Közeledünk a Naprendszer legnagyobb bolygójának oppozíciójához, és a következő napokban egy különleges égi együttállást is megfigyelhetünk. December 16-án, kedden este derült idő esetén a legszebb jelenség a Jupiter és az NGC 2420 katalógusszámú nyílthalmaz, más néven a Hunyorgó-üstökös halmaz szoros együttállása lesz. Szerencsére ezen az estén a Hold fénye sem zavar, így a látvány igazán kivételes lehet. Este 10 óra körül a keleti égen kell keresnünk a fényes Jupitert, amely a Nap és a Hold után jelenleg az északi égbolt legfényesebb objektuma. Fényessége miatt könnyű észrevenni, és az idő előrehaladtával egyre inkább a nyugat felé halad. Részletes megfigyeléséhez mindenképpen távcső szükséges: a négy Galilei-hold már kis és közepes, 10–60-szoros nagyítással is jól látható. A bolygó felhőrendszerének alapos megfigyeléséhez azonban nagyobb, 120–150-szeres nagyítás ajánlott.
Ha megtaláltuk a Jupitert, az NGC 2420 nyílthalmaz felkutatása nem lesz nehéz, mivel közepes nagyításon egy látómezőben látható vele, a bolygótól jobbra lentebb. A bolygó mintegy 5 ívpercre lesz a halmaz szélétől, de maga a halmaz is csak 8’ látszó átmérőjű. A legszorosabb közelség december 17-én, hajnali 04:23-kor következik be, a csillagoknak a Föld forgása miatt bekövetkező mozgása következtében inkább a bolygó alatt, kicsit balra lesz már a halmaz. Ekkor a két égitest magassága 39 fok lesz a horizont felett, így zavartalanul megfigyelhető az együttállás, a légkör torzító hatása sem ront jelentősen a látványon. A távolságuk a kora estihez képest csak minimálisan lesz kisebb, az 5’ helyett csak 4,5’-re, ami egyáltalán nem jelentős, ám egy másik égi látványosságért viszont megéri fentmaradni (vagy korán kelni): a Jupiter peremén fél kettő körül megjelenik a Nagy Vörös Folt, és fél négy felé pontosan a bolygókorong közepén lesz látható.
Ekkor lesz teljes pompájában az együttállás!
De nem csak ezen az éjszakán érdemes felkeresni a Jupitert. Egész decemberben a Naprendszer legnagyobb bolygója az Ikrek csillagképben látható, ezáltal jó magasan a horizont felett figyelhetjük meg. Mivel a január eleji oppozíció gyorsan közeledik, vagyis a Jupiter és a Nap a Föld átellenes oldalán helyezkednek el az égen, így a Jupiter egész éjszaka látható. Így nemcsak a Galilei-holdak keringését követhetjük nyomon, hanem a bolygó felhőrendszerét is részletesen megfigyelhetjük és fotózhatjuk. Ennek kedvez, hogy a több mint 12 órás éjszaka alatt a Jupiter rövid, kevesebb mint 10 órás tengelyforgási ideje miatt a bolygó legalább egyszer teljesen körbefordul.
Decemberben tehát a főszerep a Jupiteré. A mai együttállást követően a bolygó látszólag távolodni kezd a halmaztól, ennek a távolodásnak a követése, különösen fotókon nagyon szép sorozatokat eredményezhet: a távolodó bolygó, a keringő holdak és a halmaz kiterjedtsége együtt igazán látványos. A hosszú, hideg téli éjszakákon megéri elővenni a távcsövet, mert a Nagy Vörös Folt és a Galilei-holdak változásai maradandó élményt nyújtanak.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet