Szokásunk beszámolni az érdekesebb szabad szemmel látható égi jelenségekről. Ezeknek eklatáns példái a Hold csillagfedései, a hullócsillag rajok, vagy az együttállások (a 2020-as NEOWISE üstökös, bár nagyon ritka az ilyen, szintén ide sorolható). Ebben a cikkben a Vénusz bolygó és az Acrab csillag újévi együttállásáról lesz szó.
Egyáltalán miért érdekes ez? Voltaképpen csillagászatilag semennyire. Az együttállás, mint olyan, nem is egy egzakt, egyértelműen megfogható dolog. Mekkora látszó szögtávolság mellett hívhatunk két égitestet együttállónak? Ez meghatározás kérdése. Az MCSE és a magyar amatőrcsillagász közösség ezért nevezte el azt a tavalyi jelenséget, hogy az összes bolygó egy éjszaka során megfigyelhető volt az égen „egy vonalba rendeződve” bolygóvonatnak, esetleg bolygófüzérnek.
És ez is nagy belső feszültséget okozott a közösségen belül. Beszéljünk kicsit erről a fontos problémáról az együttállások apropóján. A nonprofit, egyesületi, a csillagászat terjesztését nem pénzügyi ellenszolgáltatásért cserébe végzők általában sokkal konzervatívabb álláspontot szoktak képviselni: mit érdemes beharangozni és mit nem? Csak azt, amit egy amatőrcsillagász is érdekesnek tartana, ahol valóban ritkaság, különlegesség figyelhető meg. A bolygóvonat ennek remek példája , a nagyközönség látószögén túl bizony nagy viták zajlottak erről. Az újvonalas, úgymond hivatásos ismeretterjesztők, akiknek munkájuk fenntarthatóságához szükség van anyagi ellenszolgáltatásra is, tevékenységük jellegéből adódóan komolyan függenek a jelenségek médiavisszhangjától: a konfliktus szenzációhajhászat és szakmaiság tehát garantált. Ez a dilemma megjelenik minden ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezetnél, nem csak az amatőrcsillagász szervezeteknél.
A 2022-es bolygófüzér látványa Dabasról, 2022. június 24-én. A szerző, Balázs Gábor leírása: „24-én hajnalban hosszú idő után ismét a Szent Jakab sétányon fotóztam. Sokat változott a helyszín március óta. Mikor odaértem, még a Vénusz a horizont alatt járt, és a Holdat is egy fa takarta. Gyorsan kellett új helyszínt találni, a régi nem volt megfelelő a teljes bolygósor megörökítéséhez.
A sétány egyik hátsó útján sikerült jó helyet találnom, ahonnan a Vénusz a fák között kelt és a Hold a többi bolygóval együtt a kilátó és a sétány fahídjai felett látszódtak. A kisebb tavak víztükrét a nádas eltakarta, de a képen mégis látható egy pici vízfelszín.
Hajnalban a hazaút előtt a Merkúrt is igyekeztem szabad szemmel megkeresni, de a horizonthoz való közelsége miatt elveszett a hajnali fényben.”
A „bennfentes” kitérő után beszéljünk akkor a Vénusz-Acrab együttállásról. A két égitest 2024. január elsején…
Nocsak, a lényeg: mi az az Acrab?
Az Acrab a Skorpió csillagkép második legfényesebb csillaga, bár nem is egy csillag ez, igazából (legalább) csillaghatos. Az arab nevű, szabad szemmel egy csillagnak tűnő objektum kistávcsőben kettőre bomlik, azonban a modern spektroszkópiai eljárások miatt tudjuk, hogy valójában ezek is tovább oszthatók 3-3 csillagra, így jön ki a hat komponens. A legalább szót az indokolja, hogy a rendszer tagjainak mozgását pontosabban lehetne magyarázni további csillagok jelenléte esetén, erre azonban bizonyíték még nincs. (Az ilyen esetek nem ritkák a csillagászatban, lásd a Neptunusz felfedezéséről vagy a feltételezett (de nem létező) Vulcan bolygóról szóló cikkeinket).
A hatosfogat nagyjából 400 fényévre található tőlünk, látszó magnitúdója 2,6 körüli, vagyis viszonylag halvány, de azért átlagos égről még jól látható.
A Vénuszról természetesen sokkal többet tudunk, hiszen a szovjetek számos űrszondát küldtek már a bolygóra, illetve ismerjük a domborzatát, légköri viszonyait, stb. Számtalan cikkben írtunk már róla, legyen most elég annyi, hogy január elsején a Vénusz látszó fényessége: -3 magnitúdó.
Így tehát több, mint öt fényrendnyi különbség lesz a két égitest között. Látszó távolságuk pedig 1,1 fok.
A legszorosabb közelséget január elsején, 6:10-kor láthatjuk majd, a páros ekkor 12 fokkal emelkedik majd a horizont fölé.
Aztán másodikán jön majd a ráadás, binokulárban látványos jelenséget figyelhetünk meg: 6 órakor a 10 fok magasan látszó Acrab mellett a Vénusz, a halvány, 4 magnitúdós nü scorpii (azaz a Skorpió csillagkép görög nü betűvel jelölt csillaga) és a 4-4 magnitúdós omega 1, illetve omega 2 scorpii alkotnak majd trapézt, bő 1-1 fokra egymástól.
BÚÉK, és derült eget!
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Svábhegyi Csillagvizsgáló