Az Uránusz és a Neptunusz, a két jégóriás, a Naprendszer hetedik és nyolcadik bolygója.

A mikrogravitáció komoly terhelést jelent az űrhajósok számára: hosszabb űrbeli tartózkodás esetén csökken a csont- és izomtömegük, sőt megváltozik a csontjaik kémiai összetétele is.

2020. augusztus 12-én fotóztam először a Svábhegyi Csillagvizsgáló eszközeivel. A célpontok a könnyen megfigyelhető Jupiter, a Szaturnusz és az épp földközelségéhez tartó vörös bolygó, a Mars voltak.

A Magellan űrszonda 4 év alatt több mint 15000-szer került meg a Vénuszt, közben a bolygó 98%-át térképezte fel.

Az üstökösök története egészen az ókorig nyúlik vissza, amikor már Arisztotelész is látta azokat, de légköri jelenségként képzelte el az üstökösöket.

Augusztus számos izgalmas csillagászati eseménnyel örvendeztetett meg bennünket, ezek közé tartozott a hatalmas telihold, valamint a Fiastyúk–Hold–Uránusz–Jupiter vonala az égen.

Az idei évben az Esthajnalcsillag nagyon kegyes volt hozzánk, mivel a naplemente előtt már lehetett látni fényes pontként, az éjszakai égen pedig órákon át is látható volt.

Bár a látható Univerzum második leggyakoribb eleme, a hélium viszonylag ritkán fordul elő bolygónkon, mivel radioaktív elemek, például az urán bomlása során keletkezik.

Vajon mi történne az emberiséggel, ha a Földbe csapódna egy nagyméretű aszteroida? Kihalnánk vagy túlélnénk? Sikerülne más égitestre menekülni?

A Sas (lat. Aquila) a nyári égbolt egyik meghatározó, kis méretű, de igencsak szép csillagképe. A Tejút íve mentén helyezkedik el.