Az égitest légkörét a kutatók a James Webb-űrtávcső nagy érzékenységű műszereinek segítségével vizsgálták meg: percenként mintavételezték a bolygó fényességének változását, és így részletes képet alkottak a bolygólégkör kémiai összetételéről, a felhőzetéről és hőmérsékletéről. Szenzációs módon mindezek mellett a földi sarki fényhez hasonló auróra-jelenséget is detektáltak a bolygó 1500 °C-os, forró légkörében.
Az Astronomy & Astrophysics című szaklapban megjelent tanulmány első szerzőjének nyilatkozata alapján most először sikerül közvetlenül is kimutatni változásokat egy exobolygó légkörében.
A kóbor bolygó vizsgálatával a kutatók fő célja az volt, hogy kimutassák a hőmérséklet 5 °C-nál is kisebb ingadozását a légkörben, az ilyen finom változás ugyanis a kémiai összetétel megváltozása mellett a Jupiter Nagy Vörös Foltjához hasonló viharjelenségre is utalhat. Az adatok elemzésekor meglepetést okozott, hogy a SIMP-0136 felhői nem mutattak semmilyen változékonyságot az elvárásokkal ellentétben: egy légkörrel rendelkező bolygó esetén eddig természetesnek gondoltuk, hogy bizonyos változásokon megy keresztül, a földi légkörhöz hasonlóan. Emellett azt is sikerült kimutatni, hogy a felhők folyamatosan jelen vannak a bolygó légökrében, ezek azonban kémiai összetételükben eltérnek a földi légkör felhőitől: jórészt szilikátokból állnak.
A bolygót különböző kutatócsoportok is vizsgálták, így a légkör kémiai összetételét, és felhőszerkezetét többféle elméleti modellel is összevetették. A James Webb-űrtávcső új mérései azonban minden korábbinál pontosabb képet alkottak az égitestről, sőt, még a pólusainál megfigyelhető sarki fényjelenségről is számot adtak. A jövőben épp ezért az űrtávcső fontos szerepet fog betölteni az exobolygó-kutatásban, hiszen segítségével részletesen is megvizsgálhatóak a közeli exobolygók időjárási jelenségei.
A cikk forrása: https://phys.org/news/2025-09-rogue-planet-simp-displays-strong.html
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet