Az égbolt szemet fog ránk mereszteni március első két napján, ugyanis a két legfényesebb bolygó gyönyörű párosként mosolyog majd ránk.

Néhány évvel ezelőtt egy furcsa, erősen rádiósugárzó, de röntgentartományban szokatlanul halvány, igen távoli kvazárt fedeztek fel a déli égbolton.

És mégis mozog a Föld… 550 éve született a heliocentrikus világkép megalkotója, Nicolaus Copernicus. Lássuk, milyen magyarországi és erdélyi vonatkozásai vannak a copernicusi műnek.

Február 15-én a legfényesebb és a leghalványabb bolygók, azaz a Vénusz és a Neptunusz extrém szoros közelségbe kerülnek...

Az égbolt kifogyhatatlan tárházából újabb két gyöngyszemet gyűjtöttünk ki. Megnézhetjük például, hogy milyen egy égi méhkas, vagy beleláthatunk az egyszarvú fejébe.

Aki azt gondolta, hogy a C/2022 E3 (ZTF) üstökös lesz február hónap egyetlen különleges égi jelensége, az téved: van élet a kométa után is, sőt!

A jól ismert Nagy Medve, vagy ahogyan mi ismerjük, Göncölszekér, amely csupán csak részét képezi az egésznek.

Február első napjaiban a Bika csillagkép vérben forgó szeme és a harcias Mars vöröslése verseng egymással.

Itt a február, a legrövidebb hónap, ami a napok számát tekintve tényleg a sor végén kullog – a szebbnél szebb égi jelenségeket tekintve viszont egyáltalán nem kell szerénykednie!

Január végén egymás mellett látszik a Mars, a Hold és a Fiastyúk nyílthalmaz. Kétszer is.