115 éve történt a tunguszkai esemény

115 éve történt a tunguszkai esemény

2023 június 30
| Szerző: Nagy Zsófia, Tudományos munkatárs
115 éve, 1908. június 30-án reggel Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között hatalmas robbanás történt.

A robbanást egy, a Föld légkörébe lépett égitest felrobbanása okozta amely 5–22 fokos szögben süllyedve 4–500 kilométert tett meg, majd feltehetően mintegy 6–8 km magasságban felrobbant. A robbanás 30 kilométeres körzetében minden fa kidőlt, a 65 km-re lévő Vanavara település házainak ajtajai és ablakai a hangrobbanás hatására betörtek. Több száz rénszarvas pusztult el, azonban arra nincs bizonyíték, hogy emberek vesztették volna életüket az esemény következtében. Feltehetően 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával volt egyenértékű az esemény. Fényessége is feltűnő volt: becslések szerint akár a -29 magnitúdót is elérte, és 800 km-es távolságból is látható volt. A lökéshullámot meteorológiai obszervatóriumok is észlelték. A később szabványosított Richter-skála szerinti 4,5-5-ös földrengés volt érzékelhető.

A tunguszkai esemény helyszíne Szibériában. Forrás:  Wikipedia.org, Bobby D. Bryant (https://hu.wikipedia.org/
A tunguszkai esemény helyszíne Szibériában. Forrás: Wikipedia.org, Bobby D. Bryant (https://hu.wikipedia.org/

Az első helyszíni expedíciót csak 1921-ben kísérelték meg Leonyid Kulik, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja vezetésével. Az expedíciót később 1927-ben megismételték. Felszíni becsapódásnak nyomát se találták, csak azt, hogy a fák és a növényzet kb. 40-50 km-es körzetben teljesen kipusztult.

A tunguszkai esemény következtében kidőlt fák. Forrás:  AP/REX/Shutterstock.com (https://www.britannica.com/event/Tunguska-event)
A tunguszkai esemény következtében kidőlt fák. Forrás: AP/REX/Shutterstock.com (https://www.britannica.com/event/Tunguska-event)

Lehetséges magyarázatok

Az eseménynek számos különböző magyarázata merült fel, a legvalószínűbbek egyeznek abban, hogy a Föld légkörébe behulló égitest okozta.

Az egyik lehetséges elmélet szerint az eseményt egy üstökös robbanása okozta. A robbanás során széthullott égitest darabjai már túl kicsik voltak ahhoz, hogy becsapódási krátert hozzanak létre. Egy orosz tudós, Vlagyimir Alekszejev véleménye szerint a tunguszkai eseményért felelős égitest hasonló volt a Halley-üstököshöz. A faanyag és a talaj vegyelemzése igazolta, hogy a tunguszkai égitest összetételét tekintve nagyban hasonlíthatott a Halley-üstököshöz. A talaj vegyelemzése továbbá azt is megmutatta, hogy megszaporodott a platinacsoport fémeinek, valamint a nehéz szénizotópok tartalma, ami kozmikus eredetű anyagok jelenlétére utal.

Egy másik magyarázat szerint a tajgára egy jégaszteroida zuhant, amely fagyott vízből és szénhidrogén-gázokból állt. Ezt az elméletet támasztja alá, hogy a  Leonyid Kulik-féle expedíció az 1920-as évek végén tőzeggel fedett gáztartalmú jeget fedezett fel. Bár a Kulik vezette expedíció ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget, hiszen meteorit nyomait, kő- vagy fémdarabokat kerestek, Gennagyij Bibin fizikus szerint a gáztartalmú jég felfedezése a jégaszteroida hipotézisét igazolja.

Egy újabb, 2020-as tanulmány, Danyiil Krennyikov (Szibériai Szövetségi Egyetem, Oroszország) vezetésével valami egészen mást javasol. Az új elmélet szerint egy aszteroida csak keresztezte a Föld légkörét: behatolt az atmoszférába, majd el is hagyta azt, tehát nem történt robbanás vagy becsapódás. Úgy gondolják, hogy a főleg vasból álló, 200 m körüli átmérőjű égitest a Föld légkörén való áthaladás után folytatta keringését a Nap körül. A fákat az áthaladás következtében kialakult lökéshullám döntötte ki. Egy ilyen esemény során valóban nem keletkezne kráter. Ha ez az elmélet helytálló, akkor nagyon közel volt az emberiség egy katasztrófához, amit szerencsésen elkerült.

Mégis keletkezett kráter?

Sokáig az volt az álláspont, hogy a tunguszkai eseményhez nem tartozik becsapódási kráter. Ezzel ellentmond egy felvetés, miszerint a robbanás feltételezett epicentrumától 8 km-re található  708 m hosszú, 364 m széles és 50 m mély Cseko-tó a keresett kráter. A tóról nincs említés 1908 előtti feljegyzésekben. A tó alakja eltér a térségben lévő egyéb tavakétól, és azoknál mélyebb. Az elliptikus alakot egy lapos szögben becsapódó objektum is létrehozhatta. Ha ez a feltevés igaz, akkor a felrobbant égitest egy darabja hozta létre a krátert, ami a robbanáskor leszakadva tovább folytatta útját. A feltevés igazolásához a tó aljzatának részletesebb vizsgálata szükséges. Hangradaros vizsgálatok alapján a tó aljzatán felhalmozódott üledékben kb. 10 méter mélyen a környezőtől eltérő jellegű réteg húzódik. Ennek a rétegnek a vizsgálata választ adhat a kérdésre, hogy a tó valóban egy becsapódás következtében jött-e létre. Eddig azonban csak 1,8 méter mélységig sikerült mintát venni az üledékből, így ez a kérdés még válaszra vár.

A tunguszkai esemény epicentrumától 8 km-re található Cseko-tó. Forrás: V. Romejko (https://siberiantimes.com/)
A tunguszkai esemény epicentrumától 8 km-re található Cseko-tó. Forrás: V. Romejko (https://siberiantimes.com/)

Az esemény körül még mindig sok a kérdőjel, talán soha nem fogunk minden részletet megérteni.  Annyi biztos, hogy a történelem során nem sok ehhez fogható esemény történt, így a tunguszkai esemény még sokáig foglalkoztatja majd a kutatókat és a nagyközönséget is.

Szerző: Nagy Zsófia, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet