Ebben a hónapban a szabad szemmel látható együttállások mellett szép távcsöves jelenségekben is gyönyörködhetnek az érdeklődők: február 2-án a Titan belép a Szaturnusz korongja mögé, 23-án oppozícióba ér az (511) Davida kisbolygó, 25-én egy halvány csillag látszik közel az Uránuszhoz, végül 27-én megfigyelhetjük a (7) Iris szembenállását. Mindezen jelenségek némi észlelési tapasztalatot és nagy távcső használatát igénylik, ugyanis a felsorolt objektumok igen halványak. Következő cikkünkben részletesen is szólunk ezekről a jelenségekről, s reméljük, meghozzuk a kedves olvasók kedvét a téli észleléshez.
1. Február 2-a: a Titan belép a Szaturnusz korongja mögé
Fedési eseményeket többször is megfigyelhetünk minden hónapban, leginkább akkor, amikor a Hold mögé látszólag belép egy háttércsillag. Ez a jelenség azonban nem csak a Hold esetén történhet meg: ezúttal, február 2-a hétfőjén a gyűrűs bolygó mögé lép be annak Titan nevű holdja. A 8,7 magnitúdós látszó fényességű hold kora este 17:54 és 18:33 között tűnik el a Szaturnusz 1,0 magnitúdós korongja mögött, így az esemény nem olyan rövid, szinte pillanatszerű, mint a Hold csillagfedéseinek esetében, hanem egy 37 percig tartó folyamat. A nyugati égbolton látszó Szaturnusz ezalatt 26 fokos magasságból 21 fokig süllyed az égen. Akinek nincs nagy távcsöve, bátorítjuk a Szaturnusz binokuláros észlelésére, hiszen a bolygó gyűrűrendszere már csak önmagában is látványos.
2. Február 23-a: az (511) Davida oppozíciója
Oppozíciónak vagy más szóval szembenállásnak nevezzük, amikor egy kisbolygó a pályája során éppen egy egyenesbe ér a Földdel és a Nappal. Ez a különleges helyzet kedvező észlelhetőséget biztosít az adott kisbolygónak, éppen ezért érdemes nyomon követni időpontját még a halvány kisbolygók esetén is. A Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben keringő (511) Davida az ötszáztizenegyedikként felfedezett kisbolygó. Az átlagosan 287 km átmérőjű égitest látszó fényessége február 23-a, hétfő éjszakáján 10,6 magnitúdós lesz. A szembenállás pillanata nappal, 13:26-kor történik meg, így az észlelést érdemes erre az estére időzíteni. A kisbolygó a Kis Oroszlán (Leo Minor) csillagképben delel 0:24-kor, 69 fokos horizont feletti magasságban.
3. Február 25-e: csillag az Uránusz közelében
Ezen a bizonyos szerdai napon kora este érdekes jelenséget figyelhető meg távcsővel, mégpedig egy csillagnak az Uránusszal történő együttállása. Este 18:30-kor az 5,7 magnitúdós látszó fényességű planéta közelébe ér a Gaia DR3 57087300846020608 katalógusszámmal ellátott, 13,5 magnitúdós látszó fényességű csillag, mégpedig 15"-re a bolygó északnyugati peremétől (a bolygókorongtól jobbra, kicsit lentebb). Ez a távolság nagyjából megegyezik az Uránusz és az Ariel nevű holdja távolságával, amely utóbbinak látszó fényessége 14,4 magnitúdó. Ez tehát megmutatja, hogy a nevezett csillag nemcsak az Uránusztól vett látszó távolságában, hanem a fényességében is hasonlít a bolygó holdjaihoz ezen az éjszakán. A jelenséget, az égitestek halványságát tekintve, csak nagy távcsővel és nagy nagyítással tekinthetjük meg derült égbolt esetén.
4. Február 27-e: a (7) Iris oppozíciója
Aki lemaradt az előző kisbolygó-oppozíció megtekintéséről, még mindig maradt esélye ezen nevezetes égi helyzet átélésére, ezúttal azonban egy másik kisbolygó, a hetedikként felfedezett Iris esetén. Az átlagosan 222 km-es átmérőjű égitest szembenállása 18:44-kor következik be a Sextans csillagképben, ám könnyebb megfigyelni 23:43-kor, a delelés pillanatában, mert ekkorra 42 fokos magasságba ér az égen. A kisbolygó látszó fényessége 8,9 magnitúdó, látszó átmérője pedig 0,18", így az előzőekben említett jelenségekhez hasonlóan észlelési tapasztalatot igényel a megkeresése.
A februári hónap ezen négy érdekességgel szolgál tehát az érdeklődők számára, így a távcsőtulajdonosoknak még a télies időben is érdemes néha-néha megkísérelni kimenni a szabad ég alá.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet