritokat.
Ünnepélyes átadás a Csillagászati Intézetben:
A kiállítóvitrint és vizsgálómikroszkópot is tartalmazó kiállítás átadójára a Konkoly-napon, a Csillagászati Intézet alapításának 126. évforduláján, ünnepélyes keretek között került sor. Az átadás során beszédet mondott Szabó Róbert, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, aki kiemelte, hogy a földközeli kisbolygók kutatása és a bolygóvédelem nem csak emberi és anyagi javaink közvetlen védelme miatt fontos. A kontinensünkön eszkalálódó külpolitikai helyzetben egy kisbolygótól származó atombomba méretű magaslégköri robbanás bekövetkezte nagyon veszélyes politikai indulatokat gerjeszthet, ha nem ismerjük pontosan, hogy kisbolygó okozta a robbanást. Az átadón részt vett Sárneczky Krisztián kutatásvezető, aki büszkén mutathatta be az általa felfedezett kisbolygók darabjait, és Igaz Antal is, aki a Ribbeck meteorit megtalálójaként a meteorit kiállításával támogatta a tárlatot. A különleges kiállításrész a nyilvánosság számára is megtekinthető lesz a Svábhegyi Csillagvizsgáló programjain.
A Svábhegyi Csillagvizsgálóban a magyar felfedezésű becsapódó kisbolygók darabjai mellett több más meteoritot is meg lehet nézni, akár mikroszkóppal is, illetve vannak olyan darabok, amiket kézbe is vehetnek a látogatók.
Erről bővebben az alábbi linken tájékozódhatnak az érdeklődők.
