A Földhöz való közelsége mellett sok egyéb tulajdonságában is hasonlít anyabolygónkhoz, ezért a kutatók már évszázadokkal ezelőtt is keresték rajta az élet lehetséges nyomait. Az egyre részletesebb felvételek alapján kiderült, hogy a Marson régen jelen lehetett a víz, amit az élet kialakulásához kulcsfontosságú alkotóelemként ismerünk. Egyéb küldetéselemek mellett a víz nyomainak kimutatására bocsátotta fel a NASA a Spirit, illetve az Opportunity elnevezésű marsjárót. A rover-ikertestvérek közül a Spirit landolt elsőként, 2004. január 4-én a bolygó felszínén, és számos szenzációs tudományos eredménnyel gazdagította tudásunkat működési ideje alatt.
Mielőtt bemutatjuk a küldetés részleteit, idézzük fel röviden a Mars tulajdonságait.
A vörös bolygó mint célpont
A Mars a Naprendszer negyedik bolygója, amely a Naptól nagyjából 1,5 csillagászati egységre kering, és ilyen módon keringési ideje is hosszabb a földi évnél: 687 nap. A vörös bolygó a saját tengelye körül 24 óra 40 perc alatt fordul körbe, így egy marsi nap, vagy ahogy a szaknyelvben nevezik, 1 sol alig tér el a Földön megszokott, 24 órás naptól. Tömege azonban jóval kisebb Földünkénél, annak mindössze 1/8 része. Mivel a Mars is a kőzetbolygók sorát gazdagítja, összetételében hasonlít a Földéhez: egy vasmagból, az azt körülölelő szilikátos köpenyből, illetve egy vékony, vasat is tartalmazó kéregből áll, amelynek köszönhetően a felszínét vörösesnek látjuk. Szintén megemlítendő és érdekes hasonlóság a Földdel az, hogy a Mars sarkvidékein is jégsapkák találhatóak, ezek azonban nem fagyott vízből, hanem szárazjégből, tehát fagyott szén-dioxidból állnak, amely réteg alatt – kis mennyiségben – vízjég is megtalálható.
Régebben még nem volt teljesen egyértelmű, ám mára már tudjuk, hogy a folyékony víz jelenléte nem alapvető a vörös bolygón: a víz csak adott területeken és kis ideig képes megtartani cseppfolyósságát. Ezt a Mars vékony légköre és következésképpen alacsony légnyomása okozza: a marsi légköri nyomás a felszínen a földi értéknek kb. 0,6 százaléka. Ezen vékony légkör következménye a nagy hőingás is: a sarki területeken -145 °C-os hidegek, a legmelegebb régiókban pedig 35 °C is lehetséges. Ebben a nem túlságosan kiterjedt légkörben azonban hatalmas szélviharok tombolnak, amelyek akár az egész bolygóra kiterjedő porviharokat hoznak létre.
A fentebb felvillantott, Földhöz hasonló tulajdonságok miatt a Mars a Naprendszer legintenzívebben kutatott bolygójává lépett elő, és már az űrverseny időszakában is meglátogatták ember által épített űrszondák: először az amerikai Mariner–4, majd később a szovjet Mars–3 is. Később meglátogatta a NASA Mars Pathfindere a Sojourner roverrel a fedélzetén.
Az elkövetkező évek során számos további küldetés célozta a Marsot, amelyek sok esetben rovert is szállítottak a felszínre, hogy pontosabban megismerjék azt. Egy ilyen program a Mars Exploration Rover küldetés is, amelynek során két robotot is elküldtek a Marshoz: ezek a Spirit és az Opportunity nevet viselték. Ezeknek a marsjáróknak az volt a fő céljuk, hogy kimutassák a víz valahai jelenlétét a vörös bolygó felszínén.
Spirit és Opportunity
A robot-ikertestvéreket, a Spiritet és az Opportunityt tartalmazó űrszondát 2003-ban bocsátották fel, előbbit június 10-én, utóbbit július 7-én. Hét hónapos út után, 2004. január 4-én érkezett meg céljához a Spirit, majd 21 nappal később az Opportunity is. A két eszközt a bolygó két átellenes oldalára küldték. egymástól ~10 000 km-re: a Spirit a Gusev-kráterben, az Opportunity pedig a Meridiani Planum síkságon landolt.
A Spirit rover, miután sikeresen landolt, és megvizsgálta a környezetét, elindult a Bonneville-kráter felé. Szenzációs eredményei közé sorolható, hogy 2004 márciusában sikerült felvételt készítenie egy marsi „hullócsillagról”, ami egy üstökös aprócska darabkájából származhatott. Később, 2005-ben ellátogatott a 82 méter magas Husband Hill nevű domb tetejére is.
Legjelentősebb eredményét viszont 2007-ben érte el, amikor is sikerült a Mars felszínén egy olyan kőzetet azonosítania, amelynek igen magas a szilikáttartalma. Az ilyen kőzet jelenlétéből ugyanis a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars felszínének ezen a részén hajdanán folyékony víz lehetett jelen.
Bár eredetileg jóval rövidebb működési időre tervezték a Spiritet, 2009-ben egy szerencsés természeti jelenség miatt jóval tovább fennmaradhatott. A Mars felszínén, mint ahogy korábban is említettük, gyakoriak a hatalmas szelekkel járó porviharok. Amellett, hogy a Spirit ezeket sikeresen túlélte, napelemeiről a szél lefújta a rajta felhalmozódott port, és ilyen módon még jó ideig biztosította az eszköz energiaellátását.
Sajnos szintén 2009-ben a robot elérkezett egy olyan felszíni régióhoz, ahol a felszín anyaga puhább volt az addig megszokottnál, s kerekei beleragadtak: onnantól kezdve az eszköz nem tudott továbbmenni. Ennek ellenére folytatta a tudományos kísérleteket egészen 2011 májusáig, amikor is végleg megszakadt vele a kapcsolat.
A Spirit rover ikertestvére, az Opportunity jóval később, 2019-ben fejezte be küldetését, ám az ő történetéről nemsokára egy másik blogcikkel jelentkezünk.
A képek forrása: wikipedia.org, nasa.gov
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet