Az olasz csillagász és katolikus pap, Angelo Secchi 1818. június 26-án látta meg a napvilágot. 16 évesen Rómában belépett a jezsuita rendbe. A természettudományok iránti tehetsége már korán megmutatkozott, matematikai és fizikai tanulmányai mellett teológiát is hallgatott. 1847-ben szentelték pappá. Az 1848-as római forradalom kitörése után hazáját átmenetileg elhagyni kényszerült. Az Egyesült Királyságban, majd az Egyesült Államokban töltött két év után visszatért hazájába, ahol rábízták a római obszervatórium vezetését. Secchi haláláig vezette a Szent Ignác templom tetejében lévő csillagvizsgálót.
Secchi csillagászati érdeklődésének középpontjában a Nap állt: napfoltokat és napkitöréseket figyelt meg és dokumentált, expedíciókat szervezett napfogyatkozások megfigyelésére. A napfogyatkozások során megfigyelt napkoronával kapcsolatban igazolta, hogy az a Nap (légkörének) része. Felismerte, hogy a naptevékenység a Föld mágneses mezejére is hatással van.
Az asztrofizika atyjának is nevezik, őt tekintjük a csillagászati spektrográf, illetve a heliospektrográf feltalálójának. Bebizonyította, hogy a Nap spektrumának egyes abszorpciós vonalait a Föld légkörében bekövetkező elnyelés okozza. Mintegy 4000 csillag spektrumát tanulmányozva kidolgozta a csillagok színképének osztályozási rendszerét.
Felfedezett három üstököst is, közülük egy a Secchi nevet viseli, elkészítette továbbá a holdi Copernicus-kráter részletes térképét. Színes illusztrációkat készített a Mars felszínéről, megfigyelte a Szaturnusz gyűrűit.
Secchi igazi polihisztor volt, tudományos eredményei jóval túlmutatnak a csillagászat területén. Nevéhez fűződik a természetes vizek átlátszóságának mérésére szolgáló Secchi-korong feltalálása. Foglalkozott továbbá Róma időjárásának, valamint a sarki fény jelenségének megfigyelésével.
A pápai állam felkérésére számos műszaki feladat elvégzését koordinálta: világítótornyok építését, vízrendszerek javítását és kiépítését, napórák kihelyezését.
A szerteágazó életművet értékelő tudománytörténészek szerint Secchi volt az első csillagász, aki nem arra kérdésre kereste a választ, hogy melyik csillag hol található, hanem az is foglalkoztatta, hogy milyenek a bolygók és csillagok.
Angelo Secchit 1878-ban, Rómában érte a halál. Munkássága előtt tisztelegve az utókor mind a Holdon, mind a Marson elnevezett egy-egy krátert róla, és nevét egy kisbolygó is őrzi.
Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló
Források:
https://www.americamagazine.org/arts-culture/2018/07/26/angelo-secchi-jesuit-father-astrophysics
https://en.wikipedia.org/wiki/Angelo_Secchi
Borítóképek forrása: https://openlibrary.org/books/OL23666648M/Le_soleil
https://www.nasa.gov/sites/default/files/thumbnails/image/latest10240171copy3.jpg
