Ismét oppozícióban a Mars – tehát a legszebb, legfényesebb és legnagyobb Marsban gyönyörködhetünk a 2,2 éves oppozíciós ciklus során! Sőt, több mint 10 évig, egészen 2033 júliusáig nem lesz újra ilyen fényes és kiterjedt látszó átmérőjű! Bizony, a Naptól számított negyedik bolygó december elsején ér földközelbe, majd egy héttel később, december 8-án oppozícióba, vagyis szembenállásba a Nappal.
Miért izgalmas nekünk ennyire az oppozíció? Képzeljünk el egy vonalat, ami összeköti a Földet a Nappal. Oppozíció idején az égitestek ezen vonal mentén, a Nappal átellenes oldalon helyezkednek el, vagyis a Mars az égen „szembenáll a Nappal”. Mivel az oppozíció környékére esik az égitest földközelsége, ilyenkor látszik a legfényesebbnek, távcsőben a legnagyobb átmérőjűnek, tehát ilyenkor tudjuk a legjobban megfigyelni. Ráadásul, mivel napnyugtakor kel és napkeltekor nyugszik, egész éjszaka ránk mosolyog az égről.
A Mars oppozíciói csillagászati léptékkel mérve viszonylag gyakoriak, minden 26 havonta, azaz 2 év 2 hónaponként bekövetkeznek. Azonban nem minden oppozíció egyforma. A Mars a többi bolygóhoz képest is elnyúlt, elliptikus pályán kering a Nap körül, e tekintetben csak a Merkúr pipálja le. Ebből következően a különböző oppozíciók alkalmával a Mars más és más távolságba kerül a Földtől, amit az alábbi GIF ábra szemléltet:
A Mars (piros) oppozíciói a Földről (kék) nézve. Forrás: https://solidariteetprogres.fr/blog/l-astronomie-nouvellede-johannes/partie-2/oppositions-position-soleil.html
Ha az oppozíció a marspálya napközelpontjában, azaz perihéliumban következik be, akkor a vörös bolygó a közel van a Naphoz, így a Földhöz is. Ezt hívjuk perihéliumi vagy nagy oppozíciónak. Ha a szembenállás a marspálya naptávolpontjában, azaz aphéliumban következik be, a bolygó távolabb lesz a Naptól, és így a Földtől is. Ezt hívjuk aphéliumi vagy kis oppozíciónak. A Mars oppozíciós ciklusa során az igazán nagy oppozíciók 15-17 évente következnek be. A ciklusban 6-7 oppozíció van, ebből 2-3 nagynak, 3-4 pedig kis oppozíciónak tekinthető. Az elmúlt 60.000 év legnagyobb Mars-közelítésére 2003-ban került sor, míg a legutóbbi nagy Mars-oppozíciót 2018-ban figyelhettük meg. Ekkor is hatalmas, 24,3 ívmásodperc (24,3”) látszó átmérőjű volt a bolygó, igaz, a bolygó felszínén sok mindent nem fedezhetett fel a kíváncsi megfigyelő egy, az egész bolygót ellepő porvihar miatt (ez a porvihar végzett a híres Opportunity marsjáróval is). Még a 2020-as szembenállás során is igazán nagy volt a bolygó, 22,4”-es átmérője és növekvő deklinációja kedvezett a megfigyeléseknek. A bolygó deleléskor igazán kellemes, 48 fokos magasságot ért el. A több nagy oppozíció után most egy átmeneti következik: A december 8-i szembenálláskor a bolygó 17,0”-es méretű lesz, viszont annál magasabbra hág az ekliptikán a Bika csillagkép szarvai közt járó planéta: egészen mennyei magasságokban, 67 fokon delel, magasan a fejünk fölött! Ez utóbbi tényező nagyban segíti a megfigyelését a mi földrajzi szélességünkről. Valóban használjunk ki az alkalmat! Ez után egy bő évtizedig csak a kis oppozíciók sora következik, míg a 2033. július 27-én végre meghaladja a bolygó a mostani méretét, 21,9”-es nagy oppozíciójával.
December elsején földközelben a Mars
A vörös bolygó rendkívül jól látszik majd az éjszakai égen, már 18 óra 30 perckor kellemesen magasan, 20 fokkal a horizont felett jár, éjfélkor pedig közel 70 fok (!) magasan delel. A korábbi Mars-közelítésekkel ellentétben ez rendkívül áldásos: bár azok a bolygókorong látszó méretét tekintve kedvezőbbek voltak, a Mars a nagy oppozíciók során jó, ha 20 fok magasan delelt, vagyis mindenféle zavaró tereptárgyak és a vastag légkör együtt akadályozták az ideális megfigyelést. Mindent egybevetve megállapítható, hogy Mars-ügyileg jó dolgunk lesz idén!
Az elsejei maximális közelítés során a vörös bolygó 17,2” látszó átmérőjűre hízik, fényessége -1,9 magnitúdós lesz, vagyis fényesebb lesz még a legfényesebb csillagnál, a Szíriusznál is! Egyedül a Jupiter fogja őt túlszárnyalni, -2,6 magnitúdós fényességével. A Bika szarvai között, a Fiastyúktól nem messze járó bolygó nyugtalanító fényes vörös színével biztosan igéző jelenség lesz, hadra hívja a távcsőtulajdonosokat és a csillagda-látogatókat is!
Mi látszik majd távcsövünkben?
A nagy földközelség napján este 22:00-kor szemügyre véve a bolygót éppen a nagy vörösség és a még nagyobb vörösség kietlen végtelensége néz ránk: az Amazonis-medence déli féltekére is felhúzódó, hatalmas egybefüggő pusztasága. Tény és való, hogy kis távcsővel, kezdő megfigyelők számára ez a bolygó legnehezebben vizsgálható arca. Alul az Északi Pólussapka fehér karimája még ránk mosolyog, a bolygó felső, déli részén a Mare Sirenum és a Mare Cimmerium tengereinek hosszú, íves, foltokra szabdalt szalagja húzódik. Ezek az alakzatok már már 8-10 cm-es lencseátmérőjű, kisebb távcsövekkel is megpillanthatók, 200x nagyítás körül. Nagyobb műszerrel azonban nagy titkok tárulhatnak fel! A bolygó keleti oldalán (égi nyugat felé) a Tharsis magasföld 3 hatalmas pajzsvulkánja, az Ascraeus Mons, a Pavonis Mons és az Arsia Mons közeledik a bolygóperem felé. Apró világos foltjaikat rendkívül nehéz megpillantami, segítségünkre lehet azonban, hogy a lemenő Nap ferde megvilágításának fényében a vulkánok térben enyhén árnyaltak lesznek. A Naprendszer leghatalmasabb pajzsvulkánja, az Amazonis mélyföldjéről 26 km magasságba törő Olympus Mons pedig a korong közepéhez közelebb, északkeleten terpeszkedik. Még ő is rendkívül nehéz célpont, de legalább 20 cm-es távcsővel, nyugodt légkör és egy szemkönnyítő narancssárga színszűrő mellett érdemes a nyomába eredni! Fenséges élmény a rendkívül alacsony kontrasztú, de annál izgalmasabb hegyóriás megpillantása!
A Mars két pompás együttállása is ránk vár december első napjaiban!
A „nagy és fényes Marsnál” csak a „nagy és fényes Mars extrákkal” jobb hír a csillagászat iránt érdeklődők számára. December 1-én és 2-án ugyanis Árész hadisten (a Mars görög neve, amit a görögök egyébként a mai napig használnak) megközelíti az 5,5 magnitúdós 103 Tau jelű kék csillagot 1547 fényévnyire tőlünk. A legszorosabb látható közelítés december 2-án hajnalban, 5:56-kor lesz, ekkor 41,5’-re közelíti meg a Mars a csillagot. De ne izguljunk, ha nem vagyunk koránkelők: december 1-én is, és 2-án is 1 fokon belül lesz még a páros. A vörös fényes Mars és a kék halvány csillag közelsége esztétikus látványt nyújt majd binokulárban, de egy nagyobb látómezejű távcsővel is legalább annyira.
December 4-én pedig az NGC 1746 aszterizmus mellett tündököl majd a Mars. Az aszterizmus kifejezés azt takarja, hogy feltűnően sok csillag sűrűsödik kis helyre, azonban a csillagok nem állnak fizikai kölcsönhatásban egymással, csak véletlenről, a mi perspektívánkból megfigyelhető „optikai csalódásról” van szó. Az NGC 1746 összfényessége mindössze 6,1 magnitúdós, csillagai pedig 8-10 magnitúdósak. Így a 4-én esti, 1,2 fokos együttállás megfigyelésére leginkább 8-10 cm körüli kistávcsövet javaslunk, nagyobb, legalább 2 fokos látómezővel. Külön szépség, hogy a 103 Tau csillag, az NGC 1746 és a Mars egy közel egyenlő oldalú háromszöget alkot majd!
Ne hagyjuk ki!
Szabad szemmel, binokulárral, távcsővel – a Marsot mindennel érdemes megfigyelni, az élmény garantált. A rendkívül jó megfigyelhetőség és a megfelelő látszó átmérő kombinációja együtt csodálatos csillagászati programot kínál. Fedezzük fel hát személyesen Földünk ikertestvérét! A megfigyelésről további praktikákat olvashatunk korábbi cikkünkben.
Decemberben a Svábhegyi Csillagvizsgáló összes esti bemutatóján a Marsé a főszerep! Ha szeretnénk nagy távcsővel is kiélvezni a misztikus, földszerű planéta látványát, látogassunk el a csillagvizsgálóba!
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló