


A Hold szokás szerint számos csillagfedést és együttállást biztosít számunkra, többek között a Marssal és a Méhkas-halmazzal, a Jupiterrel, illetve a Regulusszal. Emellett bekövetkezik a Szaturnusz, valamint a Vesta kisbolygó oppozíciója, kiváló lehetőséget nyújtva ezen égitestek észleléséhez. Ebben a hónapban következik be az Orionidák gyakorisági maximuma, és a Déli Tauridák előcsúcsa is. Talán a legérdekesebb jelenség a Marsnak a Méhkas-halmaz közepén történő átvonulása lesz. Érdemes tehát az őszi estéken, illetve hajnalokon is résen lenni, sőt még nappali bolygóészlelésre is adódik majd lehetőség.
Kiemelt jelenségek
Cikkünkben elsőként említjük azokat az égi jelenségeket, amelyek kiemelten érdekesek lehetnek a csillagászat iránt érdeklődők számára, és leggyakrabban távcső használata nélkül, szabad szemmel is megfigyelhetőek.
Október 4.
A Szaturnusz oppozíciója: ezen a napon 14:29-kor szembenállásba, tehát a Földdel és a Nappal az égi pályája során egy vonalba kerül a Szaturnusz. A 0,3 magnitúdós, 19,7"-es korongátmérőjű, most -7,5 fokos gyűrűhajlású bolygó október 5-én 0:35-kor delel 44 fokos magasságban. Éppen ezért ez az éjszaka kifejezetten alkalmas a bolygó szabad szemes, illetve távcsöves észlelésére.
Október 5.
A Hold, a Mars és a Méhkas-halmaz (Praesepe) együttállása: hajnalban, 5:30-kor együttállásba lép a 32%-os fázisú holdsarló, az 1,1 magnitúdós látszó fényességű Mars, illetve a Praesepe. A közelség idején a vörös bolygó a Hold világos peremétől 57'-re látszik, a horizont felett 48 fokos magasságban, a Praesepe pedig 3,6 fokra, balra, lefelé látszik majd a Marstól. Kicsit később, 6:15-kor, a hajnali szürkületben a Hold és a Mars még közelebb kerül egymáshoz. A Holdat és a Marsot megfigyelhetjük szabad szemmel is, a nyílthalmaz észlelése azonban binokulárt kíván.
Október 6.
A Jupiter és a holdsarló együttállása: hajnali 5:45-kor 2,8 fokos távolságba ér egymástól a 22%-os fázisú Hold és a Jupiter. Ekkor a bolygó 36 fokkal a látóhatár felett lesz majd, az együttállás pedig szabad szemmel is kiválóan látszik. A párost érdemes a nappali égen is nyomon követni távcsővel, illetve binokulárral, ugyanis a nappali égen, 12:39-kor a Jupiter mindössze 19,4'-re lesz látható a Hold peremétől.
Október 7.
A Regulus és a Hold együttállása: hajnali 3:40-kor szoros együttállásba lép a 14%-os holdsarló és az Oroszlán csillagkép legfényesebb, Regulus nevű csillaga. A közelség idején a csillag 39'-cel a holdsarló csúcsa felett, attól balra látszik majd. A nevezett időpontban a Regulus mindössze 6 fokkal lesz a horizont felett, így a szabad szemes megfigyeléshez érdemes olyan helyet választani, ahonnan jól belátható a keleti látóhatár.
Október 11.
A Mars átvonul a Méhkas-halmaz (Praesepe) közepén: október 8-a és 12-e között a vörös bolygó áthalad a Praesepe nyílthalmazon, több csillagát is szorosan megközelítve. A jelenséget az említett napokon a hajnali órákban, kb. fél 3-tól 5-ig érdemes figyelemmel követni. Az áthaladás pontos részleteiről nemsokára részletes cikk jelenik majd meg blogunkon.
Október 13.
A (4) Vesta oppozíciója: reggel 8:24-kor szembenállásba kerül a negyedikként felfedezett kisbolygó, a Vesta. Ezen a napon a 6,4 magnitúdós fényességű, 0,53"-es látszó átmérőjű kisbolygó 0:50-kor delel a Cet csillagképben, 39 fokkal a látóhatár felett. Ez az időpont épp ezért kiváltképp alkalmas az észlelésre akár binokulárral, akár távcsővel.
Október 21–22.
Az Orionidák meteorraj gyakorisági maximuma: az október 2-a és november 7-e között aktív meteorraj ezen a napon éri el gyakorisági maximumát. Az október 21-éről 22-ére virradó éjszakán zavaró fényektől mentes helyről figyelve óránként akár 20 hullócsillagot is láthatunk.. A meteorraj radiánspontja (vagyis az a pont, ahonnan a hullócsillagok útja kiindulni látszik), este 21:35-kor kel, és október 22-én 5:00-kor delel 59 fokos magasságban. A Hold 88%-os fázisa némileg megnehezíti az észlelést, égi kísérőnk azonban október 22-én 2:35-kor lenyugszik, így az utána következő órákban nagyobb esélyünk van arra, hogy több hullócsillagot láthassunk.
Október 24.
A Vénusz alsó együttállása és nappali megfigyelése: hajnali 5:44-kor a 0,6%-os fázisú vénuszsarló alsó együttállásba lép, vagyis pályája során éppen a Nap és a Föld közé ér. A délután, 12:17-kor, 25 fokos magasságban delelő bolygót a nappali égen nagy távcsővel (a fényes napkorong miatt rendkívüli körültekintéssel!) figyelhetjük meg. A Vénusz ekkor 6,2 fokos távolságban látszik a Naptól, látszó fényessége -4,2 magnitúdó, mérete hatalmas, 61,1”-es lesz.
Október 27–28.
A Hold és a Fiastyúk együttállása, hajnali csillagfedésekkel: október 27-én este 21:00-kor 2,2 fokos távolságba ér a 96%-os fázisú majdnem telihold, illetve a Fiastyúk. Ekkor holdunk 38 fokos magasságban látszik majd, a Fiastyúktól jobbra felfelé. Október 28-án, hajnali 1:58-kor csillagfedések sorozata kezdődik el, amelyben 4,3-7,7 magnitúdós látszó fényességű csillagokat fed el a Hold. Utoljára hajnali 4:27-kor figyelhetjük meg egy csillag kilépését a Hold mögül, annak sötét oldalánál. A csillagfedések pontos részleteiről blogunk egy későbbi cikkben jelentkezik majd.
Október 31.
A Vénusz jó hajnali láthatóságának kezdete: 5:54-kor felbukkan az Esthajnalcsillag sarlója a hajnali égen. A polgári szürkület kezdetén 1,5 fokos magasságban tartózkodik a -4,1 magnitúdós látszó fényességű, 60"-es látszó átmérőjű, 1,7%-os fázisú, 12,2 fokos elongációjú, vékony vénuszsarló. Ekkor megkezdődik a Vénusz hajnali láthatósága.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a további, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek leírásával folytatjuk. Ezek megfigyelését jó szívvel ajánljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek.
Október 4.
A Castor, a Pollux és a Hold L-betűje: hajnali 6:08-kor laza együttállásba kerül a 43%-os fázisú Hold az Ikrek csillagkép legfényesebb csillagaival. A közelség pillanatában a Hold a Polluxtól 5,7 fokra, jobbra látszik majd a horizont felett 64 fokkal.
Október 9.
Vékony holdsarló: hajnalban, 6:25-kor, a polgári szürkület kezdetén megfigyelhetjük a 2%-os, 35 óra 25 perces holdsarló rendkívül vékonyka alakját.
Október 13.
A Déli Tauridák meteorraj előcsúcsa: Ezen az éjszakán bekövetkezik az említett meteorraj előcsúcsa a november 5-ei fő csúcs előtt. A radiánspont a sötétedés végén kel, és 1:30-kor delel, 52 fokos magasságban. Ekkor óránként nagyságrendileg 5 hullócsillag várható. Idén, 2026-ban azonban az is lehetséges, hogy az előcsúcskor nagyobb aktivitás tanúi lehetünk, mint a novemberi gyakorisági maximum idején.
Október 14.
(
)
Az Antares és a Hold együttállása: este 18:50-kor, a navigációs szürkületben 2,5 fokos közelségbe ér a 16%-os fázisú holdsarló, illetve az 5 fokos horizont feletti magasságban járó Antares.
Október 17.
A Hold a Teáskannába ér: este 19:10-kor megfigyelhetjük, amint a 41%-os fázisú holdsarló a Nyilas csillagkép Teáskanna aszterizmusának fogantyújába ér. Égi kísérőnk a 3,3 magnitúdós látszó fényességű tau Sgr, és a 2,1 magnitúdós Nunki között félúton látszik majd, 14 fokos látóhatár feletti magasságban.
Október 24.
A Hold és a Szaturnusz együttállása: este 19:00-kor laza együttállásba lép a 97%-os fázisú Hold és a Szaturnusz. A gyűrűs bolygó 5,7 fokkal, jobbra felfelé látszik majd a Holdtól, 19 fokos magasságban.
Október 26.: hajnali 5:12-kor bekövetkezik a telihold.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk következő fejezetében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
Október 3.
Az M35 és a félhold együttállása: éjszaka, 1:00-kor 2,6 fokos közelségbe ér az 56%-os fázisú Hold és az M35 jelölésű, 5,1 magnitúdós látszó fényességű nyílthalmaz. Ekkor a Hold 28 fokkal a horizont felett látszik majd.
Október 7.
A (2) Pallas oppozíciója: a nevezett, 8,3 magnitúdós látszó fényességű kisbolygó szembenállásba ér 0:57-kor. Az esemény idején az égitest a Cet csillagképben látszik majd.
Október 12.
A Merkúr legnagyobb keleti kitérése és nappali észlelése: ezen a napon 12:03-kor eléri a bolygó a legnagyobb keleti kitérését, amely után 14:03-kor delel 24 fokos magasságban. Nagy távcsővel a nappali égen is megfigyelhetjük a 0,0 magnitúdós látszó fényességű, 6,7"-es korongátmérőjű, 61%-os fázisú, 25,1 fokos elongációjú Merkúrt.
Október 17.
A Merkúr dichotómiája: ezen a napon a legbelső bolygó 19:03-kor eléri dichotómiáját, vagyis 50%-os fázisát. A nappali égen, 14:00-kor, 22 fokos magasságban delelő, 0,1 magnitúdós látszó fényességű, 7,4"-es korongátmérőjű bolygót nagy távcsővel megfigyelhetjük.
Október 27.
Merkúrsarló észlelhető: 12:29-kor még megfigyelhetjük a 22 fokos magasságban delelő Merkúrt a nappali égen 19%-os sarlóként. Ekkor a bolygó 16,4 fokos szögtávolságba ér a Naptól, s nemsokára nappali megfigyelésre alkalmatlanná válik.
Bolygók és csillagok szoros együttállásai:
- Október 3.: A Mars és a HD 69994 szoros együttállása. Hajnali 4:10-kor a két égitest 8,0'-es távolságba ér egymástól, a horizont felett 32 fokkal.
- Október 27.: A Gaia DR3 52042329180406144 és az Uránusz szoros együttállása. A nevezett, 12,4 magnitúdós látszó fényességű csillag hajnali 5:00-kor szoros együttállásba kerül az Uránusszal olyan módon, hogy a 47"-re, délnyugati irányban látszik majd a bolygó peremétől, és mindössze 30"-re az Uránusz 14,0 magnitúdós látszó fényességű, Oberon nevű holdjától. Mindez a látóhatár felett 40 fokkal következik majd be.
Bolygók holdjainak jelenségei:
- Október 5: Az Europa árnyékába kerül az Io hajnali 3:22-kor, amely 1,1 magnitúdós fényességcsökkenéshez vezet. A Jupiter ekkor 12 fokos magasságban látszik, és a bolygókorong peremén megfigyelhetjük a Nagy Vörös Foltot is.
- Október 12.: A Europa árnyékába kerül az Io hajnali 5:38-kor, 1,2 magnitúdós fényességcsökkenéssel. A Jupiter 38 fokos magasságban látszik, s korongjának peremén ismét megfigyelhető a Nagy Vörös Folt.
- Október 14.: A Gaia DR3 52000719537323392 és az Oberon szoros együttállása. Hajnali 5:25-kor 2,9"-es távolságba kerül a nevezett, 13,2 magnitúdós látszó fényességű csillag és az Uránusz 14,0 magnitúdós látszó fényességű holdja, a horizont felett 24 fokkal.
- Október 18.: A Gaia DR3 2545054343796563968 és a Triton szoros együttállása. Este 23:00-kor 1,0"-es közelségbe ér az említett, 13,7 magnitúdós látszó fényességű csillag és a Neptunusz hasonlóan halvány, 13,4 magnitúdós holdja, a látóhatár felett 42 fokkal.
- Október 28.: A Ganymedes elfedi az Io holdat éjszaka, 0:36-kor, 0,5 magnitúdós fényességcsökkenést eredményezve. Ekkor a Jupiter 6 fokos magasságban látszik, s rajta megfigyelhetjük a Ganymedes árnyéka mellett a Nagy Vörös Foltot is.
- Október 29.: A Ganymedes árnyékába kerül a Callisto hajnali 3:53-kor, 1,5 magnitúdós fényességcsökkenést eredményezve. A Jupiter a Nagy Vörös Folttal ekkor 48 fokos magasságban látszik.
A Hold csillagfedései:
- Október 3.: A HD 43624 fedése. Hajnali 5:42-kor kilép a nevezett, 6,7 magnitúdós látszó fényességű csillag az 55%-os fázisú Hold sötét oldala mögül, 69 fokos magasságban.
- Október 4.: A 57 Gem fedése. Az 5,0 magnitúdós látszó fényességű csillag hajnali 5:24-kor belép a Hold mögé annak világos oldalánál.
- Október 16.: A HD 165634 fedése. 19:34-kor belép a 32%-os fázisú holdsarló mögé, annak sötét oldalánál a 4,6 magnitúdós csillag, a horizont felett 8 fokkal.
- Október 30.: három csillagfedés. Elsőként, 3:05-kor a 7,2 magnitúdós HD 39949 lép ki a 80%-os hold sötét oldala mögül, majd 3:44-kor követi a 7,3 magnitúdós HD 40927, és 4:27-kor a 6,6 magnitúdós összfényességű HD 40460 kettőscsillag egymástól 0,3"-re lévő komponensei. Ezen idő alatt a Hold 70-ről 64 fokos magasságba süllyed az égen.
- Október 31.: két csillagfedés is bekövetkezik. Először 0:58-kor kilép a 6,2 magnitúdós 39 Gem a 70%-os fázisú Hold sötét oldala mögül, majd követi a 6,4 magnitúdós 40 Gem 1:33-kor. Ezen idő alatt a Hold 47 fokról 53 fokos magasságba ér.
A bolygók októberi láthatósága
Merkúr: Egész októberben folytatódik a bolygó jelentős keleti kitérése, azonban az őszi esti égen az ekliptika lapos hajlásszöge miatt nem figyelhető meg, a polgári szürkület végén nyugszik. A nappali égen nagy távcsővel jól észlelhető a már kissé alacsonyan járó planéta. Október 12-én éri el legnagyobb keleti kitérését, 25,2 fokra a Naptól. A 0,0 magnitúdós, 61%-os fázisú, 6,7"-es korongátmérőjű Merkúr 24 fok magasan delel. Az október 17-én bekövetkező dichotómia napján a 0,1 magnitúdós, 50%-os, 7,4"-es félmerkúr 22 fok magasságban fog delelni. Láthatósága majdnem a hónap végéig tart, október 27-én az 1,1 magnitúdós, 19%-os, 9,2"-es átmérőjű merkúrsarló még nagy műszerekkel megfigyelhető,16,3 fokra a Naptól, 22 fokos delelési magasság mellett.
Vénusz: A keleti elongációban járó vénuszsarló rohamosan közeledik a Naphoz, hogy október 24-i alsó együttállása után a hajnali égen bukkanjon majd fel. Mivel alsó együttállása során a Naptól délre vonul el, a hónap elején az esti égen teljesen megfigyelhetetlen, október 8-án a Nappal együtt nyugszik. A nappali égen észlelhetjük a Naphoz közeledő, fogyó vénuszsarlót. Október 15-én a 3%-os sarló 22 fokon delel a nappali égen, szarvai már kis mértékben elkezdhetnek túlnyúlni a pólusokon. Alsó együttállása október 24-én következik be, 6,2 fokkal délre a napperemtől. A Naptól nagyobb távolságra járó vénuszsarló nagy távcsövekkel, kellő körültekintéssel jól megfigyelhető lesz, s 25 fokos magasságban delel. A -4,2 magnitúdós, 0,6%-os fázisú vénuszsarló óriási, 61,1"-es korongátmérőjű. Szarvai kb. 30 fokkal túlnyúlnak mindkét pólusán. Az alsó együttállás után október 31-én bukkan fel először a hajnali égen. A polgári szürkület kezdetén 1,5 fok magasan jár, és már szabad szemmel is megpillantható. A -4,1 magnitúdós fényességű, 2,2%-os fázisú vénuszsarló 60,0"-es. A bolygónak ezután kedvező hajnali láthatósága következik november-decemberben.
Mars: A bolygó október közepén 0:30-kor kel, s a hajnali szürkületben 50 fokos magasság fölé emelkedik, így kiválóan megfigyelhető nagyobb távcsövekkel a Rák csillagképben. Az 1,0 magnitúdós vörös bolygó korongátmérője eléri a 6,0"-et, így már nagy távcsövekkel részletes megfigyeléseket készíthetünk róla. Fázisa 90%-os, északi féltekéje 18 fokkal billen felénk. Az északi féltekéjén a tavaszi nap-éj egyenlőségén éppen túl járó bolygón jól megfigyelhető a kiterjedt északi pólussapka. Október 5-én látványos együttállást alkot a 32%-os holdsarlóval 1 fokra attól, a Méhkas-halmaz (Praesepe) pedig 3,6 fokra lesz ugyanekkor a Marstól. Az év talán legizgalmasabb távcsöves Mars-együttállása október 10–12-én következik be, amikor a Mars átvonul a Méhkas-halmazon, 11-én szinte a halmaz közepén jár. Megkapó látvány, izgalmas binokuláros/távcsöves és asztrofotós észlelési téma lesz.
Jupiter: Egyre magasabbra emelkedik a hajnali égen az Oroszlán csillagképben, s október közepén a hajnali szürkület kezdetén 40 fokos magasság fölé ér. A hajnali égbolt legfeltűnőbb égitestje a Mars közelében. A -1,9 magnitúdós, 34"-es korongátmérőjű bolygóról kiváló észleléseket készíthetünk hajnalban. Október 6-án a 22%-os holdsarló 3 fokra jár tőle, látványos szabad szemes együttállással gyönyörködtet. A Galilei-holdjai pedig látványos kölcsönös fedéseket és fogyatkozásokat produkáló szezont nyitnak, ami a távcsöves megfigyelőknek igazi különlegesség.
Szaturnusz: Október 4-én kerül oppozícióba a bolygó, így egész éjszaka megfigyelhető. A szembenállásának napján este fél kilenckor ér 20 fokos magasság fölé, fél egy után delel 44 fokos magasságban, és hajnali fél ötig 20 fok fölött jár. A 0,3 magnitúdós bolygó az este ragyogó narancssárgás égiteste, 19,7"-es korongján nagyobb távcsővel a felhősávjai és a gyűrűjének árnyéka megfigyelhető. Déli féltekéje és gyűrűje 7,4 fokkal billen felénk. A már vastagabb gyűrűn sok részlet látszik, feltűnik a peremén a Cassini-rés. Ennél a gyűrűhajlásnál kiválóan megfigyelhető a fátyolgyűrűje valamint a gyűrűjében levő keringő foltok is.
Uránusz: Október közepén este fél nyolckor kel, tíz óra előtt eléri a 20 fokos magasságot a Bika csillagképben, majd hajnali három után delel 63 fokos magasságon. A magasra emelkedő bolygó nagy távcsővel kiválóan megfigyelhető, 5,6 magnitúdós fényesség és 3,8"-es korongátmérő mellett, a Plejádok és a Hyádok között félúton.
Neptunusz: Az oppozíciója után járó bolygó kiválóan megfigyelhető a Halak csillagképben, 8 fokra a Szaturnusztól. Október közepén az esti sötétedés végére 20 fokos magasság fölé emelkedik, éjjel fél tizenkettő előtt delel 42 fokos magasságban, és hajnali 3 óráig 20 fok fölött figyelhető meg. A 7,8 magnitúdós, 2,4"-es tengerkék bolygó korongjáról nagy távcsővel értékes megfigyeléseket készíthetünk.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet