Egy nagyon mozgalmas és égi jelenségekkel teli éven vagyunk túl, azonban még nincs vége a látványos csemegék sorának, a december is számos izgalmas észlelési lehetőséget kínál.
December 8-án 2:55-kor a (16) Psyche kisbolygót tudjuk oppozícióban megfigyelni. Ekkor a 9,7m fényességű főövbeli aszteroida, a Psyche pontosan szemben helyezkedik el a Nappal a Bika csillagképben. Ez az égi konfiguráció lehetővé teszi, hogy a Földről nézve a legkedvezőbb láthatóságot érje el, így a kisbolygók észlelése ekkor a legegyszerűbb. Tudományos szempontból az ilyen szembenállások is ideális alkalmat nyújtanak a felszín vizsgálatára, spektroszkópiára, valamint a kisbolygó forgási jellemzőinek pontos mérésére.
Érdekesség: a Psyche különleges, magas fémtartalmú (nikkel-vas jellegű) szerkezetével tűnik ki a kisbolygók között. Az oppozíció idején végzett vizsgálatok segíthetnek megérteni a Naprendszer korai anyageloszlását, és elősegíthetik a NASA már folyamatban levő Psyche-misszióját.
Ugyanezen a napon, december 8-án a Titan, a Szaturnusz legnagyobb és egyik legkülönlegesebb holdjának átvonulását is megfigyelhetjük a Szaturnusz korongja előtt. Az ilyen tranzitok ritkák és tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségűek, hiszen a hold vastag, narancsszínű légköre miatt különösen izgalmas megfigyelési lehetőséget kínálnak.
Az első kontaktusra aznap 18:38-kor kerül sor, ekkor érinti először a Titan korongja a Szaturnusz peremét. Ezt a pillanatot nevezzük az átvonulás kezdetének. A hold ekkor kívülről belépni látszik a bolygó elé. A második kontaktus 18:55-kor lesz, vagyis 17 percig tart, míg teljesen a bolygó korongja elé kerül. Innen kezdve a hold és a bolygó korongja elkülönül, és bár nehezen, de megfigyelhetővé válik a Titan halvány narancsos korongja a Szaturnusz felhősávjai és a gyűrűk vetette árnyék előtt. 21:45-kor pedig a bolygó pólusain átmenő középvonal (centrálmeridián, CM) átlépése következik be. Ez a tranzit legfontosabb része, mert ilyenkor a hold a bolygókorong legkedvezőbb láthatóságú helyén van, és ekkor a legalkalmasabb a megfigyelésekre is.
December 9-én különleges égi együttállás figyelhető meg 18 órakor: a Neptunusz mindössze 3,5 ívperces távolságra kerül a HD 224510 jelű, 9,1 magnitúdós csillagtól. A jelenség azért különleges, mert nem csupán egy rövid idejű együttállásról van szó – a Neptunusz mozgása miatt több mint két héten át (december 1. és 15. között) 4 ívperces távolságon belül maradnak. Ez a hosszú időtartamú „szoros kísérés” ritka alkalmat teremt a Neptunusz pontos követésére és a bolygómozgás vizuális tanulmányozására. A Neptunusz lassú égi mozgása miatt évente egyszer átesik egy látszó irányváltáson, amikor a retrográd mozgásból visszavált előrehaladó mozgásba. Ez az időszak azt jelenti, hogy a Neptunusz szinte „megtorpan” az égbolton, látszólag alig változtatja a helyzetét és emiatt hosszú napokon át ugyanazon csillagok közelében marad. A HD 224510 csillag éppen a Neptunusz e lassú fordulási ívének közelében helyezkedik el, ezért a bolygó két héten át a csillag közvetlen közelében látszik.
Luca napján, december 13-án az Uránuszé lesz a főszerep. A bolygó mindössze 6,8 ívpercre megközelíti a 14 Tauri jelű, 6,1 magnitúdós csillagot este 21:14-kor. A Bika csillagkép gazdag halvány, szabad szemmel alig látható csillagokban, amelyek között az Uránusz általában nehezen ismerhető fel, mivel szinte teljesen azonos a fényessége. Most a 14 Tau lesz a referenciapont: 6,1 magnitúdós fényességével éppen a szabad szemes láthatóság határán mozog sötét égen, így a távcsöves megfigyelés során az egyik legkönnyebben felismerhető csillag lesz a környéken a közelben levő 13 Tau-val egyetemben. Ennek köszönhetően az együttállás jól követhető lesz kisebb teleszkópokkal és binokulárokkal is. Az Uránusz jellegzetes türkizkék színe pedig szép kontrasztot alkot a 14 Tau fehéres-sárgás fényével.
December 15-én is egy látványos égi jelenség figyelhető majd meg: a (10) Hygiea kisbolygó (10,6 magnitúdó fényességű) mindössze 34 ívpercre halad el az M35 nyílthalmaz mellett éjfél után 24 perccel. A C-típusú (szénalapú) 10 Hygiea a főövbeli kisbolygók egyik legnagyobb tagja, átmérője 430–450 km körüli. Az M35 (Messier 35) kiterjedt, kb. fél fokos nyílthalmaz az Ikrek csillagképben, több száz csillaggal. Holdfénymentes, sötét éjszakákon szabad szemmel halványan sejlő foltként látható. Bő csillagmezője kiváló összehasonlítási alapot ad a Hygiea elmozdulásának követéséhez. A halmaz csillagaihoz képest a Hygiea napi helyzetváltozása feltűnően látszik, különösen hosszú expozíciós idejű fényképen, amelyen a csillagok pontszerűek, a kisbolygó pedig apró csíkként jelenik meg.
December 16-án este újabb látványos jelenség következik a Szaturnusz és a Titan főszereplésével. Azonban most a Titan a gyűrűs bolygó mögött tűnik majd el, több órával később pedig ismét előbukkan. 17:18-kor a Titan korongja érinti a Szaturnusz peremét, és megkezdődik a fedés. Ekkor a bolygó 38° magasan áll, ideális megfigyelési körülményekkel. 17:36-kor a Titan teljes korongja a Szaturnusz mögé kerül, és a hold láthatatlanná válik. A Titan eltűnése különösen hatásos, mert a bolygó világos korongja mögött fokozatosan tűnik el 18 perc alatt. A hold ezután órákon át rejtve marad, majd késő este megkezdődik a kilépés. A Titan korongjának széle 22:56-kor bukkan elő a Szaturnusz pereménél. Magassága ekkor már csak 6°, ezért a légkör zavaró hatása erős, könnyen lehet, hogy a nyugtalan légkör miatt szinte láthatatlan marad a jelenség. 23:13-kor a hold teljes korongja ismét szabaddá válik a bolygó mögül. A horizont feletti magassága ekkor csupán 3°, így a megfigyelés igazán nagy kihívást jelent majd. Mivel a fedés korai szakasza még eléggé magasan látszik, a bolygó felhőzetének részletei is láthatók, így remek alkalmat kínál az észlelésre.
December 17-én kora este ritka és vizuálisan is rendkívül érdekes konfiguráció bontakozik ki az Uránusz környezetében. A bolygó két nagyobb holdja, a Titania és az Ariel, amelyek jellemzően íves, tisztán követhető pályát rajzolnak a bolygó köré, ezen az estén szokatlan szereplőket kapnak társul: két nagyon halvány csillag (11,9 és 12,4 magnitúdós) pontosan a két hold látszó helyzete közé kerül. A látvány azért is lesz meglepő és lenyűgöző, mert a 12 magnitúdós csillagok ámbár fényesebbek az Uránusz összes holdjánál, most beleolvadnak a holdak sorába, és könnyű összekeverni azokat, ha az észlelő nincs felvértezve friss térképpel. Ez a hatás egy kisméretű „minihalmazt” eredményez a bolygó közelében. A jelenség 17:15 körül lesz a leglátványosabb, amikor az Uránusz 30° magasan áll az égen. Ez a magasság már kellően nagy ahhoz, hogy a légköri torzítás minimális legyen, így a holdak és a két halvány csillag biztonsággal megfigyelhetők, de ehhez mindenképpen nagy távcső szükséges, a kisebb műszerekkel csak az „álholdak” látszanak. Az észlelés igazán izgalmassá 35–40 cm feletti távcsőátmérővel válik, ekkor ugyanis a holdak és a csillagok különbségei tisztán kirajzolódnak.
December 20-án este rendkívül ritka és finom részleteket tartalmazó égi esemény figyelhető meg az Uránusz környezetében. Az Ariel (14,3 magnitúdós) hold alig 3,1 ívmásodpercre halad el a Gaia DR3 57058163787931264 jelű, 11,2 magnitúdós csillag mellett. Ez az úgynevezett ultraszoros együttállás az év egyik legprecízebb, legnagyobb kihívást jelentő hold–csillag megközelítése. A jelenség legkedvezőbb láthatósági ideje 19:15, ekkor lesz legközelebb egymáshoz a hold és a csillag, távolságuk mindössze 3,1 ívmásodperc. Ebben az időpontban a páros 39° magasan lesz az égen, ami stabil légköri viszonyokat biztosít, így a finom részletek, a halvány hold és a csillag egymáshoz viszonyított apró elmozdulás is jól megfigyelhető. A jelenség vizuális észleléséhez, akárcsak Uránusz holdjai esetében, nagy távcső szükséges, a 350–400 mm feletti átmérőjű teleszkóp már elegendő felbontást biztosít ahhoz, hogy a két objektum közelségét valóban elkülönítve, részleteiben követhessük.
Karácsony estéjén, december 24-én este ismét egy látványos és tudományos szempontból is különleges égi eseményt figyelhetünk meg, amelynek szereplői a már jól ismert Szaturnusz és a Titan. A bolygó legnagyobb holdja, a Titan, átvonul a bolygó korongja előtt, miközben a kisebb, de még a fényesebb holdak közé tartozó Tethys és árnyéka is követhető a pályáján. A Titan átvonulása a Szaturnusz előtt 24-én 17:58-kor kezdődik, amikor a hold elsőként érinti a bolygó peremét, 38°-os magasságban, ami lehetővé teszi a légköri torzítás minimális hatásával történő részletes vizuális megfigyelést. 18:15-re a Titan teljes korongja már a Szaturnusz előtt halad, ekkor a hold a bolygó korongja előtt bár nehezen, de megfigyelhető a gyűrű árnyéka felett. A centrálmeridiánon (a bolygó két pólusát összekötő vonalon) 20:58-kor bekövetkező átmenet idején a Titan korongja a Szaturnusz korongjának közepén helyezkezik el, azonban a kilépés már nem követhető, mivel közben a látóhatár alá nyugszik a bolygó, . A Tethys és árnyéka a Titan és a Szaturnusz korongja előtt különleges dinamika szerint halad majd. 18:16–18:18 között a Tethys hold a Szaturnusz korongja elé lép, akárcsak korábban a Titan. Ezután 18:58–19:00 között a Thetys sötét árnyéka a Titan és a bolygóperem között tűnik fel, majd később nem túl feltűnően fekete foltként elhalad a bolygó világos korongja előtt. Különösen látványos pillanat lesz 19:42-kor, amikor a Tethys árnyéka pontosan a Titan korongja alá vetül. 19:46-kor a Tethys korongja áthalad a gyűrű alatt, valamint ekkor lesz halad át a bolykorong középvonalán. 20:18-kor a Thetys árnyéka halad át a Szaturnusz középvonalán. A Tethys korongja a gyűrű hátsó részén, a bolygókorong elől lép ki 21:14–21:16 között, míg az árnyéka 21:50-kor, alacsony, 12°-os magasság mellett hagyja el a bolygó korongját. Ekkor a légköri nyugtalanág miatt várhatóan alig megfigyelhető vagy fotózható a látvány.
Ez a látványos észlelési jelenségsor csemege, igazi karácsonyi ajándék az égboltot kémlelőknek.
Végül, de nem utolsósorban, december 26-án délelőtt 10:18-kor a (42) Isis kisbolygó oppozícióba kerül a Nappal, azaz a Földről nézve a Naphoz képest pontosan ellentétes irányban látszik, ami a legkedvezőbb megfigyelési lehetőséget biztosítja. A kisbolygó 11,3 magnitúdós, az Ikrek csillagépben lesz megtalálható. A szembenállás idején az Isis a Földhöz is közelebb lesz, mint a pályája más részein, ami nemcsak fényességében, hanem az egész éjszakán át történő láthatóságában is előnyt jelent, hiszen a háttércsillagokhoz viszonyítva jól követhető, és teljes éjszaka megfigyelhető.
A december hónap így nem szűkölködik az égi jelenségekben, igazán látványos eseményeket kínál a lelkes észlelőknek.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló