hogy pontosan melyik galaxisról van szó. A Messier-objektumok többségénél egyértelmű volt, hogy melyik ködösnek látszó fényfoltról van szó, és csupán néhánynál voltak pontatlanságok a koordinátákat illetően.
Az M102 esetében azonban már magának az azonosításnak a története is regényes. A modern csillagászati források jelentős része az NGC 5866-ot tekinti M102-nek, ez a galaxis pedig az Orsó-galaxis becenevet is viseli. A NASA is így használja az M102 megjelölést, és Hubble-űrtávcső felvételein az NGC 5866 látható.
Az M102 története Pierre Méchain francia csillagászhoz vezet vissza. Méchain 1781. március 27-én egy új ködös objektumot figyelt meg, amelyet később Messier a katalógusába 102. tételként vette bele (anélkül, hogy lett volna ideje ellenőrizni személyesen az objektumot) a katalógus publikálásának utolsó pillanatában, annak a függelékéhez hozzáadva. A történet azonban hamarosan bonyolódni kezdett. Méchain két évvel később arra a következtetésre jutott, hogy az általa felfedezett objektum valójában nem volt új, hanem az M101 ismételt feljegyzése, vagyis ugyanazt az objektumot jegyezte fel másodszor, a Messier által használ térkép hibájára hivatkozva.
Ez azonban nem oldotta meg teljesen a rejtélyt. Messier (pontosan nem tudjuk, de legkésőbb 1784-ben) megfigyelte a Mechain által felfedezett fénylő foltot, és megjelentette a koordinátáit és leírását a katalógusának harmadik kiadásában, ami viszont nem egyezett az M101-gyel. Így a későbbi csillagászok értelmezése alapján felmerült, hogy Messier mégis egy másik galaxist látott. A legvalószínűbb jelölt az NGC 5866, amely nagyon jól illeszkedik az M102-höz kapcsolódó Messier-megfigyeléséhez. Más értelmezések szerint azonban a Messier-katalógus 102. bejegyzése valóban az M101-hez kapcsolódó tévedés lehet.
Ezért az M102 különleges helyzetben van: a katalógus történetében létezik, de az objektum azonosítása nem tekinthető teljes bizonyossággal lezártnak, mert mind Méchain, mind Messier tévedtek a felfedezés bizonyos részletében. A modern csillagászati irodalomban ugyanakkor egyértelműen az NGC 5866-ot nevezik M102-nek. Ezért (és persze azért, mert az M101-ről korábban már írtunk) mi is az NGC 5866-ról, vagyis az Orsó-galaxisról írunk a továbbiakban.
A galaxis a Sárkány (Draco) csillagképben található, mintegy 44 millió fényévre a Földtől. William Herschel 1788-ban fedezte fel minden kétséget kizáróan. A galaxisra szinte pontosan éléről látunk rá, ami megnehezíti az osztályozását. Lentikuláris galaxisként van osztályozva, egy, az ilyen típusú galaxisoknál igen ritkának számító feltűnő porkoronggal. Mivel a galaxisra teljes mértékben a fősíkja irányából látunk rá, előfordulhat, hogy valójában ez egy spirálgalaxis, aminél az efféle porkorong megszokottnak számít.
A fent bemutatott Hubble-felvétel egyik részletén látszik, hogy a sötét porkorong nem tökéletesen követi a csillagokból álló korong síkját. Enyhén eltérő irányú, de éppen csak egy kicsit, mintha megvetemedett volna. Ez egy korábbi gravitációs kölcsönhatás nyoma lehet. Az NGC 5866 ugyanis nem elszigetelten található: egy kisebb galaxiscsoport legnagyobb tagja, így korábban más galaxisok közelében haladhatott el.
Az M102 az év legnagyobb részében észlelhető (cirkumpoláris, azaz Magyarországról nézve soha nem nyugszik le) a 10 magnitúdó körüli fényességével és 6’x3’-es látszó átmérőjével. Megfigyelése tavasz végén, nyár elején a legkedvezőbb kora este. Közepes vagy nagyobb távcső ajánlott az észleléséhez, és fényszennyezésmentes, sötét égbolt.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló