Teherszállítás a Nemzetközi Űrállomásra
Az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) sosem volt teljes mértékben önellátó. Az új kísérleti összeállításokat, mindennapi használati eszközöket, az űrhajósok számára élelmiszert, vizet és az űrállomás pályamódosításaihoz szükséges üzemanyagot teherszállító űrhajók segítségével juttatják fel, és a nem kevés (hulladékot is tartalmazó) terhet visszafelé is azok hozzák le a Földre.
A NASA 2011-ben leállította az űrrepülőgépekkel való szállítást, nyugdíjazta az Endeavour, Discovery és Atlantis űrsiklókat. Ezután a teherszállításban csak az európai (ESA) az Orosz (Roszkoszmosz) és Japán (JAXA) űrügynökségekre támaszkodhatott.
COTS
A más államoktól való függés áldatlan állapotaira a NASA a 2006. január 18-án meghirdetett Commercial Orbital Transportation Services (COTS) programmal kívánt válaszolni. A program magáncégek bevonását tette lehetővé a teherszállításban, és összefogta a Nemzetközi Űrállomásra szállító magáncégek járműveinek a fejlesztését.
A NASA a SpaceX-szel és a Rocketplane Kistlerrel (RpK) kötött COTS-megállapodást. Később az elégtelen magánfinanszírozás miatt az RpK-val megszüntette az együttműködést, és ennek kiváltására 2008-ban az Orbital Sciences-szel szerződött.
Magáncégek előnyei a hátrányok árnyékában
Röviden tekintsük át, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a magáncégek bevonása az űrhajózásba.
Magáncégek előnyei:
- Függetlenek a politikai változásoktól (60-as évek után nem volt nagy politikai akarat az űrverseny folytatására állami szinten)
- Versenyhelyzetet teremtenek
- Profitorientáltság (az űrkutatás nagyon drága, fontos, hogy hol lehet lefaragni a költségekből)
Magáncégek hátrányai:
- Profitorientáltság (az alapkutatás, mint például a James Webb-űrtávcső nem hoz a magáncégeknek profitot)
- Űregyezmények nem vonatkoznak rájuk (például a nagy űrnemzetek megegyeztek az űr háborús felhasználásának a tiltásában és az űrbányászat szabályozásában)
- Bolygóvédelmi elvek figyelmen kívül hagyása (túlterhelt égi pályák, űrszemét kérdése)
Légyszi, vonjuk össze!
A magán teherszállítmányozás első teljeskörű sikerét a SpaceX cég érte el. A hivatalosan SpaceX COTS Demo Flight 2 nevű űrhajót többszöri halasztás után 2012. május 22-én a Falcon–9 rakétával sikeresen elindították a floridai Cape Canaveralról.
Az eredeti tervek szerint az űrhajó a sikeres pályára állást követően csak elhaladt volna az ISS mellett, de a kezdeti sikeres tesztrepüléseket követően a SpaceX megkérte a NASA döntéshozóit, hogy egyben teljesíthessék a következő misszió célját is, azaz dokkolhassanak is az ISS-hez. A történelmi találkozóra 2012. május 25-én került sor. A mai, újabb verziójú Dragon űrhajók már automatikusan dokkolnak, de akkor még a kanadaiak által kifejlesztett robotkar, a Canadarm „fogta el” a teherszállítót. A ISS űrhajósai 525 kg hasznos rakománynak örülhettek.
Bevált gyakorlat
A tíz évvel ezelőtti sikeres első áruszállítás után a NASA és a SpaceX együttműködése töretlenül folytatódik. Azóta szép csöndben az Orbital Sciences Cygnus névre keresztelt teherűrhajói is többször meglátogatták a Nemzetközi Űrállomást, bár ezek nem újrahasznosíthatók.
A 2020-ban megvalósult Crew Dragon és a remélhetőleg ez évben megvalósuló Boeing Starliner emberes magánmissziók is sokat használtak a magán teherszállítás tapasztalataiból. Persze közvetetten az egész űripar is nagy lendületet kapott azzal, hogy a magáncégeknek valós űrversenyt biztosított a NASA.
A tíz évvel ezelőtti sikerek gyümölcseit az ISS űrhajósai a mai napig élvezik, és biztos lehetünk benne, hogy abból hosszú távon valamilyen formában a Föld lakói is profitálnak majd.
Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló