Hova fog leszállni a Hayabusa2 űrszonda? - Kiderült, hogy a célobjektum kisebb és gyorsabban forog, mint gondoltuk

Hova fog leszállni a Hayabusa2 űrszonda? - Kiderült, hogy a célobjektum kisebb és gyorsabban forog, mint gondoltuk

2025 október 26
| Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Very Large Telescope (VLT) nevű távcsövével megvizsgálták az 1998 KY26 jelű aszteroidát,

és kimutatták, hogy csaknem háromszor kisebb, és kétszer gyorsabban forog, mint azt korábban gondoltuk. Ezek az eredmények gyakorlati szempontból is jelentősek, ugyanis a japán Hayabusa2 küldetés kiterjesztése során 2031-ben a tervek szerint űrszonda száll le az aszteroida felszínén. Mivel már csak 6 év van hátra a várva várt találkozásig, itt az ideje, hogy információkkal gazdagodjunk az égitestről.

A Hayabusa-2 űrszonda és az 1998 KY26 találkozása, ahogy a művész elképzeli. (Forrás: ESO.)
A Hayabusa-2 űrszonda és az 1998 KY26 találkozása, ahogy a művész elképzeli. (Forrás: ESO.)

A korábbi adatok alapján az 1998 KY6 egy 30 méteres átlagos átmérőjű aszteroida, amely 10 perc alatt fordul meg a tengelye körül. Az új mérések azonban kimutatták, hogy az objektum mindössze 11 méteres lehet és a korábban számítottnál kétszer gyorsabban, tehát 5 perces periódussal forog. Emiatt a Hayabusa2 űrszonda még nehezebben fog leszállni az égitest felszínén, hiszen mind a kisebb méret, mind a gyorsabb forgás nagy kihívást jelent.

A tervek szerint az 1998 KY26 a Hayabusa2 űrszonda utolsó célpontja lesz. Az eredeti küldetés során a Hayabusa2 a 900 méteres átmérőjű, 162173 Ryugu aszteroida felszínén szállt le 2018-ban, majd a felszínéről mintát juttatott vissza a Földre 2020-ban. A kutatók a megmaradt üzemanyag mennyiségének ismeretében kiterjesztették a küldetést, és 2031-re beütemezték az 1998 KY26 meglátogatását, amellyel közelebbről is megismerhetünk majd egy kisebb méretű aszteroidát. Ez lesz az első olyan alkalom, hogy nem egy nagy, adott esetben több 100 méteres átmérőjű, hanem egy apró aszteroida felszínén landol egy űrszonda.

A Ryugu és az 1998 KY26 méretének összehasonlítása. (Forrás: ESO.)
A Ryugu és az 1998 KY26 méretének összehasonlítása. (Forrás: ESO.)

Mielőtt a Hayabusa2 megközelíti az aszteroidát, fontos, hogy földi eszközeinkkel minél pontosabban meghatározzuk a tulajdonságait, ezzel is segítve az esetleges landolást. Mivel azonban az objektum kicsi és így halvány, vizsgálatához a chilei VLT-hez hasonlóan nagy távcsőre, illetve az aszteroida földközelségére volt szükség.

Az 1998 KY26 és az azt vizsgáló VLT méretének összehasonlítása. (Forrás: ESO.)
Az 1998 KY26 és az azt vizsgáló VLT méretének összehasonlítása. (Forrás: ESO.)

A VLT mérései alapján az aszteroida fényes felszíne szilárd kőzetekből áll, és az objektum nagy valószínűséggel egy másik bolygóból, vagy aszteroidából szakadt ki. Korábban a kutatók nem tudták kizárni azt a lehetőséget sem, hogy az 1998 KY26-ot laza törmelékkupacok tartják össze. Az összetétel pontos megismerése azonban a Hayabusa2-vel való találkozásig várat magára. Az azonban elképesztő eredmény, hogy egy, a távcső méretével összemérhetően kicsi aszteroidát innen, a Föld felszínéről is meg tudtunk vizsgálni. Ez megmutatja azt, hogy a jövőben képesek leszünk a Földre veszélyes aszteroidák közül még az 1998 KY26-hoz hasonlóan kicsiket is észrevenni.

 

A cikk forrása: https://www.eso.org/public/news/eso2515/

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet