Májusi égi jelenségek (2026)

Az együttállások és csillagfedések mellett fontos kiemelni az Éta Aquaridák meteorrajt, amely bár a hullócsillagok gyakoriságát tekintve jócskán alulmarad a Perseidákkal összehasonlítva, a korán kelőknek érdekes lehetőséget nyújt arra, hogy óránként akár 50 hullócsillagot is megfigyeljenek. Derült idő esetén mindenképpen érdemes kémlelni az eget, hiszen a legtöbb napra jut szabad szemmel látható égi jelenség is.

Kiemelt jelenségek

Cikkünkben elsőként azokat az égi jelenségeket említjük, amelyek kiemelten érdekesek lehetnek a csillagászat iránt érdeklődők számára, és leggyakrabban távcső használata nélkül, szabad szemmel is megfigyelhetőek.

Május 5.

 Éta Aquaridák: gyakorisági maximumához érkezik az április 19-e és május 28-a között aktív meteorraj. A május 5-éről 6-ára virradó éjszakán óránként akár 50 hullócsillagot megfigyelhetünk. A meteorraj radiánspontja (ahonnan a hullócsillagok kiindulni látszanak), 6-án 2:23-kor kel, majd a szürkület kezdetén, hajnali 4:00-kor delel 16 fokkal a horizont felett. A Hold ekkor 84%-os fázisba érkezik, így fénye elhomályosíthatja a halványabb hullócsillagok fényét. Ez azonban ne szegje senkinek sem a kedvét: aki szereti a hullócsillagokat, és nem riad vissza a hajnali kelésről, menjen ezen az éjszakán is hullócsillag-lesre!

Május 14.

()  A Mars, a Hold és a Szaturnusz együttállása: hajnali 4:32-kor, a polgári szürkület kezdetén közel kerül egymáshoz az 1,2 magnitúdós látszó fényességű Mars, a vékony, 10%-os fázisú holdsarló, valamint a Szaturnusz. Az együttállás pillanatában a Holdat 9 fokkal a látóhatár felett találhatjuk meg, amelytől 10,7 fokra, balra lefelé látszik a Mars 3 fokos magasságban. A Holdtól másik irányba tekintve, attól 6,6 fokra észrevehetjük a gyűrűs bolygó 0,9 magnitúdós látszó fényességű korongját 7 fokkal a látóhatár felett. Bár az együttállás nem lesz szoros, az égitest látványos sora szabad szemmel vagy binokulárral is észrevehető, így a kezdő észlelőknek is sok szeretettel ajánljuk.

Együttállás az égen május 14-én hajnali 4:30-kor.

Május 18.

 Az Elnath, a Hold, a Vénusz és a Jupiter együttállása: látványos laza együttállásba kerül ezen az estén 21:20-kor az 1,7 magnitúdós látszó fényességű Elnath, a rendkívül vékony, mindössze 6%-os, 47 óra 19 perces holdsarló, valamint a -3,9 magnitúdós Vénusz és a -1,9 magnitúdós Jupiter. A közelség pillanatában a Hold 13 fokkal a horizont felett látszik majd, amelytől 2,4 fokos távolságban, jobbra, kicsit lentebb látszik majd az Elnath, balra, 4,8 fokkal, kicsit fentebb pedig a Vénusz. A Jupiter a Holdról balra felfelé, attól jóval távolabb, 26 fokra látszik majd, 28 fokos magasságban. Az égitestek szabad szemmel is könnyen észrevehetők, illetve a bolygók és a Hold megfigyelése önmagában is szép élményt nyújthat. Mindenkit bátorítunk az észlelésre ezen a tavaszi estén is.

A május 18-án este 21:20-kor megfigyelhető együttállás.

Május 19.

 A Vénusz, a Hold és a Jupiter együttállása: este 21:15-kor közel látszik egymáshoz a 13%-os holdsarló, a Jupiter és a Vénusz. A május hónap talán legszebb együttállásának legalacsonyabban látszó tagja, a Vénusz 16 fokos magasságba ér a jelenség pillanatában, tőle balra felfelé, 9,2 fokos távolságban, 23 fokkal a horizont felett látszik a Hold. Égi kísérőnktől balra felfelé 12 fokkal pedig észrevehetjük a fényes Jupitert is. Bár az együttállás résztvevői szabad szemmel is könnyen láthatóak, mindenkit biztatunk a binokuláros vagy távcsöves megfigyelésre is, hiszen mindkét bolygó és a Hold észlelése is érdekes lehet közelebbről.

Május 20.

 A Jupiter, a Hold, a Pollux és a Castor együttállása: rendszeres olvasóink talán már többször is találkoztak azzal, hogy ez a 4 égitest különféle alakzatokban együtt áll egymással. Ezen az estén 21:45-kor L-alakot formáz majd a Jupiter, a 22%-os holdsarló, valamint az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga olyan módon, hogy a Jupiter 23 fokkal a horizont felett látszik. Ezen az estén alkalmunk nyílik tehát egy különlegesen látványos, szabad szemmel is megfigyelhető együttállás észlelésére.

L betű alakú együttállás az égen május 20-án este 21:45-kor.

 A Vénusz és az M35 együttállása: ugyanezen az estén 21:55-kor a Vénusz szoros közelségbe lép az Ikrek csillagképben található, M35-ös jelölésű nyílthalmazzal. A két objektum egymástól 35'-re látszik majd, 9,5 fokkal a látóhatár felett. Aki szereti a kihívást és van binokulárja, az L-betű mellett ezt is keresse meg!

A Vénusz és az M35 nyílthalmaz együttállás május 20-án este 21:55-kor.

Május 21.

 A Praesepe és a holdsarló együttállása: ha előző nap borult lett volna az ég, május 21-én este 22:10-kor ismét alkalmunk nyílik megfigyelni, amint egy mélyég-objektumot, a Praesepe nevű nyílthalmazt megközelít az ekkor 32%-os fázisú holdsarló. Égi kísérőnk a halmaz közepétől 1,9 fokra, a szélétől pedig 0,8 fokra látszik majd. A jelenséget érdemes binokulárral figyelni, mert a holdfény miatt csak így látható a halmaz, de ha valakinek van távcsöve, azt is készítse elő, ugyanis nem sokkal később, az éjszaka folyamán megfigyelhetjük, amint a Hold két csillagot elfed.

A Praesepe és a Hold együttállása május 21-én 22:10-kor.

Május 22.

 A Vénusz a legmagasabbra ér az esti égen: este 21:01-kor a -3,9 magnitúdós látszó fényességű, 83%-os fázisban pompázó Esthajnalcsillag 18,5 fokos magasságban figyelhető meg a polgári szürkület végén. A megfigyelést érdemes már ekkor elkezdeni, ugyanis 2 óra 46 perccel a naplemente után, 23:08-kor le is nyugszik a szabad szemmel is könnyen észrevehető, ekkor 12,7” látszó átmérőjű fényes bolygó.

Május 26.

   A Merkúr esti láthatóságának kezdete: ezen a napon kezdetét veszi a Naprendszer legbelső bolygójának kora nyári láthatósága. A 83%-s fázisú, 5,6"-es látszó átmérőjű, -1,0 magnitúdós látszó fényességű bolygó 5 fokos magasságba látszik 21:06-kor. a polgári szürkület kezdetén. Nagy távcsővel a nappali égen is megfigyelhető, ugyanis 13:39-kor delel, 67 fokos magasságban. Akinek van észlelési tapasztalata, nagy távcsöve, és szereti a kihívást, keresse meg és vessen egy pillantást a legbelső bolygóra.

Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:

Összefoglalónkat a további, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek leírásával folytatjuk. Ezek megfigyelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek.

Május 1.

 Telihold: égi kísérőnk este 19:23-kor eléri 100%-os fázisát, ebben a hónapban először.

Május 3.

 Együtt áll a Hold és az Antares: éjfélhez közeledve, 23:50-kor 2,1 fokos közelségbe kerül a 95%-os fázisú Hold és a Skorpió csillagkép Antares nevű csillaga. Mindez viszont alacsonyan, a horizont felett csupán 8 fokkal történik majd meg.

Május 15.

 A Mars és a Hold együttállása: hajnali 4:31-kor, a polgári szürkület kezdetén 4,8 fokos távolságba ér egymástól az 1,2 magnitúdós látszó fényességű vörös bolygó és a 4%-os fázisú, mindössze 41 óra 30 perces korú holdsarló. A közelség pillanatában a Hold 6, a Mars pedig 3,5 fokos magasságban látszik majd, így az észleléshez fontos, hogy jól belátható legyen a keleti horizont.

Május 17.

 Vékony holdsarló: este 20:53-kor, a polgári szürkület végén rendkívül vékony sarlóként figyelhetjük meg az 1%-os, 22 óra 52 perces korú Holdat binokulárunkkal, a látóhatár felett 6 fokkal. Tőle balra fentebb 19 fokkal a Vénusz is látható majd a szürkületi égbolton.

Május 27.

 A Hold és a Spica együttállása: 22:00-kor égi kísérőnk 89%-os fázisú alakzata 4,3 fokos közelségbe ér a Szűz csillagkép Spica csillagához. Ekkor a Hold 27 fokkal a horizont felett látszik majd.

Május 30.

 A pi Scorpii és a telihold együttállása: este 22:00-kor a Skorpió csillagkép nevezett, 2,9 magnitúdós csillaga szoros együttállásba kerül a tőle 32'-re található teliholddal, 10 fokos magasságban.

Május 31.

 Telihold 10:45-kor, a májusi hónapban másodjára lesz teljes fázisában az égi kísérőnk!

Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:

Cikkünk következő fejezetében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.

  Bolygó szoros együttállása csillaggal:

• Május 1.: a Vénusz 4 csillag között látszik. Este 21:15-kor az Esthajnalcsillag közelében látszik négy másik csillag, mégpedig az 5,5 magnitúdós látszó fényességű 72 Tau, a 4,3 magnitúdós üpszilon Tau, a 4,2 magnitúdós kappa1 Tau, valamint az 5,3 magnitúdós kappa2 Tau. A csillagív a Vénusztól jobbra felfelé látszik, a horizont felett 10 fokkal.
• Május 4.: A Vénusz és a tau Tauri együttállása. Este 21:25-kor szoros, 30'-es együttállásba kerül a 4,3 magnitúdós látszó fényességű tau Tauri csillag, valamint a Vénusz 10 fokos magasságban.
• Május 8.: A Vénusz és az NGC 1746 jelű aszterizmus együttállása. Az említett, 6,1 magnitúdós összfényességű, 9-10 magnitúdós látszó fényességű csillagokból álló aszterizmus 20'-es közelségbe kerül a Vénusszal este 21:35-kor, a látóhatár felett 9 fokkal.
• Május 22.: A Vénusz, a Tejat és a Propus háromszöge. A Vénusz közel egyenlő szárú háromszöget zár be a mű Gem jelű, 2,9 magnitúdós látszó fényességű, Tejat elnevezésű csillaggal, valamint a 3,3 magnitúdós, éta Gem jelű Propussal olyan módon, hogy a csillagok 2,8, illetve 2,7 fokos távolságban látszanak az Esthajnalcsillagtól. Mindemellett az M35-ös jelölésű nyílthalmaz is a közelben, a Vénusztól 2,2 fokra látszik majd.
• Május 26.: A Jupiter és az NGC 2420 nyílthalmaz együttállása: Este 22:10-kor a Jupiter 21'-es közelségbe kerül az említett nyílthalmazzal, amely 8,3 magnitúdós összefényességű, és 11 magnitúdós látszó fényességű csillagok találhatóak benne. A közelség idején a Jupiter 15 fokos magasságban látszik.
• Május 27.: A Vénusz és a Mebsuta együttállása: 21:55-kor 17'-es közelségbe ér egymástól a 3,0 magnitúdós látszó fényességű, epszilon Gem jelű csillag valamint a Vénusz, mindez a horizont felett 11 fokkal látszik.

 Kisbolygók jelenségei:

• Május 28.: a (29) Amphitrite oppozíciója. A 9,7 magnitúdós látszó fényességű kisbolygó 04:31-kor a Földről nézve szembenállásba kerül a Nappal, tehát a három égitest egy egyenes mentén helyezkedik el. A kisbolygó 0:43-kor delel 12 fokos magasságban a Skorpió csillagképben, így megfigyelése több szempontból is kihívást rejt.

  A Hold és egy csillag szoros együttállása:

• Május 7.: A tau Sgr és a Hold szoros együttállása. Hajnali 3:40-kor 3,4'-es közelségbe ér a 3,3 magnitúdós látszó fényességű tau Sgr, valamint a 76%-os fázisú Hold olyan módon, hogy a csillag éppen a Hold déli pólusa alatt látszik, a látóhatár felett 13 fokkal.

 A Hold csillagfedései:

• Május 6.: A V4045 Sgr fedése. A 6,5 magnitúdós látszó fényességű változócsillag hajnalban, 3:28-kor kilép a 84%-os fázisú Hold mögül, annak sötét oldalán. Ekkor égi kísérőnk 13 fokos magasságban látszik majd.
• Május 19.: A HD 48930 és a HD 49012 jelű csillag fedése. A 13%-os holdsarló mögé előszöraz előbb említett, 8,4 magnitúdós látszó fényességű csillag lép be, 21:54-kor, a látóhatár felett 17 fokkal, majd kicsit később, 22:07-kor az utóbbi, 8,5 magnitúdós csillag is átmenetileg eltűnik a Hold sötét pereme mögött. Ekkor égi kísérőnk 15 fokos magasságban látszik majd az égen.
• Május 21.: A HD 75469 és a HD 75699 fedése. Este 22:10-kor a 32%-os fázisú holdsarló együtt áll a Praesepe nyílthalmazzal, majd ezután 22:43-kor belép mögé az előbbi, 6,4 magnitúdós csillag a sarló sötét oldalánál, később, 23:06-kor pedig az utóbbi, 8,6 magnitúdós csillag is követi. Az első fedés kezdetén a Hold 23 fokos magasságban, a másodiknál pedig 19 fokkal a horizont felett látszik.
• Május 22.: A pszi Leo fedése. Este 22:09-kor belép a 43%-os fázisú Hold mögé annak sötét oldalán az 5,4 magnitúdós látszó fényességű pszi Leo csillag a horizont felett 33 fokkal.
• Május 25.: A 79 Leo fedése. Az ekkorra 65%-os fázisúra hízott Hold mögé 0:39-kor belép a sötét oldalon az 5,4 magnitúdós 79 Leo. Ekkor égi kísérőnk 14 fokos magasságban látszik majd.
• Május 28.: A HD 126366 és a HD 126367 fedése. A kettőscsillag egymástól 35 ívmásodpercre levő, elsőként említett, 7,2 magnitúdós látszó fényességű tagja 23:59-kor lép be a 20 fokos magasságban járó Hold sötét oldalán, majd 0:00-kor, 93,7 másodperc múlva követi azt a másodikként említett, 6,6 magnitúdós látszó fényességű csillag.

A bolygók májusi láthatósága

Merkúr: Május 14-én bekövetkező felső együttállása után az esti égen megjelenik a fogyó telimerkúr, és hamarosan megkezdődik a kedvező kora nyári esti láthatóság. Május 26-án a polgári szürkület végén 5 fok magasan látszik a 83%-os fázisú, 5,6"-es korongátmérőjű, -1,0 magnitúdós látszó fényességű bolygó. Már szabad szemmel is megpillantható a napnyugta utáni égen. Távcsővel még nappali égen, napnyugta előtt is jól észlelhetjük, 14,2 fokos keleti elongáció mellett.

Vénusz: Az esti égbolt feltűnő égitestje a hónap során. Május 1-jén a polgári szürkület végén 17 fokos magasságban ragyog az esti égen a 88%-os fázisú, -3,9 magnitúdós Vénusz a Bika csillagképben. A hónap során több halványabb csillaggal is szoros együttállásba kerül, május 20-án pedig már az Ikrek csillagképben levő M35 nyílthalmaz közelségébe ér. Magassága hasonló marad a hónap során, május 22-én kerül a legmagasabbra az esti égen. A 83%-os fázisú, -3,9 magnitúdós látszó fényességű, 12,7"-es korongátmérőjű bolygó a polgári szürkület végén 18,5 fok magasan jár. Este 23:08-kor, 2 óra 46 perccel a Nap után nyugszik. A májusi láthatóság a bolygó nagy fázisa miatt igazán kiváló alkalmat nyújt a bolygó felhőzetének megfigyelésére, 4 egymást követő éjszakán a felhőtető kiválóan feltérképezhető.

Mars: Májusban már megpillantható a hajnali égen a Halak, majd a Kos csillagképben, de még nagyon alacsonyan jár. Május 14-én a Szaturnusszal és a holdsarlóval égi háromszöget formál. A Mars ekkor a polgári szürkület kezdetén 3 fok magasan látszik a hajnali égen, 1,2 magnitúdós látszó fényességű, 4,2"-es korongátmérőjű, halvány, vöröses égitestként. Helyzete megfigyelésre még nem kedvező.

Jupiter: Májusban még jól megfigyelhető az esti égen az Ikrek csillagképben, bár a Naphoz már gyorsan közeledik az égen. Május 1-jén az esti szürkület végén még 39 fokos magasságban ragyog a -2,0 magnitúdós látszó fényességű, 35"-es korongátmérőjű bolygóóriás, a Vénusz után az este a második legfényesebb égitestként ragyog. Május 20-án a holdsarlóval, a Polluxszal és a Castorral formáz egy szép égi L betűt. A hónap legvégén megközelíti a Vénuszt a navigációs szürkületben 14 fokos magasságban járó bolygó.

Szaturnusz: A hajnali égen lassan egyre magasabbra kerül a Cet csillagképben, így már szabad szemmel is megpillantható. Május 14-én a holdsarlóval és a Marssal formáz egy nagyobb égi háromszöget. A polgári szürkület végén több mint 7 fokkal a látóhatás fölött látszik a 0,9 magnitúdós látszó fényességű, 16,3"-es korongátmérőjű Szaturnusz. A hónap végére a polgári szürkület kezdetén 15 fokos magasságba ér, és távcsővel is megfigyelhető.

Uránusz: Május 22-én együtt áll a Nappal, így a bolygó májusban nem figyelhető meg.

Neptunusz: A hónap legvégén már megfigyelhető a hajnali égen a Halak csillagképben. A hajnali szürkület kezdetén 9 fokos magasságban jár a 7,8 magnitúdós látszó fényességű bolygó, de ez a helyzet még túl alacsony az érdemi távcsöves megfigyeléshez.

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet