Ez jó alkalom az érdeklődőknek, hogy az égbolttal és az égitestekkel kapcsolatos rendezvényeken vegyenek részt, például a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, és a csillagászati ismereteiket elmélyítsék. Idén ugyanerre a napra esik a Nap nemzetközi napja (World Sun Day) is.
A csillagászat napja
Ezt az eseményt először 1973-ban rendezte meg Doug Berger, az Észak-Kaliforniai Csillagászati Egyesület akkori elnöke, aki távcsöves bemutatókat tartott a nagyközönség számára, hogy minél többekhez eljusson a csillagos égbolt látványa. Az esemény azóta olyan népszerűvé vált, hogy világszerte elterjedt, és 2007 óta évente két alkalommal is megrendezik. A tavaszi esemény április és május közepe között egy olyan szombati napra esik, amikor a Hold fázisa az első negyed környékén van. A 2007-ben hozzáadott őszi esemény pedig egy olyan szeptember és október közepe közti szombati napra esik, amikor a Hold fázisa szintén az első negyed környékén van, így este jól látszik. A Hold fázisától való függés miatt ez az esemény minden évben más napra esik: az idei május 3-át majd a szeptember 27-én megrendezésre kerülő csillagászat napja követi 2025-ben.
A csillagászat napját idén több száz helyen is megrendezik az Amerikai Egyesült Államokban, de szerveznek eseményeket többek között Angliában, Kanadában, Új-Zélandon, Finnországban, Svédországban, a Fülöp-szigeteken, Argentinában, Malajziában, Iránban, Írországban, Új-Guineában. Természetesen Magyarország sem maradhat ki!
A Svábhegyi Csillagvizsgáló is több programmal várja a csillagászat napján az érdeklődőket: délelőtt 10-től, délután 13-tól, illetve egy esti észlelésre 21:15-től.
A Nap nemzetközi napja
A csillagászat napja idén egybeesik a Nap nemzetközi napjával, amelyet először 1978-ban ünnepeltek az USA-ban, és 1994-től vált nemzetközi eseménnyé 22 ország részvételével. Megemlékezünk arról, hogy a Nap milyen fontos szerepet tölt be a földi élet kialakulásában és fennmaradásában, illetve a napenergia használatát is népszerűsíti.
A Nap a Földtől nyolc fénypercnyi távolságra lévő csillag, kora nagyjából 4,6 milliárd év. A Nap tipikus fősorozati csillag, nem tartozik a hivatalosan nyilvántartott változócsillagok közé, de van egy 11 éves aktivitási ciklusa. A ciklus során változik a napfoltok és a napkitörések mennyisége, ami a Nap mágneses aktivitásával függ össze. Ezenkívül voltak időszakok, amikor a Nap luminozitása eltért a jelenlegitől, ilyen időszak volt a Maunder-minimum (1650–1710), amikor a Nap energiakibocsátása csökkent, és ennek következménye volt a „kis jégkorszak”.
A Nap központi részében, sugarának 20%-áig, a magban zajlik a nukleáris fúzió, amelynek során hidrogén alakul át héliummá. A magot a sugárzási zóna veszi körül a Nap sugarának kb. 70%-áig. Ezt burkolja a konvekciós zóna, amely már nem elég sűrű és forró ahhoz, hogy az energia sugárzás formájában haladjon át rajta, így az energia anyagáramlások, konvekciók formájában terjed. A Nap látható felszíne a fotoszféra, ahonnan a Nap látható fényének kb. 90%-a származik. A Nap légkörének főbb részei a kromoszféra és a korona, amelyeket teljes napfogyatkozás során lehet jól megfigyelni.
A Napból kiinduló plazmaáramlás, vagyis a napszél részecskéi a Föld mágneses terével is kölcsönhatásba kerülnek, létrehozva a sarki fényt, amelyet a Nap aktivitásának fokozódásával az utóbbi hónapokban hazánkból is többször megfigyelhettünk.
A Nap észlelése kisebb távcsövekkel speciális szűrőkkel a Svábhegyi Csillagvizsgálóból is lehetséges. Akinek még nem volt része a napfoltok és napkitörések látványában, mindenképp ajánljuk egy nappali programunkat. Emlékezzünk meg együtt a csillagászat napjáról és a Nap nemzetközi napjáról!
Szerző: Nagy Zsófia, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet