A hónap során amellett, hogy 3 meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük, szabad szemmel is látható égitestek rendeződnek háromszög-, egyenes-, paralelogramma-, vagy éppen L-alakzatba. Mindezek mellett ebben a hónapban földközeli telihold is bekövetkezik majd, amely számos csillagfedést produkál. A Hold a Praesepe (Méhkas-halmaz) csillagait is elfedi majd: egy éjszaka alatt akár 22 csillagfedésnek is tanúi lehetünk. Remek észlelési lehetőségek nyílnak mind a szabad szemes, mind a távcsöves églesők számára.
Kiemelt jelenségek
Cikkünkben elsőként említjük azokat az égi jelenségeket, amelyek kiemelten érdekesek lehetnek a csillagászat iránt érdeklődők számára, és leggyakrabban távcső használata nélkül, szabad szemmel is megfigyelhetőek.
November 2.
A Regulus, a Jupiter, a Mars, a Hold és a Praesepe hajnali egyenese: 4:30-kor balra lentről jobbra felfelé egyenest alkot az égen az Oroszlán csillagkép Regulus csillaga, a Jupiter, a 0,8 magnitúdós látszó fényességű Mars, a 47%-os félhold, illetve a Praesepe nyílthalmaz. Az égitestek nagyjából egyenlő, 5,3 fokos távolságra lesznek egymástól a közelség idején. A Regulus 11 fokkal, a Praesepe pedig 59 fokkal a horizont felett látszik majd. Az együttállás kifejezetten látványosnak ígérkezik szabad szemmel is.
November 3.
A Regulus, a Hold, a Jupiter és a Mars együttállása: hajnali 3:30-kor közel egy egyenesbe ér a négy nevezett égitest. A Regulus felett 3,0 fokkal, jobbra látszik majd a 36%-os holdsarló, amely felett szintén 3 fokkal a Jupiter, végül a Jupitertől 5 fokra a Mars. A közelség idején a Regulus 33 fokkal a látóhatár felett látszik majd.
A Spica körüljárja a Vénuszt: November 3-a és 28-a között a Vénusz megkerüli a Szűz csillagkép Spica nevű legfényesebb csillagát. A párost érdemes az egész hónap során figyelemmel követni, általában a hajnali órákban, 5:30-6:00 között. Az érdekes jelenségről blogunkon külön, részletesebb cikkel is megemlékszünk.
November 4.
A Déli Tauridák főcsúcsa: a szeptember 20-a és november 20-a között aktív meteorraj eléri főcsúcsát október 13-ai mellékcsúcsa után. November 4-én 17:00-kor kel a meteorraj radiánspontja, majd október 5-én 0:15-kor delel, 58 fokos horizont feletti magasságban. A lassú tűzgömbökben gazdag meteorraj maximumakor óránként 5-10 hullócsillagot láthatunk.
November 7.
A Spica, a Vénusz és a holdsarló hajnali együttállása: 5:40-kor, a navigációs szürkületben egymás közelében látszik a Spica, a Vénusz és a rendkívül vékony, 4%-os, mindössze 2,1 napos holdsarló. A Vénusz az együttálláskor 7 fokos magasságban látszik, amelyről balra, 1,3 fokra észrevehetjük a Spicát, jobbra felfelé pedig a Holdtól 2,6 fokos távolságban a Vénuszt.
November 12.
Az Északi Tauridák meteorraj gyakorisági maximuma: csúcsához ér az október 20-a és december 10-e között aktív meteorraj. A radiánspont a sötétedés végén 15 fokos magasságban látszik, és november 13-án, 0:15-kor delel, 65 fokos magasságban. November elején 5 hullócsillagot láthatunk óránként az égen ebből a rajból, és akár fényes tűzgömböket is megfigyelhetünk.
November 15.
A Mars és a Jupiter együttállása: hajnali 5:30-kor 1,2 fokos közelségbe kerül a 0,7 magnitúdós látszó fényességű Mars és a Jupiter. A Jupitertől 4,1 fokos távolságban, balra lefelé észrevehetjük az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillagát, a Regulust is. A Jupiter a közelség idején 56 fokkal a látóhatár felett látszik majd. Érdemes megpróbálkozni az előző, illetve a következő napon is: november 14-én 1,4, november 16-án pedig 1,2 fokos távolságban látszanak majd az égi páros tagjai.
November 16.
A Merkúr, a Vénusz és a Spica együttállása: reggel, 5:55-kor szabad szemmel is észrevehetjük a Merkúrt és az attól 13 fokkal, jobbra felfelé látszó Vénuszt a hajnali égen. Ekkor a Spica majdnem pontosan a Vénusz alá ér, s a bolygótól 1,5 fokos távolságban pillanthatjuk meg a navigációs szürkületben. A közelség idején a Merkúr 7,3, a Vénusz pedig 16 fokos magasságban látszik majd.
November 17.
A Leonidák meteorraj gyakorisági maximuma: eléri gyakorisági maximumát a november 6-a és 30-a között aktív meteorraj, óránként akár 15 hullócsillaggal. A radiánspont 22:15-kor kel, majd másnap hajnalban, 5:30-kor, a deleléséhez közeli időpontban, 64 fokos magasságban látszik.
November 20.
A Szaturnusz és a Hold laza együttállása: este 20:35-kor 5,3 fokos közelségbe ér a 81%-os Hold és a 48 fokos magasságban látszó Szaturnusz. A párost szabad szemmel is könnyedén észrevehetjük az égen, hiszen tagjai fényesek, és a horizonttól is távol lesznek a közelség idején.
November 22.
A Regulus, a Mars és a Jupiter hajnali együttállása: egyenlő szárú háromszöget alkotnak a nevezett égitestek 5:30-kor olyan módon, hogy a jobb oldalt látszó, -2,1 magnitúdós látszó fényességű Jupitertól 2,5 fokra, balra látszik a 0,6 magnitúdós Mars, attól lefelé, 2,4 fokra pedig a Regulus. A Jupiter az együttállás pillanatában 56 fokos magasságban helyezkedik el az égen, így a háromszög akár egy ablakból nézve is észrevehető. Az égitestek november 21-én szabályos, 25-én pedig derékszögű háromszög alakját veszik majd fel.
November 24.
() A Fiastyúk és a földközeli telihold együttállása: este 18:00-kor 3,5 fokos távolságba ér a telihold és a Fiastyúk Alcyone nevű csillaga. A Hold ekkor 22 fokos magasságban látszik majd.
November 25.
Az Uránusz oppozíciója: ezen a napon szembenállásba, tehát pályája során éppen a Nappal és a Földdel egy vonalba kerül az Uránusz 23:41-kor. Az 5,6 magnitúdós látszó fényességű, 3,8"-es korongátmérőjű bolygó az oppozíciója előtt 10 perccel, 23:31-kor delel, 63 fokos magasságban. Ekkor kiváló lehetőség adódik a bolygó binokuláros vagy távcsöves megfigyelésére.
A Vénusz eléri legnagyobb fényességét a hajnali égen: a bolygó 3:03-kor látszik a legfényesebbnek, ám ennél jobban megfigyelhető a polgári szürkület kezdetén, 6:28-kor, amikor a 23%-os fázisú, 42,9"-es korongátmérőjű, -4,9 magnitúdós látszó fényességű planéta a horizont felett 24 fokkal figyelhető majd meg.
A Regulus, a Mars és a Jupiter hajnali háromszöge: 5:30-kor derékszögű háromszöget alkot a három égitest olyan módon, hogy jobb oldalt látszik a -2,2 magnitúdós Jupiter, attól 3,5 fokra, balra a 0,6 magnitúdós Mars, majd a Mars alatt 1,8 fokkal a Regulus. Az együttállás idején a Jupiter 56 fokos magasságban látszik.
November 28.
A Hold átvonul a Praesepe halmazon és elfedi sok csillagát: a 75-74%-os fázisú Hold távcsővel megfigyelhető, ám azzal igen látványos csillagfedéseket produkál, amikor átvonul a Praesepe nyílthalmaz csillagai előtt. Este 22:00-kor égi kísérőnk a halmaz nyugati szélén jár, 43'-re a halmaz közepétől. A csillagfedések sorozata 22:16-kor kezdődik el, és másnap 3:37-kor ér véget. Ezen idő alatt a Hold 19-ről 61 fokos magasságba emelkedik az égen. Az éjszaka 22 csillagfedését részletesen is leírjuk blogunkon egy külön cikk formájában.
November 30.
A Mars, a Regulus, a Jupiter és a Hold paralelogrammája: hajnali 6:00-kor laza, paralelogramma alakú együttállásba lépnek a nevezett égitestek olyan módon, hogy balról jobbra haladva a 0,5 magnitúdós látszó fényességű Mars látszik, majd attól tovább lefelé, 2,3 fokkal a Regulus, kicsit fentebb, 3,5 fokra a Jupiter, majd lefelé, 2,3 fokkal pedig a 62%-os fázisú Hold. A Mars felett 34'-cel megfigyelhetjük az 5,4 magnitúdós 37 Leo-t is binokulárunkkal. A négy égitest december elsején is együtt látszik, bár addigra még lazábbá válik az együttállás.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a további, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek leírásával folytatjuk. Ezek megfigyelését jó szívvel ajánljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek.
November 18.
A Merkúr dichotómiája: 10:00-kor eléri 50%-os fázisát a Naprendszer legbelső bolygója. Hajnali 6:19-kor, a polgári szürkület kezdetén, 11 fokos magasságban vehetjük észre a -0,3 magnitúdós látszó fényességű, 7,2"-es látszó átmérőjű planétát. Maga a bolygó látszik szabad szemmel is, a dichotómia megfigyelése azonban távcsövet kíván.
November 20.
A Merkúr a legmagasabbra ér a hajnali égen: 6:22-kor, a polgári szürkület kezdetén igen magasan, 11 fokkal a horizont felett figyelhetjük meg a -0,4 magnitúdós látszó fényességű, 58%-os fázisú, 6,9"-es látszó átmérőjű bolygót.
November 21.
A Merkúr legnagyobb nyugati kitérése: 0:31-kor a legbelső bolygó eléri legnagyobb nyugati kitérését. A megfigyelést érdemes a polgári szürkület kezdetére időzíteni, amikor is 6:23-kor 11 fokos magasságban figyelhetjük meg a -0,5 magnitúdós látszó fényességű, 61%-os fázisú, 6,7"-es látszó átmérőjű égitestet.
November 24.
Földközeli telihold: 15:53-kor a Hold eléri 100%-os fázisát. Ebben a hónapban „szuperhold” is lesz, tehát a telihold földközelben, bolygónktól 360354 km-re látszik, 33'09"-es látszó átmérővel.
November 25.
Az Elnath és a Hold esti együttállása: 22:00-kor 1,6 fokos távolságba ér az 1,7 magnitúdós látszó fényességű Elnath és a 97%-os fázisú Hold. Az együttállás 0:33-kor tetőzik, amikor a két égitest mindössze 1,1 fokra ér egymástól.
November 27.
A Castor, a Pollux és a Hold együttállása: ezen az estén, 22:00-kor L-alakú együttállásba lép az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga és a 85%-os fázisú Hold. A Pollux a 10 fokkal a horizont felett járó Holdtól 5 fokra, balra látszik majd a közelség idején.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk következő fejezetében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
November 6.
A Vénusz megvilágítatlan oldalának észlelése és egyéb jelenségek: ezen a napon 5:34-kor és innentől kezdve nagyjából 10 napig a legkedvezőbb a Vénusz megfigyelhetősége. Ekkor a megvilágítatlan oldalát is észlelhetjük, és akár a „hamuszürke fényét” is megkereshetjük. Infravörös szűrőkben a bolygó termikus sugárzását is megfigyelhetjük, illetve feltérképezhetjük felszínét. A navigációs szürkület elején a 6%-os fázisú, -4,5 magnitúdós látszó fényességű, 56,9"-es korongátmérőjű bolygó 5 fokos magasságban jár. A november eleji napokon a Vénusz kiváló asztrofotós célpontnak bizonyul.
November 8.
Nagyon vékony hajnali holdsarló: 6:06-kor, a polgári szürkület kezdetén, a horizonthoz rendkívül közel, 1,7 fokos magasságban figyelhetjük meg a Hold 1%-os fázisú, 25 óra 56 perces sarlóját.
November 11.
A Merkúr legjobb őszi láthatóságának kezdete: a polgári szürkület kezdetén, 6:10-kor 6 fokos magasságban figyelhetjük meg a bolygó 1,1 magnitúdós látszó fényességű, 16%-os fázisú, 8,9"-es látszó átmérőjű sarlóját. Ekkor kezdődik a Merkúr idei legjobb láthatósága.
November 13.
A fí Sgr és a Hold együttállása: délután, 17:30-kor 1,1 fokos közelségbe ér a 17%-os fázisú holdsarló és a nevezett, 3,1 magnitúdós látszó fényességű csillag. Égi kísérőnk ekkor 7,5 fokkal lesz a látóhatár felett.
Bolygó-csillag és bolygóhold-csillag szoros együttállások:
- November 7.: A 8 Leo és a Mars együttállása. Hajnali 5:25-kor 24'-es közelségbe ér az 5,7 magnitúdós 8 Leo csillag és a 0,8 magnitúdós Mars. Ekkor a 7,9 magnitúdós HD 83190 is a vörös bolygó közelében látszik, mégpedig tőle felfelé 11'-cel. Ekkor a Mars 57 fokkal a horizont felett látszik majd.
- November 8.: Egy csillag a Triton túloldalán a Neptunusz mellett. Este 20:50-kor a 12,8 magnitúdós látszó fényességű, Gaia DR3 2545704326967604736 pontosan az Uránusz pereméről 5,0"-re látszik majd, a horizont felett 42 fokkal.
- November 12.: Egy csillag a Titania és Oberon vonalának folytatásában, az Uránusz mellett. Hajnalban, 5:25-kor egy másik csillag, mégpedig a 13,3 magnitúdós Gaia DR3 52025973945002752 a 13,8 magnitúdós látszó fényességű Titania, valamint a 14,0 magnitúdós Oberon nevű holdak által kijelölt vonal folytatásában, az utóbbitól 26"-re ér.
- November 13.: Egy csillag extrém szoros együttállásba lép a Titaniával. Este 21:31-kor 0,7"-re ér a holdperemtől a 12,9 magnitúdós Gaia DR3 52120016550911360, a horizont felett 47 fokkal.
- November 20.: Egy csillag a Neptunuszhoz közel, a Triton túloldalán. Este 18:00-kor a 11,9 magnitúdós Gaia DR3 2545698382732856704 20"-re közelíti meg a Neptunusz peremét, attól délkeletre, 36 fokos magasságban.
- November 21.: Két csillag az Uránusz mellett holdtávolságban. 20:00-kor a 13,7 magnitúdós Gaia DR3 52116271339461760 és a 14,0 magnitúdós DR3 52116271336794752 az Uránusz pereméről délre, 21"-es távolságban látszik majd, 37 fokkal a látóhatár felett. A két csillag egymástól mindössze 1” távolsága van.
- November 27.: A 34 Leo és a Marshoz együttállása. Hajnali 4:02-kor 10'-es távolságra ér a 6,4 magnitúdós csillag és a Mars.
- November 29.: A 82 Vir és a Vénusz együttállása. Reggel, 5:10-kor 31'-es közelségbe ér az 5,1 magnitúdós csillag és a Vénusz, a látóhatár felett 15 fokkal.
Kisbolygók jelenségei:
November 30.: A (1654) Bojeva kisbolygó elfed egy csillagot. Este 18:31-kor a nevezett kisbolygó elfedi a 9,9 magnitúdós látszó fényességű, UCAC4 631-029471 jelölésű csillagot. A horizont felett 22 fokkal látszó fedés mindössze 2,2 másodpercig tart.
A Hold csillagfedései:
November 2.: A HD 76706 és a FZ Cnc fedése. Éjjel 1:13-kor kilép az elsőként említett, 6,6 magnitúdós csillag a 48%-os fázisú Hold sötét oldalán, majd követi azt a másodikként említett, 6,3 magnitúdós látszó fényességű csillag, a horizont felett 32 fokkal.
November 4.: A HD 93244 fedése. Hajnali 3:48-kor kilép a 26%-os holdsarló sötét oldalán a nevezett, 6,4 magnitúdós látszó fényességű csillag. Mindez a látóhatár felett 27 fokkal történik majd meg.
November 5.: Az üpszilon Leo fedése. Reggel 5:45-kor belép a 16%-os holdsarló mögé annak világos oldalánál a 4,3 magnitúdós csillag, a horizont felett 30 fokkal.
November 14.: Az 52 Sgr fedése. Este, 19:24-kor belép a 4,6 magnitúdós csillag a 25%-os holdsarló mögé, annak sötét oldalánál, 3 fokkal a látóhatár felett.
November 16.: A HD 202261 fedése. 19:56-kor belép a 43%-os Hold sötét oldala mögé a 6,0 magnitúdós csillag, a látóhatár felett 16 fokkal.
November 19.: A 13 Psc fedése. Este, 18:56-kor belép a 72%-os fázisú Hold sötét oldala mögé a nevezett, 6,4 magnitúdós csillag. Mindez 41 fokos magasságban történik majd.
November 23.: Az epszilon Arietis kettőscsillag fedése. Délután, 17:04-kor belép a 99%-os fázisú, 20 fokos magasságban lévő telihold mögé a 4,6 magnitúdós összfényességű kettőscsillag 5,2 és 5,6 magnitúdós látszó fényességű, egymástól 1,3"-re lévő komponensei. A két csillag belépése között mindössze 1 másodperc a különbség.
November 26.: A HD 37098 kettőscsillag fedése. 5:49-kor kilép az említett kettőscsillag 6,5 és 6,6 magnitúdós látszó fényességű, egymástól 1,2"-es távolságban lévő komponensei a 96%-os fázisú Hold sötét oldalán, 0,5 másodpercnyi különbséggel, a horizont felett 31 fokkal.
November 28.: A 82 Gem kettőscsillag fedése. Hajnali 5:18-kor kilép a nevezett kettőscsillag 6,9 és 7,3 magnitúdós látszó fényességű, egymástól 0,3"-re található tagja a 82%-os Hold sötét oldala mögül, 0,2 másodpercnyi eltéréssel, 54 fokos magasságban.
November 30.: A 7 Leo fedése. 0:04-kor kilép a nevezett, 6,3 magnitúdós csillag a Hold mögül, annak sötét oldalánál, 24 fokkal a látóhatár felett.
A bolygók novemberi láthatósága
Merkúr: A hónap során bekövetkezik a bolygó legjobb őszi hajnali láthatósága. A nyugati kitérésben levő bolygó november 11-én már látszik a hajnali égen. A polgári szürkület kezdetén 6 fokos magasságban figyelhető meg az 1,1 magnitúdós, alig 16%-os, 8,9"-es korongátmérőjű merkúrsarló, amely ekkor még csak 13,3 fokos elongációban jár a Naptól. Megtalálásához binokulár, részletesebb (sarló alakjának) észleléséhez távcső szükséges. November 16-án már szabad szemmel is megpillantható a fényesedő, -0,1 magnitúdós bolygó a navigációs szürkületben, a Vénusztól balra, lefelé. Dichotómiája november 18-án következik be. A polgári szürkület kezdetén a -0,3 magnitúdós, 49%-os fázisú, 7,2"-es átmérőjű félmerkúr 11 fokos magasságban jár. A bolygó november 20-án látszik a legmagasabban a hajnali égen: a polgári szürkület kezdetén 11 fok magasan találjuk a -0,4 magnitúdós, 58%-os, 6,9"-es planétát. Kidebb távcsővel napkeltéig vagy utána is követve szépen látható a fázisa. Felszíni részletek megpillantásához már nagy távcső szükséges. A legnagyobb nyugati kitérését november 21-én éri el, 19,6 fokos elongációra a Naptól. A növekvő fázisú és tovább fényesedő bolygó november végéig kiválóan megfigyelhető marad.
Vénusz: Novemberben a bolygó látványos magasságba emelkedik a hajnali égen a Szűz csillagképben: kiváló Vénusz-láthatóság veszi kezdetét ekkor. A hatalmas méretű vénuszsarló fázisa nagyot hízik a hónapban, átmérője pedig csökken. November elsején még csak 3 fok magasan jár a polgári szürkület kezdetekor a -4,2 magnitúdós, 3%-os, 59,6"-es, óriási vénuszsarló. Szarvai már nem nyúlnak túl rajta, és a nappali égen is jól észlelhető távcsővel. November 6-án a -4,5 magnitúdós, 6%-os fázisú és 56,9"-es vénuszsarló a navigációs szürkület elején, még sötétben 5 fok magasan jár, innentől kezdve egy bő hétig lehetőség van a megvilágítatlan oldal észlelésére. Vizuálisan a „hamuszürke fényt” (ami nem a klasszikus, a Holdnál megfigyelhető hamuszürke fény), a bolygó egyfajta légkörfényét is megkereshetjük, infravörös tartományon pedig feltérképezhető a felhőtakaró színe. November 16-án, a polgári szürkület kezdetére már 18,8 fokos magasságba ér a briliánsan fényes, -4,8 magnitúdós, 49,6"-es átmérőjű, 15%-os fázisú vénuszsarló. A Spica pontosan alatta, a Merkúr pedig balra lefelé látható tőle, szabad szemmel is. A bolygó a legnagyobb fényességét november 25-én éri el. A polgári szürkület kezdetére 24 fokos magasságba emelkedő hajnalcsillag látszó fényessége -4,9 magnitúdó, így a nappali égen is észrevehető szabad szemmel. Fázisa 23%-os, átmérője 42,9"-es. A közel negyedfázisú bolygó hatalmas korongmérete miatt rendkívül részletes felhőalakzat-észlelések készíthetők róla.
A bolygó november 7-én a kétnapos holdsarlóval és a Spicával alkot szabad szemes együttállást. A hónap ínyencsége, hogy november 3-a és 28-a között a Spica látszólag egy háromnegyed fordulattal megkerüli a Vénuszt: a bolygó bal felső oldaláról süllyedve elhalad alatta, majd a jobb oldaláig emelkedik vissza.
Mars: A hónap során kiválóan megfigyelhető az Oroszlán csillagképben, 23 óra körül kel, november végén pedig a hajnali szürkületre delelésbe ér. November 1-jén a szürkület kezdetére 56 fokos magasság fölé ér a bolygó, 0,8 magnitúdós fényessége mellett 6,5"-es a korongja. Nagy távcsövekkel már egyre részletesebb, értékesebb észlelések készíthetők a 90%-os fázisú bolygóról. November 30-án a szürkület előtt delel 56 fok magasan a 0,5 magnitúdós, 7,9"-es, 90%-os fázisú korong. A Mars november 19-én ér nyugati kvadratúrába, az északi féltekéjén ekkor tavasz van. Az Északi Pólussapka még kiterjedt, most indul a zsugorodása. A peremfelhők és ködök gyakoribbak kezdenek válni, s az északi sarkkörön porviharok is előfordulhatnak.
November és december során a Mars számos együttállást produkál a Jupiterrel, a Regulusszal és időnként a Holddal is. November 2-án a Regulus–Jupiter–Mars–félhold egyenessel indul a sorozat, november 15-én a Mars és a Jupiter együttállása, november 22-én a Regulus, a– Mars és a Jupiter egyenlő szárú háromszöget alkot, november 25-én a Regulus, a Mars és a Jupiter derékszögű háromszög alakzatban látszik, november 30-én pedig a Mars, a– Regulus, a Jupiter és a Hold szabályos paralelogrammát alkot a hajnali órákban.
Jupiter: A novemberben 23 óra körül kelő bolygó a hajnali szürkületre delelés közelébe ér az Oroszlán csillagképben, így kiválóan megfigyelhető. November 15-én, a Mars–Jupiter együttállás napján 6 órakor delel a hajnali szürkületben, 56 fok magasan, és pontosan fölötte 1 fokkal látszik majd a Mars. A -2,1 magnitúdós látszó fényességű, 37"-es korongátmérőjű óriásbolygón rengeteg apró részletet észlelhetünk, magasan a horizont fölött. November és december során a Jupiter számos együttállást produkál a Marssal, a Regulusszal, illetve a Holddal, amelyeket a Marsnál soroltunk fel. A Jupiter holdjai egyre látványosabb kölcsönös jelenségeket produkálnak, amelyek főleg majd decemberben lesznek igazán érdekesek.
Szaturnusz: Novemberben kiválóan megfigyelhető a gyűrűs bolygó este és éjszaka a Cet csillagképben. A Szaturnusz ekkor a kora hajnali órákban nyugszik. November 15-én este fél kilenc után delel, 43 fok magasan. A 0,5 magnitúdós, 19,1"-es Szaturnusz déli féltekéje 6,3 fokkal billen felénk, keskeny gyűrűjének belső anzájában a fátyolgyűrű most kiválóan megfigyelhető. November 20-án este a dagadó Holdtól látszik majd 5 fokkal balra lefelé.
Uránusz: A zöldes színű külső bolygó november 25-én kerül oppozícióba a Bika csillagképben, így a hónap során egész éjszaka megfigyelhető. A szembenállás napján este 6 órakor ér 20 fokos magasság fölé, fél tizenkettőkor delel 53 fok magasan, és egészen hajnali 5 óráig 20 fokos magasság fölött észlelhető. Az 5,6 magnitúdós fényességű, 3,8"-es korongátmérőjű bolygó északi féltekéje 73 fokos szögben billen felénk, szinte az északi pólusáról látunk rá a bolygóra. Nagy távcsővel értékes észleléseket készíthetünk róla.
Neptunusz: Az éjszaka nagy részében megfigyelhető a Halak csillagképben, november 15-én este negyed kilenckor delel 42 fokon, és éjfélkor ereszkedik 20 fokos magasság alá. A 7,8 magnitúdós fényességű, 2,3"-es átmérőjű apró kékes korongról nagy távcsővel értékes megfigyeléseket készíthetünk.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet