amelyet a hagyományokhoz híven idén is október 4. és 10. között szervez meg az ENSZ a Világűr Hét Egyesület (WSWA) támogatásával.
Ez a hét az világűrrel kapcsolatos tudományról és a technológiáról szól, illetve arról, hogy ez hogyan tud hozzájárulni az ember életkörülményeinek javításához. Mivel minden évben más téma van a fókuszban, idén az „Élet az űrben” (Living in Space) tematika köré szerveződik az esemény.
Ez a téma az emberiség útját vizsgálja az űr lakhelyévé tételének irányába, kiemelve azokat az innovatív technológiákat, kihívásokat és együttműködési erőfeszítéseket, amelyek elősegítik ennek megvalósítását. Továbbá az emberiségnek az űrben való fenntartható életmódja kialakításában elért előrelépéseire is fókuszt helyez.
Röviden az eseményről
A világűr világhete nevű globális rendezvény számos űrkutatással és ismeretterjesztéssel kapcsolatos programmal vár minket, amelyeket űrügynökségek, iskolák, planetáriumok, múzeumok és csillagászati klubok, egyesületek tartanak világszerte, október 4. és 10. között.
Az esemény ösztönöz minket, hogy megismerkedjünk ezzel a területtel, ezáltal megértsünk ennek jelentőségét, egyben lehetőséget biztosít az űrkutatás népszerűsítésére és oktatására. Továbbá ösztönzi a fiatalokat a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika megismerésére és az azokban való elmélyülésre.
A Világűr Hét Egyesület (World Space Week Association, WSWA) egy nonprofit szervezet, amely önkéntesekből áll, köztük pl. Buzz Aldrin, Bill Nye, Tom Hanks, Dumitru Prunariu és világszerte ismert űrhajózási vezetők. Célja, hogy világszerte tájékoztassa az embereket az űrből származó előnyökről, elősegítse a tudomány iránti lelkes oktatást és érdeklődést, valamint a nemzetek közötti együttműködést ebben a témában.
Visszatekintés
1999. december 6-án az ENSZ közgyűlése az október 4. és 10. közötti időszakot jelölte meg a világűr világhetének éves eseményként való megünneplésére. A dátumok kiválasztásánál két fontos űrtörténeti eseményt vettek figyelembe: 1957. október 4-én bocsátották fel az ember alkotta első műholdat, a Szputnyik 1-et Föld körüli pályájára, ami megnyitotta az utat az űrkutatás előtt. A másik dátum pedig 1967. október 10., amikor hatályba lépett az államok űr békés célú kutatására és hasznosítására vonatkozó alapelvekről szóló szerződés.
Mivel az idei év tematikája az „Élet az űrben”, ezért picit kitekintünk az asztrobotanika irányába, és megnézzük milyen növényeket termesztettek már az űrben.
Növények az űrben
Az űrben élő növények tanulmányozásával, illetve az ember által az űrben termesztett földi növényzet kutatásával az asztrobotanika foglalkozik. Ahogy az emberek fokozatosan felfedezik a világűrt, esztétikai és praktikus okokból növényeket is visznek magukkal. Úttörő űrhajósainktól már tudjuk, hogy a friss virágok és kertek a Nemzetközi Űrállomáson gyönyörű légkört teremtenek, és lehetővé teszik, hogy egy kis darabot a Földből magunkkal vigyenek utazásaikra. Ugyanis a növények jelenléte jót tesz pszichológiai jólétüknek a Földön és az űrben egyaránt. Emellett viszont kritikus fontosságúak lesznek majd az űrhajósok egészségének megőrzésében a hosszú távú küldetések során.
Számos kutatást végeztek már, és folyamatosan végeznek annak vizsgálatára, hogy növényeket hogyan lehet termeszteni az űrben, a súlytalanságban, de nyomás alatt tartott, ellenőrzött környezetben, speciális űrkertben. Az emberes űrrepülés keretében ezeket élelmiszerként lehet fogyasztani és/vagy frissítő légkört biztosíthatnak. A növények a levegőben található szén-dioxidot értékes oxigénné alakíthatják, és segíthetnek a kabin páratartalmának szabályozásában.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) rengeteg kísérletet végeztek és végeznek a növénytermesztéssel kapcsolatban – A NASA olyan módszereket keres, amelyekkel az űrhajósok számára friss és tartós táplálékot tud biztosítani: erre szolgálnának az ott termesztett gyümölcsök és zöldségek. A kihívás az, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani egy zárt környezetben, napfény és a Föld gravitációja nélkül.
A Veggie néven ismert zöldségtermelő rendszer egy űrállomáson található űrkert. Mérete körülbelül akkora, mint egy kézipoggyászé, és általában hat növényt tartalmaz. Minden növény egy agyagalapú táptalajjal és műtrágyával töltött „párnában” növekszik. A párnák fontosak a víz, a tápanyagok és a levegő egészséges egyensúlyának biztosításához a gyökerek körül. Ellenkező esetben a gyökerek vagy vízbe, vagy levegőbe fulladnának, mivel az űrben a folyadékok buborékokat képeznek. A növények felett elhelyezett fénykibocsátó diódák (LED-ek) a növények növekedéséhez megfelelő színű fényt hoznak létre. Mivel a növények sok zöld fényt vernek vissza, és több vörös és kék hullámhosszt használnak, a Veggie kamra általában magenta rózsaszínű fényben ragyog. Eddig több sikeresen termesztett növényt tudunk megemlíteni, köztük háromféle salátát, kínai kelt, mizuna mustárt, vörös orosz kelkáposztát és zinnia (cínia/rézvirág) virágokat.
A virágok például nagyon népszerűek voltak Scott Kelly amerikai űrhajósnál, aki csokrot szedett belőlük, és lefényképezte, ahogy a kupolában lebegnek a Földdel a háttérben. A növények egy részét a legénység tagjai betakarították és megették, a maradékot pedig visszaküldték a Földre elemzésre.
Egy másik projekt neve a fejlett növényi élőhely (Advanced Plant Habitat, APH), amely hasonló a Veggie-hez, egy növénykutatásra szolgáló növekedési kamra az űrállomáson. LED-es világítást és agyagszubsztrátumot használ, amelybe műtrágyát helyeztek el, hogy a növények gyökereinek vizet, tápanyagokat és oxigént biztosítson. De a Veggie-től eltérően zárt és automatizált, kamerákkal és több mint 180 érzékelővel van ellátva, amelyek folyamatos interaktív kapcsolatban állnak a Kennedy Űrközpontban lévő csapattal. Ezáltal nem igényel sok napi gondozást a legénység részéről. Amikor a termés készen áll a kutatásra, a legénység mintákat vesz a növényekből, azokat fagyasztással vagy kémiai úton rögzíti a megőrzés érdekében, majd visszaküldi a Földre, hogy itt tanulmányozni tudják.
Az APH első tesztje 2018-ban történt az űrállomáson, Arabidopsis Thaliana (a „növénykutatás világának fehér egere”) és törpe búza felhasználásával. Az erről készült videó világszerte nagy népszerűségnek örvendett.
Az űrállomáson végzett több növénykutatás során számos növényfajtát és termesztési módszert teszteltek. A kutatók sikeresen termesztettek salátát, kínai kelt, mustárlevelet, kelkáposztát, paradicsomot, retket és chili paprikát az űrben.
Kapu Tibor az ISS-en való tartózkodása alatt szintén foglalkozott növénykísérlettel: a VITAPRIC nevű vizsgálat során a növények csírázását, a mikrozöldségek termesztését és fejlődését követte nyomon. A cél ezzel az volt, hogy jobb lehetőségeket teremtsenek a jövőben az űrbeli élelmiszer-termelésre.
Ami a jövőt illeti, a tudósok hangsúlyt fektetnek az exobolygókon levő potenciális élet kutatására, így a növényzet jelenlétének kimutatására is fókuszálnak. A lakható exobolygókon található bioszignatúrák keresése számos közeljövőbeli űrkutatási misszió célja. Például az Európai Rendkívül Nagy Teleszkóp (Extremely Large Telescope), az Óriás Magellán Teleszkóp, a Habitable-Exoplanet Imaging Mission vagy a Large UV/Optical/Infrared Surveyor. Ezek olyan eszközök, amelyek képesek kimutatni a különféle bioszignatúrákat, mint a VRE (Vegetation Red Edge / a növényzet vörös éle). A növényzetben található klorofill a látható fény nagy részét elnyeli, de 700 nm-nél hosszabb infravörös hullámhosszú sugárzást szinte egyáltalán nem. A növényzet sejtszerkezete ugyanis visszaveri ezt az infravörös fényt. A James Webb űrtávcső már 2021 óta kutatja TRAPPIST-1 exobolygórendszert Földön kívüli növényzet jeleinek felkutatására.
Az űrkorszak kezdete óta felismertük, hogy a világűr új dimenziót adott az emberiség létezésének. A tudósok folyamatosan törekszenek arra, hogy ennek előnyeit az egész emberiség javára használják fel. 2025-ben is tehát ünnepeljük együtt a világűr világhetét, ajánljuk mindenki figyelmébe a Svábhegyi Csillagvizsgáló változatos programjait, nemcsak ezen a héten.
Szerző: Diószegi Orsolya Enikő, Tudományos újságíró