Messier 84 – egy elliptikus galaxis porsávval

Messier 84 – egy elliptikus galaxis porsávval

2026 május 18
| Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
A Messier 84 a Virgo galaxishalmaz egyik meghatározó tagja, amely a Szűz csillagképben figyelhető meg.

1781-ben fedezte fel Charles Messier (ugyanazon az éjszakán fedezte fel a katalógusában M84 és M91 sorszám közötti objektumokat is).

A Messier 84 a képen látható fényes, kerek, többnyire homogén szerkezetű hatalmas galaxis. A belső régiói körül egy sötét porsáv látható, és ezzel üdítő kivételt képez a jellemzően részleteket nem mutató elliptikus galaxisok között. Ezen a képen számos másik, távolabbi, halványabb galaxis is látható, amelyek a Messier 84 mellett, illetve inkább a külsőbb területek mögött láthatóak. Forrás: NASA
A Messier 84 a képen látható fényes, kerek, többnyire homogén szerkezetű hatalmas galaxis. A belső régiói körül egy sötét porsáv látható, és ezzel üdítő kivételt képez a jellemzően részleteket nem mutató elliptikus galaxisok között. Ezen a képen számos másik, távolabbi, halványabb galaxis is látható, amelyek a Messier 84 mellett, illetve inkább a külsőbb területek mögött láthatóak. Forrás: NASA

Az 55 milló fényévnyire található galaxis középpontjában egy rendkívül nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik, amelynek tömege elérheti az 1,5 milliárd naptömeget (tehát a Nap tömegének másfél milliárdszorosát). Ez az objektum nemcsak gravitációs hatásával van jelen, hanem a környezete nagy energiájú sugárzást is kibocsát, különösen a rádió- és röntgentartományban.

A Messier 84-et egy hatalmas, láthatatlan sötét anyagból álló haló veszi körül, amely a galaxis tömegének jelentős részét adja. A sötét anyag mibenléte egyelőre nem tisztázott a tudomány számára, lényegében olyan anyag, amit nem látunk, ugyanakkor a gravitációja érvényesül, és innen következtethetünk a jelenlétére. A galaxisban kb. 1700 gömbhalmaz is található (az átlagosnál kicsit kevesebb), és ezenkívül fiatal csillaghalmazokat is ismerünk benne, ami lassú, de aktív csillagkeletkezésre utal.

A Messier 84-ben több szupernóvát is megfigyeltek. Az 1957-ben, 1980-ban és 1991-ben észlelt robbanások Ia típusúak voltak, amelyek fehér törpék végső összeomlásához köthetők. Különösen érdekes az 1991-es esemény, amely egy szokatlanul halvány szupernóva volt. Ezt a jelenséget kifejezetten alaposan kutatták, hiszen a szupernóvák maximális fényességének van egy fizikai alsó határa, és ez a robbanás ennél halványabbnak bizonyult.

Ezenkívül érdekes az 1980-ban felrobbant szupernóva is, amit kezdetben az M84-hez kötöttek, de a további vizsgálatok során kiderült, hogy nem lehet biztosan eldönteni, hogy három közeli galaxis közül melyikben robbant fel, mert mindegyiknek a kiterjedt halójába beletartozott, intergalaktikus szupernóvaként írták le később.

A Messier 84 helye a csillagos égbolton. Forrás: Stellarium
A Messier 84 helye a csillagos égbolton. Forrás: Stellarium

Megfigyelése amatőrcsillagászok számára is lehetséges a 9-10 magnitúdó körüli fényességével, bár nem tartozik a látványos objektumok közé. Közepes méretű távcsővel egy halvány, 7’x6’ kiterjedésű ovális foltként jelenik meg, részletek nélkül. A közelében számos másik galaxis is látható, akár egy látómezőben, ez a híres Markarian-lánc, ami kedvelt asztrofotós célpont, és az M84 is a része.

 

Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló