Látványos, szabad szemmel megfigyelhető együttállások is lesznek a bolygók, illetve a Hold főszereplésével. A hónapban kihívást okoz azonban, hogy ezek közül sokszor a közelség idején igen alacsonyan látszanak az égitestek. Épp ezért az észleléshez sokszor érdemes olyan helyet választani, ahol a nyugati horizont belátható. Az együttállások mellett természetesen megfigyelhetünk csillagfedéseket, illetve kisbolygók jelenségeit is. Lássuk, mi mindent tartogat számunkra a június!
Kiemelt jelenségek
Cikkünkben elsőként említjük azokat az égi jelenségeket, amelyek kiemelten érdekesek lehetnek a csillagászat iránt érdeklődők számára, és leggyakrabban távcső használata nélkül, szabad szemmel is megfigyelhetőek.
Június 9.
A Jupiter és a Vénusz együttállása: este 21:20-kor közel kerül egymáshoz a -4,0 magnitúdós látszó fényességű Vénusz és a -1,9 magnitúdós látszó fényességű Jupiter. A bolygók királya 1,6 fokkal az Esthajnalcsillagtól balra lefelé látszik majd, 16 fokos horizont feletti magasságban. Kicsit később, 21:56-kor látszik egymáshoz a legközelebb a két bolygó, az együttállás azonban az előző, illetve a következő estén is érdekes lehet majd. Mindenkit biztatunk a naplemente után a nyugati látóhatár szemlélésére ezekben a napokban.
A Merkúr dichotómiája: este 22:28-kor a Naprendszer legbelső bolygója eléri 50%-os fázisát, vagyis szakszóval dichotómiáját. A bolygót már 21:20-kor, a polgári szürkület végén is megfigyelhetjük az élesebb szeműek akár szabad szemmel, de még jobb távcsővel. Ekkor a 7,2"-es látszó átmérőjű, 0,1 magnitúdós bolygó 9,6 fokos magasságban látszik majd. Megjegyzendő, hogy ebben az időszakban látszik a legmagasabban a Merkúr az égen, a Metsuba nevű, 3,0 magnitúdós csillag közelében. Aki még nem látta a legkisebb bolygót, a júniusi hónap kiváló lehetőséget kínál az észlelésére.
Június 13.
A Fiastyúk, a holdsarló és a Mars laza együttállása: aki nem riad vissza az éjszakázástól, hajnali 3:25-kor tanúja lehet a szabad szemmel talán éppen kivehető Fiastyúk, a 6%-os, mindössze 2,1 napos holdsarló, illetve az 1,3 magnitúdós látszó fényességű vörös bolygó együttállásának. Égi kísérőnk 5 fokos magasságban látszik majd a közeleség pillanatában, amelytől 6,5 fokra, balra lefelé láthatjuk a Fiastyúkot a horizont felett 2,5 fokkal. Végül a Mars a Holdtól ellenkező irányba, 6,1 fokos távolságban, 3 fokkal a látóhatár felett fénylik majd. A megfigyelés különösen jól belátható horizontot igényel, így érdemes gondosan megválasztani az észlelés helyszínét.
Június 16.
A Hold, a Merkúr, a Jupiter és a Vénusz együttállása: este 21:45-kor egymás közelségébe ér a 4%-os fázisú, 40 óra 51 perces holdsarló, a 0,6 magnitúdós látszó fényességű, 8,4"-es látszó átmérőjű, 36%-os fázisú Merkúr, a -1,8 magnitúdós Jupiter és a -4,0 magnitúdós Vénusz. Az említett égitestek rendre 6 fokos, 5 fokos, 9 fokos, illetve 13 fokos magasságban látszanak majd a nyugati horizont felett, így ezúttal is fontos, hogy a látóhatárt ne takarja semmilyen mesterséges vagy természetes akadály.
Június 17.
A Merkúr, a Hold, a Jupiter, a Vénusz és a Praesepe vonala: az előző napi együttálláshoz csatlakozik a Praesepe nevű nyílthalmaz is. Este 21:45-kor a következő formában láthatjuk az említett égitestek vonalát: legalul, 5 fokos magasságban a merkúrsarló látszik, amelytől balra felfelé 8 fokos magasságban megfigyelhetjük a Jupitert. A Jupitertől tovább balra felfelé, 12 fokkal a látóhatár felett felsejlik a már 10%-os fázisú holdsarló, végül attól 0,8 fokra, balra felfelé megfigyelhetjük a fényes Vénuszt. Kicsit később, 22:20-kor a vonalhoz csatlakozik a Praesepe is, amely a Vénusztól 2,7 fokra látszik majd. Ebben az időpontban a Vénusz és a Hold is különlegesen közel, mindössze 32'-re látszik majd egymástól. A Hold, illetve a bolygók észlelése lehetséges szabad szemmel is, ám a nyílthalmaz megfigyelése binokulárt igényel.
Június 19.
A Vénusz a Méhkas-halmazba ér: este 22:20-kor megfigyelhetjük az Esthajnalcsillagot, mégpedig nem is akárhol: a Praesepe nyílthalmaz közepétől mindössze 46'-es távolságban! Mivel mindez a horizont felett 7 fokkal történik majd, a binokulár mellett fontos egy olyan megfigyelési helyszín, ahonnan jól látszik a nyugati horizont.
A Regulus és a Hold együttállása: az előző jelenséggel azonos időpontban megfigyelhetjük a 28%-os fázisú holdsarló és az Oroszlán csillagképben található Regulus együttállását. Este 22:20-kor a két égitest egymástól 2,8 fokos távolságban látszik majd olyan módon, hogy a Regulus 16 fokkal a látóhatár felett figyelhető majd meg. Mivel az együttállás mindkét résztvevője fényes, ezért feltűnő, az észlelés akár kezdő észlelőknek is igazi csemege lehet.
Június 21.
Nyári napforduló: 10:25-kor bekövetkezik a nyári napforduló. Innentől kezdve a nappalok egyre rövidülnek, az éjszakák pedig egyre hosszabbá válnak.
Június 22.
A Merkúr és a Jupiter együttállása: este 21:26-kor, a polgári szürkület végén 8 fokos magasságban láthatjuk a Jupitert, amelytől a Merkúr 4,1 fokos távolságban, jobbra lefelé látszik majd, a horizont felett 5,7 fokkal. Bár a 26%-os fázisú, 1,0 magnitúdós látszó fényességű Merkúr észlelése egyébként kihívást okozna, most a Jupiterhez való közelsége miatt egyszerűbben megtaláljuk egy kézi látcsőben.
Június 29.
A Mars és a Fiastyúk laza együttállása: hajnali 3:15-kor az 1,4 magnitúdós látszó fényességű Mars 4,4 fokos közelségbe kerül a Fiastyúkkal, a horizont felett 6,2, illetve 10 fokos magasságban. Bár a Fiastyúk szabad szemmel is megfigyelhető, az élmény teljességének érdekében érdemes binokulárt is magunkkal vinni. Ha valakinek ezen a napon nem sikerülne az észlelés, érdemes másnap, június 30-án is megpróbálkoznia, hiszen akkor is pontosan ugyanilyen távolságban lesz egymástól a két objektum.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a további, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek leírásával folytatjuk. Ezek észlelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek!
Június 10.
A Szaturnusz és a Hold együttállása: hajnali 3:12-kor a 33%-os holdsarló laza együttállásba lép az attól 5,5 fokos távolságban, alatta látható gyűrűs bolygóval. A Szaturnusz ekkor a látóhatár felett 11 fokkal látszik majd.
Június 15.
A Merkúr legnagyobb keleti kitérése: 22:00-kor 24,5 fokos elongációval eléri legnagyobb keleti kitérését a Merkúr. A napnyugta utáni nyugati égbolton látható ilyenkor.
Június 23.
A Hold és a Spica együttállása: 22:20-kor 2,6 fokra közelíti meg egymást a 69%-os fázisú, tehát már igencsak könnyen észrevehető Hold és a Szűz csillagkép Spica csillaga. A Hold ekkor 21 fokos magasságban látszik majd.
Június 27.
Az Antares és a Hold együttállása: este 22:30-kor 2,8 fokos távolságba ér a 96%-os fázisú majdnem-telihold, illetve az Antares. Ekkor a Skorpió csillagkép tau görög betűvel jelölt, Paikauhale nevű, 2,8 magnitúdós látszó fényességű csillaga a Hold peremétől mindössze 56'-re jobbra látszik majd.
Június 30.
Telihold: 1:56-kor megfigyelhetjük az első nyári teliholdat.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk következő fejezetében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
Június 7.
A Merkúr és a Mebsuta együttállása: este 21:18-kor megfigyelhetjük, amint a Merkúr az epszilon Gem jelölésű, Mebsuta nevű 3,0 magnitúdós csillag 34,4'-es közelségébe ér.
Június 14.
Vékony hajnali holdsarló: hajnali 4:06-kor, a polgári szürkület kezdetén mindössze 4,5 fokos magasságban látszik a rendkívül vékony, 2%-os, 24 óra 48 perces holdsarló. Az észleléshez mindenképpen javasolt a binokulár használata.
Június 15.
Vékony esti holdsarló: ezúttal este, 21:26-kor észlelhetjük a rendkívül vékony, mindössze 0,7%-os fázisú, 16 óra 32 perces holdsarlót, 2 fokkal a horizont felett. Az észlelés több szempontból is kihívásokat tartogat.
Bolygó-csillag és bolygóhold-csillag szoros együttállások:
- Június 5.: csillag a Titan mellett. Hajnali 3:15-kor a Szaturnusz Titan nevű, 8,7 magnitúdós látszó fényességű holdja a HD 4629 jelű, azonos látszó fényességű csillag 99"-es közelségébe ér, a horizont felett 8 fokkal.
- Június 27.: a Mars, a 13 Tau és a 14 Tau együttállása. Hajnali 3:12-kor az 1,4 magnitúdós látszó fényességű Marstól 39'-re látszik az 5,7 magnitúdós 13 Tau, valamint a bolygótól 20'-re megfigyelhetjük a 6,1 magnitúdós 14 Taut is. Mindez 5 fokkal a látóhatár felett észlelhető.
Kisbolygók jelenségei:
- Június 12.: A (2) Pallas és a Szaturnusz együttállása. Hajnalban, 3:12-kor a 10,1 magnitúdós látszó fényességű, Pallas nevű kisbolygó a Szaturnusz 53,4'-es közelségébe kerül. Ugyanekkor a kisbolygó egy 6,4 magnitúdós csillaghoz, a HD 4928-hoz is igencsak közel látszik. Az együttállás pillanatában a Szaturnuszt 12 fokos magasságban találhatjuk meg.
- Június 15.: A (14) Irene oppozíciója. A nevezett kisbolygó 12:08-kor ér oppozícióba, vagyis szembenállásba a Földdel, illetve a Nappal. A 9,3 magnitúdós látszó fényességű égitest 0:47-kor delel a Kígyótartó csillagképben, 20 fokkal a horizont felett.
- Június 27.: A (152637) 1997 NC1 NEO földközelbe ér. Ez a kis égitest a Hold távolságának mindössze 6,7-szeresére, tehát 2,57 millió km-re ér majd a Földtől 13:15-kor, és 10,1 magnitúdósnak látszik majd az esti égen. A földközeli objektum 23:38-kor delel a Kígyótartó csillagképben, 33 fokos magasságban.
A Hold csillagfedései:
Június 8.: A 78 Aqr fedése. Hajnali 2:23-kor kilép a nevezett, 6,2 magnitúdós látszó fényességű csillag az 54%-os fázisú Hold sötét oldalán, a látóhatár felett 12,5 fokkal.
Június 11.: A HD 8187 jelű szoros kettős fedése. Hajnalban, 3:06-kor mindössze 0,25 másodpercnyi eltéréssel lép ki az említett szoros kettőscsillag 7,1, illetve 8,9 magnitúdós komponense a 22%-os holdsarló mögül, annak sötét oldalán, 11 fokkal a látóhatár felett.
Június 22.: A HD 109772 fedése. Este 21:55-kor belép a 7,0 magnitúdós csillag az 59%-os fázisú Hold sötét oldalán, a horizont felett 24 fokkal.
Június 26.: A HD 141554 fedése. Éjfélhez közeledve, 23:14-kor a nevezett 6,6 magnitúdós csillag belép a 91%-os fázisú Hold mögé annak sötét oldalánál, a látóhatár felett 15 fokos magasságban.
A bolygók júniusi láthatósága
Merkúr: A bolygó kedvező esti láthatóságában gyönyörködhetünk a hónap során. Június 1-jén a polgári szürkület végén 8,2 fokos magasságban szabad szemmel is megpillantható a -0,5 magnitúdós, 6,2"-es korongátmérőjű, 68%-os fázisú bolygó. A fogyó Merkúr június 9-én ér dichotómiába. A polgári szürkület végén 9 fokos magasságban jár a szabad szemmel is látható, 0,1 magnitúdós bolygó, 7,2"-es korongja 50%-os fázisú. Június 15-én, a legnagyobb keleti kitérésekor már kissé alacsonyabban látszik, 8 fokon a 0,6 magnitúdós, 38%-os fázisú, 8,2"-es korongátmérőjű planéta. Június 22-én, a Jupiterrel való együttállása napján már izgalmas lehet a merkúrsarló keresése: a polgári szürkület végén 5,5 fokos magasságban lesz a halványodó, 1,0 magnitúdós 9,5"-es átmérőjű, 25%-os fázisú bolygó.
A hónap során több látványos együttállásban is részt vesz: Június 7-én a Mebsutától látható fél fokra binokulárban, majd június 16-án a 4%-os, vékony holdsarlótól 1,6 fokra láthatjuk. Június 22-én a Jupiterrel áll együtt: az óriásbolygó 4,1 fokkal jár a Merkúrtól balra fölfelé.
Vénusz: A hónap során kiválóan megfigyelhető az esti égen. Bár fázisa csökkenésével távolodik a Naptól, az esti égbolton magassága mégis enyhén csökken a hónap során az ekliptika laposodó hajlásszöge miatt. A hónap elején a polgári szürkület végén még közel 18 fokos magasságban ragyog az Esthajnalcsillag, 79%-os fázis, -4,0 magnitúdós fényesség és 13,3"-es korongátmérő mellett. Június végére a polgári szürkület végén 15 fokos magasságban látszik a 69%-os, -4,1 magnitúdós és 16"-es korongátmérőjű Vénusz. A hónap során viszonylag nagy megvilágítottsága miatt a bolygó globális felhőzete még jól megfigyelhető. Június 17-én a 10%-os holdsarlóval kerül figyelemre méltó együttállásba, június 19-én pedig a Praesepe csillaghalmaz szélén látható, amely binokulárral gyönyörű látvány lesz.
Mars: A hajnali égen lassan emelkedő bolygó már szabad szemmel is megfigyelhető a Kos, majd a Bika csillagképben, de még nagyon alacsonyan jár. Június elsején a polgári szürkület kezdetére 6 fokos magasságba emelkedik, így még nem feltűnő. A hónap végére a polgári szürkületben 10 fok fölött jár az 1,3 magnitúdós vörös bolygó. Korongja nagyon apró, mindössze 4,4"-es, de nagy távcsővel már érdemes észleléseket készíteni róla. Fázisa ekkor 95%-os. Június 27-én a 13 és 14 Tau csillagokkal kerül binokuláros együttállásba.
Jupiter: Az esti, illetve alkonyati égbolt feltűnő égitestje az Ikrek, majd a Rák csillagképben, a Vénusz mellett. A hónap végére a Naphoz közeledve befejeződik a 2025/26-os esti láthatósága. Június elsején a polgári szürkület kezdetén még 22 fok magasan jár a -1,9 magnitúdós, 33"-es korongátmérőjű bolygó. Ekkor még értékes megfigyeléseket készíthetünk róla, majd ezután a bolygó rohamosan közeledik az égen a Naphoz. Június 9-én rendkívül látványos együttállásba kerül a Vénusszal, majd június 16–17-én a Merkúrral, a holdsarlóval és a Vénusszal alkot sorakozót, végül június 22-én a Merkúrtól 4 fokra figyelhető meg a szürkületben. A hónap végén még megpillanthatjuk szabad szemmel, de a polgári szürkület végére már csak 5 fokkal jár a látóhatár fölött.
Szaturnusz: A gyűrűs bolygó a hajnali égbolt látványos égitestje a Cet, majd a Halak csillagképben. Egyre magasabbra emelkedik a hajnali égen: június elején a navigációs szürkületben még csak 6 fokkal látható a horizont fölött, a hónap végére 24 fokig emelkedik. Június 30-án a 0,8 magnitúdós, 17,4"-es korongátmérőjű bolygóról már kiváló távcsöves észleléseket készíthetünk. Gyűrűhajlása igencsak megnövekedett az előző láthatósága óta: déli féltekéje 9 fokkal billen felénk.
Uránusz: A Mars közelében járó bolygó június végén már megfigyelhető a hajnali égen a Bika csillagképben. A navigációs szürkület végére 5 fokos magasságba emelkedő 5,8 magnitúdós bolygóról azonban érdemi észleléseket még nem igazán készíthetünk.
Neptunusz: A Szaturnuszhoz hasonlóan egyre magasabbra emelkedik a hajnali égen a Halak csillagképben. Június elején a navigációs szürkület végére 9 fokra emelkedik, míg a hónap végén ugyanekkor már 27 fokos magasságban figyelhetjük meg, értékes észleléseket végezve a bolygóról. A 7,8 magnitúdós, 2,2"-es apró kék korong megfigyelése nagy távcsövet igényel.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet