A Marsról érthető okokból sokat írtunk már (lásd például itt), a Merkúr azonban kicsit elveszett a vörös bolygót övező nagy figyelemben, részben ennek pótlásául is szolgál a jelen cikk.
A Merkúr decemberi égi turnéja
A turné szó azért adekvát, mert az istenek hírnöke valóban gyorsan változtatja helyzetét (éppen ezért azonosították a görögök Hermésszel), főbb állomásait pedig érdemes sorra venni.
December 14-től már kereshetjük a délnyugati horizonton napnyugtakor, délután 16:08-kor még 6 fokkal van a látóhatár fölött. A 4 fok magasan járó Vénusz tökéletes kiindulópont a megtaláláshoz, a tőle 5 fokkal balra fölfelé látszó Merkúr keresőtávcsőben vagy binokulárban már megpillantható. Az 5,8” átmérőjű, 79%-os, majdnem kerek bolygó -0,6 magnitúdós fényességgel világít ránk. Jó kilátású dombtetőkről, háztetőkről, érdemes megfigyelni tehát a Merkúrt, hiszen a takarásmentes látóhatár elengedhetetlen a sikeres észleléshez.
Naptól távolodó mozgása december 21-én, a téli napforduló idején éri el maximumát (ún. keleti elongáció), ekkor 20,1 fokkal tér ki a Nap korongjától, fényessége -0,5 magnitúdó (vagyis fényesebb a Vega csillagnál is), látszó átmérője 6,7 ívmásodperc, fogyó fázisa 61%-os. Viszonyításul: a földközelben járó Mars kiterjedése 17 ívmásodperc.
A bolygó szentestén, december 24-én éri el a dichotómiát, azt az állapotot, amikor a Földről nézve a Merkúr fele van megvilágítva, másik fele pedig árnyékban pihen, a félholdhoz hasonlító félmerkúrt. Ez részben azért is érdekes, mert a Merkúron elképesztően szélsőséges hőmérséklet-különbségek uralkodnak a nappali és az éjszakai oldal között: míg a felszíni hőmérséklet a napos oldalon eléri a 430 Celsius-fokot, addig az éjszakai oldalon mínusz 180 fokig esik a hőmérséklet. Ennek az a magyarázata, hogy a Merkúr nagyon közel kering a Naphoz (fényes oldalán ezért van ekkora forróság), azonban nincs légköre, így az éjszakai oldal a világűrbe sugározza ki a hőt, nincsenek gázmolekulák, amik visszaverhetnék azt az üvegházhatás révén. Az üvegházhatás hiánya az oka annak is, hogy a rendkívül sűrű légkörrel burkolt Vénuszon, bár távolabb kering a Naptól, mégis melegebb van (475 Celsius-fok).
Legkedvezőbb megfigyelhetősége karácsonyi ajándék: erre ugyanis 25-én kerül majd sor. Azért nem 21-én, a Naptól mért legnagyobb szögtávolságnál ideális a megfigyelhetőség, mert a bolygó ekkor még inkább oldalirányban, mintsem a horizonthoz képest „fel-le” tér ki a Naptól.
A bolygófelszín szimulációja a dichotómia napján, 2022.12.25-én, 16:35 perckor. A külső perem menti világos folt, és a terminátor-menti felső sötét foltok lesznek a legkönnyebben megpillantható albedoalakzatok. Winjupos szimuláció.
Tippek
Érdemes tehát jó megfigyelőhelyet választani, kiváló horizont menti kilátással. A vastag horizont közeli légkör miatt számítsunk arra, hogy a Merkúr egy pici, maszatos, talán még a szivárvány minden színében is táncoló pacának látszik csupán. Ezen sokat segít egy narancs színszűrő, ami a légköri fénytörés szivárvány színeit kizárja. Az is fontos, hogy minél hamarabb, akár már napnyugta pillanatában megtaláljuk a bolygót, amikor még nincs túl alacsonyan. A Vénusz most ebben valóban segítségünkre van. Rendszeres megfigyeléssel megtanulunk egyre finomabb részleteket meglátni, és növeljük az esélyét annak, hogy elcsípjünk egy-egy nyugodtabb pillanatot, amikor is a látvány megmerevedik, és talán néhány részlet is feltárul, miként az az alábbi kistávcsöves rajz alkotójával is történt.
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló