Április 11-én, kedd este a bolygó kétfokos távolságra megközelíti a csillaghalmazt, de előtte és utána egy nappal is pompás látványban lehet részünk. El sem téveszthetjük őket, ha a kora esti égen nyugat felé pillantunk.
A Fiastyúk csibéi
A Fiastyúk, más néven Plejádok ősztől kora tavaszig az esti égbolt egyik legmeghatározóbb objektuma, a Bika csillagképben. Nem is kell távol mennünk a városi fényektől, hogy szabad szemmel megpillanthassuk derengését és fényesebb csillagait. A Vénusz közelsége után el is köszön tőlünk, hiszen a Nap a közelébe kerül, és majd ősszel tér vissza az égboltra.
Halmazunk egy nyílt csillaghalmaz, ami azt jelenti, hogy közös gázfelhőből kialakult, fiatal csillagok alkotják. Felvételeken kékes fénylés veszi körbe a csillagokat, ami legfényesebb csillagainak tükröződése egy porfelhőn. A csillagcsoportosulás mindösszesen 444 fényévre van tőlünk, ami egy kozmikus kőhajításnak számít csupán.
Esthajnalcsillag vagy Vénusz?
Miért is lett Esthajnalcsillag a Vénuszból? Először is belső bolygó, tehát a Földnél közelebb kering a Naphoz. Emiatt sose láthatjuk a Nappal átellenes oldalon, az éjszaka közepén a bolygót (hiszen ezesetben a Föld mögött lenne a Vénusz, ami nem igazán lenne ideális...), hanem mindig csillagunkhoz közel, napnyugta után nyugaton vagy napkelte előtt keleten figyelhetjük meg. Az idő jelentős részében azonban olyan közel van a Naphoz, hogy nem is látjuk, mert csillagunk ragyogása elnyomja a fényét. Nem mellesleg pedig azért is érdemelte ki ezt a nevet, mert fényessége miatt rendkívül feltűnő az égbolton. Nem csupán a Naphoz és hozzánk való közelsége miatt van ez így, de a bolygó vastag felhőrétege a ráeső napfény nagy részét visszaveri, majdhogynem a teljes sugárzást visszatükrözi ránk. A másik belső bolygót, a Merkúrt sokkal nehezebb észrevenni, hiszen nem tud ennyire eltávolodni a fényes Naptól és nem is olyan fényes, mint a Vénusz.
A bolygó idei megfigyelhetősége igazán kitűnőnek bizonyul, nagyjából júliusig magasan tündököl az esti égbolton. Eközben távoli, apró, dundi korongból nagy, karcsú sarlóvá válik, ugyanis e néhány hónap során a Nap túlsó oldaláról lassan a Föld és a Nap közé ér keringése során, ezáltal közelebb kerül hozzánk, viszont az árnyékos oldalát kezdi mutatni felénk. Hasonló sarló látványát mutatja majd a bolygó, mint Holdunk – talán ez a Vénusz leglenyűgözőbb arca. A közelség során a bolygókorong 3/4-e (74%-a) fürdik majd napfényben.
Mikor, merre, hogyan láthatjuk?
A közelség megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sőt a legszebb látványra szabad szemmel számíthatunk. Mindkét égitest rendkívül fényes, így akár Budapesten se kell lemondani a látványról, még a fényszennyezés miatt sem. A bolygó nagyjából 2 fokos távolságra lesz a halmaz szélső csillagaitól, ami a telihold átmérőjének négyszerese. Mivel maga a Fiastyúk is általában túl nagy méretűnek bizonyul ahhoz, hogy a távcsövek látómezejébe beleférjen, nem is érdemes próbálkozni nagyobb távcsövekkel, hiszen éppen az együttállás lényege vész el, ha nem látjuk egyszerre a két objektumot. Azonban egy kézi távcső segítségünkre lehet, ebbe ugyanis belefér mindkét égitest, mégis sokkal több ékeset láthatunk a Fiastyúk csillagai közül, mint szabad szemmel.
Az esemény április 11-én, kedden lesz a leglátványosabb, hiszen ekkor közelíti meg a legszorosaban a Vénusz a halmazt. Viszont az ezt megelőző és követő két napban is érdemes felpillantani a Fiastyúkra, hiszen ekkor még mindig csupán a keddi távolság másfélszeresére távolodik el tőle a bolygó.
A páros az esti égbolton látszik, nem sokkal napnyugta után, 8 órakor már szembetűnő a ragyogó Vénusz fénye, bár ekkor még a Fiastyúk csillagai a Nap elhaló sugarai mögé rejtőznek. Fél 9-kor már eléggé besötétedik az égbolt ahhoz, hogy a halmaz halványabb tagjai is előtűnjenek. Érdemes azonban sietni, ugyanis folyamatosan egyre alacsonyabbra ereszkedik a páros, ahogy lenyugvásra készülnek, ezzel együtt pedig a tereptárgyak és a légkör egyre jobban zavarják a látványt. Egy órával később, fél 10-kor még kényelmesen megfigyelhetőek, de már csak a fél 9-kor mért magasság felére lesznek a látóhatár felett, fél 11-kor pedig már 5 fokos magasságban vésznek el a légkör burka mögött.
Az esemény apropóján a Svábhegyi Csillagvizsgáló első nyílt kapus eseményén vehetnek részt az érdeklődők! Ez azt jelenti, hogy előzetes jegyvásárlás nélkül, a helyszínen váltott jeggyel be lehet lépni a kapukon, korlátlan létszámban. A helyszínen számos, a csillagászat különböző szépségeit bemutató állomás várja a látogatókat. Bizonytalan, borult időjárás esetén is érdemes ellátogatni hozzánk, hiszen nemcsak távcsövekkel, hanem időjárástól függetlenül számos interaktív programmal is várunk mindenkit, a legkisebbektől a legidősebbekig!
Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló