A Nappal való alsó együttállását követően a Földtől mért távolsága újra növekedni kezdett, a fázisával egyetemben. A Vénusz azonban nem akkor a legfényesebb, amikor a Nap a felénk eső részének legnagyobb hányadát világítja meg, a másik belső bolygótól, a Merkúrtól eltérően, hanem azt megelőzően.
A legfényesebb hajnalcsillagot bármilyen távcső vagy binokulár nélkül, szabad szemmel is könnyedén megtalálhatjuk, hiszen a Hold után most ez lesz a legfényesebb égitest a teljes éjszakai égbolton. Legnagyobb fényességét egy hét múlva, november 25-én éri majd el, hajnali fél négy után kel majd fel, de mivel a Vénusz láthatósága jelenleg igen kedvező, 6:28-kor, a polgári szürkület kezdetén már 24 fok magasan láthatjuk a látóhatár felett. Ez annak is köszönhető, hogy az őszi hajnalokon a bolygók keringési síkja, más néven az ekliptika, nagyobb szöget zár be a horizonttal, így hajnalban magasabban láthatjuk a bolygókat ebben az időszakban. Mivel a negyedfázis körüli Vénusz-sarló általában a legfényesebb, ilyenkor szabad szemmel is megpillanthatjuk még a nappali égen is, ha nagyon pontosan tudjuk hol található. November 25-én hajnalban a fázisa egészen pontosan 23%-os, fényessége pedig -4,9 magnitúdó lesz. Hajnali 5 órakor, a még sötét égen meglepően fényesen ragyog keleten, ekkor még 12 fok magasan.
Mivel 6:28-kor, a polgári szürkület kezdetén már magasan jár, ekkor érdemes már távcsővel is szemügyre venni. A fázisa akár már binokulárral is kivehető, viszont a bolygó vakító fénye miatt az alakját inkább a nappali égen való megfigyelés során a legkönnyebb azonosítani. Reggel, távcsővel, 80-100-szoros nagyításon azonban jól kivehető a majdnem negyedfázisú Vénusz, és a kivilágosodó égbolt miatt a fénye sem vakít már a távcsőben. Látszó mérete is még igen nagy, majdnem 43 ívmásodperc, így az élesebb szemű megfigyelők akár sötétebb foltokat is láthatnak majd felderengeni rajta, ezek a felhősávjainak a nyomai. Fényessége miatt napkelte után is látható marad szabad szemmel, ezért érdemes 8 óra körül is felkeresni. Ekkor 32 fok magasan, a Naptól jobbra felfelé találjuk majd.
Mivel jelenleg éppen kedvező Vénusz-láthatósági időszakban vagyunk, érdemes lesz a további hajnalokon is figyelemmel kísérni a bolygó fázisának és méretének alakulását. A Nappal való alsó együttállása október 24-én volt, azóta a látszó mérete csökken, fázisa pedig egyre „hízik”. A dagadó Vénusz-sarló december 9-én lesz a legmagasabban a hajnali égen. A fél-Vénusz állapotot, azaz az ún. dichotómiát majd január 3-án éri el, a tavasz közeledtével viszont már egyre alacsonyabban lesz látható.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet