amely az NGC 4532 és DDO 137 jelű galaxisok között képez hidat, tőlünk 53 millió fényévre. A kutatók a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban publikált tanulmányukban beszámolnak arról is, hogy a hidat egy 1,6 millió fényév hosszú gázcsóva kíséri.
A tanulmány vezető szerzője, Lister Staveley-Smith (ICRAR UWA) szerint a felfedezés fontos lépés annak megértésében, hogy milyen kölcsönhatás van a galaxisok között. „A modelljeink megmutatták, hogy a két galaxis között működő árapály-erők, valamint a Virgo galaxishalmazhoz való közelségük döntő szerepet játszott a megfigyelt gázdinamikákban.” – mondta Staveley-Smith.
Ahogy a galaxisok egymás körül keringve egyre közelebb kerültek a Virgo-halmazt övező forró gázfelhőhöz, amely 200-szor melegebb volt a Nap felszínénél, úgynevezett kosárnyomásnak (ram pressure) voltak kitéve, amely kiseperte a galaxisokból származó gázt, és felmelegítette azt.
A folyamat hasonló a légköri elégéshez, amikor egy műhold visszatér a Föld felsőlégkörébe, csak ez több milliárd éven át tart. „Ha ismerjük az elektronsűrűséget, valamint a galaxisok forró gázfelhőbe esésének sebességét, az elég ahhoz, hogy megtudjuk, miért jutott ki annyi gáz a galaxisokból, és került át a hídba és a környező térségbe.”
A megfigyeléseket az ausztrál ASKAP rádiótávcső égboltfelmérő programja keretében végezték, amelynek célja, hogy feltérképezze az égboltot, és megfigyelje a galaxisokban a hidrogéngáz eloszlását. Kenji Bekki (ICRAR UWA), a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a kutatók a semleges hidrogén nagy felbontású megfigyeléseinek segítségével fedezték fel a gigantikus gázképződményeket. „A semleges hidrogén fontos szerepet játszik a csillagok kialakulásában, ezért ez a felfedezés alapvető fontosságú a galaxisok kölcsönhatásának és fejlődésének megismeréséhez, főként a sűrű közegekben.” – mondta Bekki.
Staveley-Smith professzor elmondása szerint a rendszer nagyon hasonlított a Tejútrendszerhez és a Magellán-felhőkhöz, így remek esélyünk nyílik a kölcsönhatások részletes vizsgálatára. „A gázhidak dinamikájának megismerése hozzásegíthet a galaxisok fejlődésének és a galaktikus gáz újraeloszlásának megértéséhez, valamint annak felfedéséhez, hogy egyes galaxisokban miért keletkeznek vagy miért nem keletkeznek csillagok.” – mondta.
„Ez hozzájárul a Világegyetem leghatalmasabb struktúráinak és életciklusainak szélesebb körű megértéséhez, ami segíthet jobban megismernünk azok komplexitását és a csillagkeletkezés történetét.”
Forrás: https://phys.org/news/2025-09-dwarf-galaxies-linked-massive-intergalactic.html
Az eredményekről beszámoló szakcikk: https://dx.doi.org/10.1093/mnras/staf1443
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet