Április 22-én nyílik meg a Svábhegyi Csillagkapu, ahol a Svábhegyi Csillagvizsgáló program-helyszínei szabadon, előzetes regisztrációtól függetlenül is bejárhatók lesznek – idő és létszámkorlát nélkül!
A jeles eseményre természetesen az égbolt is nagyszabású parádéval készül: az esti égbolton egymással szoros közelségben figyelhetjük meg majd a fényessége teljében pompázó Vénusz bolygót, a mindössze 48 órás, vékony ívként fénylő holdsarlót, mindenki kedvencét, a Fiastyúkot és a legközelebbi nyílthalmazt, a Hyadokat.
A nyugati, délnyugati égbolt április 22-én, 20:45-kor, Budapestről. A négy objektumból három a Vénusz és a Fiastyúk közötti vonalon sorakozik, a Hyadok pedig a túloldalon, a Vénusztól délnyugatra helyezkedik majd el. stellarium-web.org
Lássuk részletesen az est főszereplőit!
A Vénusz -4,1 magnitúdós fényességével egyértelműen meghatározza az április végi esti égbolt képét. Szabad szemmel is ragyogó látvány a 16,9 ívperc átmérőjű bolygó, aminek kiterjedése ilyenkor jó égbolt esetén műszer nélkül is látható. Természetesen a Csillagkapus eseményen távcsövekkel is megszemlélhetjük az égbolt királynőjét!
A Vénusztól délkeletre, a horizont felé keressük a 7%-os holdsarlót, és ha megvan, nyugtázzuk egy „hűha!” felkiáltással, ugyanis az ilyen fiatal holdsarló megpillantása mindig hatalmas élmény.
Távcsőben pedig méginkább az, kísérőnk terminátorának, azaz a fény és árnyék határvonalának környékén levő holdi objektumok – gyűrűshegyek, kráterek – megfigyelésére ez a legjobb időszak, a Hold fénye még nem vakít el bennünket, az élesen kivehető felszíni alakzatok pedig egymással versengenek a figyelmünkért.
A délkelet felé tartó égi túránkat folytatva, újabb két fokkal délkeletre figyelhetjük meg az M45 nyílthalmazt, vagyis a Fiastyúkot, régies nevén a Hetest, ugyanis a legtöbb ember hét csillagot lát szabad szemmel ebben a különlegesen szép halmazban. A Fiastyúk rengeteg mondában, mitológiában szerepel, ami azt mutatja, hogy az emberiség az ősidőktől fogva kedveli a körülbelül 500 csillagból álló csoportot, ami a csillagokon kívül csak távcsővel megfigyelhető ködöket is tartalmaz.
Hogy honnan vegyünk távcsövet? A Svábhegyi Csillagvizsgáló műszerparkja ezeknek az objektumoknak a megfigyelésére is tökéletesen alkalmas!
A Fiastyúkkal átellenben, a Vénusztól bő hat fokkal délnyugatra találjuk az együttállás negyedik szereplőjét, a Hyadok nyílthalmazt. Ez a csillagcsoport a legközelebbi a nyílthalmazok sorában, szabad szemmel is jól megfigyelhető, és a Fiastyúkkal közösen alkotja a téli, kora tavaszi égbolt szépséges aszterizmusát, az Aranyhidat. A halmaz előtt fénylik az Aldebaran, a narancssárga óriáscsillag, aminek arab neve magyarul „követő”, minden bizonnyal azért, mert a csillag hűen követi az Aranyhidat égi útján. Az Aldebaran nem része a Hyadok halmaznak, ellentétben több más, fényes csillaggal a Bika csillagképben, ezek közül érdemes kiemelni az Epszilon Taurit, más néven Aint, amelyet a Bika szemeként szokás azonosítani.
Ezek az objektumok tehát a 22-i együttállás szereplői, és ez a látvány az idei április bőséges égi kínálatból is kiemelkedik – ha az időjárás engedi, semmiképpen se szalasszuk el!
Igyekezzünk alkonyat után minél előbb az ég alá kerülni, a jelenség ugyanis közvetlenül a szürkület elmúltával lesz a leglátványosabb, este tíz után a színtársulat nyugovóra tér a nyugati-északnyugati horizont alá.
Ha tehetjük, válasszunk távcsöves programot, például a Svábhegyi Csillagvizsgáló ezen az estén nyíló Csillagkapuját, amelyről további információk itt találhatóak.
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2023
https://stellarium-web.org/
https://mcse.hu
A borítóképek forrása:
A Vénusz és a Fiastyúk Cseh Viktor felvételén 2020. április 10-én. (eszlelesek.mcse.hu)
Csillagos égbolt a Dachstein felett a Fiastyúkkal és a Hyadokkal 2015. október 10-én. (H. Raab, FlickR, CC2.0)