A Hold égi pályája időről időre keresztezi a bolygókét, ezekben a napokban meglepően nagy gyakorisággal: december 5-én előbb az Uránuszt, 8-án, az oppozíció napján aztán a Marsot fedi el égi kísérőnk. Ebben a cikkben az Uránuszra koncentrálunk.
Az Uránusz (a naptól számított 7. bolygó, átmérője nagyjából 4 Föld-átmérőnek felel meg, 1781-ben fedezte fel William Herschel, jelenleg kifejezetten jól látható az esti égen: fényessége 5,7 magnitúdó, látszó átmérője 3,8 ívmásodperc. Ez nem hangzik túl acélosnak a közel 50 ívmásodperces Jupiter, illetve a -1,9 magnitúdós Mars mellett, de a saját ligájában nézve az Uránuszt, ezek jó számok. Ami azonban ennél sokkal fontosabb, az a láthatóság: az Uránusz halványsága miatt csak a sötét estéken látszik jól, és olyankor is annál jobb, minél magasabban delel. Decemberbe érve a sötétség adott, és szerencsére a delelési magasság is, az Uránusz ugyanis 30 fok körül delel mostanában.
A cikk apropója azonban egy specifikus esemény, az Uránusz Hold általi elfedése. Hogy jobb elképzelésünk legyen arról, mit is jelent ez az egész, íme egy videó egy korábbi alkalomról (katt ide). Ez a videó nagyon friss, szeptemberi.
Az Uránusz-fedésekről ugyanis korábban mi is írtunk (például itt, és itt), ez lesz néhány hónapon belül tehát a harmadik eset: aztán huss, egy jó ideig sajnos nem láthatunk megint ilyet, szóval érdemes észlelni.
A fedés 5-én, 17:32 perckor történik majd, célszerű legalább 10 perccel korábban alaposan felkészülni az eseményre. Az Uránusz a Hold sötét felén lép be, az alábbi Stellarium-kép ezt illusztrálja.
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló