Izgalmas, és szabad szemmel is látványos együttállásoknak lehetünk tanúi derült idő esetén, és a hónap végén két meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük. Mindezek mellett számos csillagfedés és távcsővel észlelhető együttállás várja a tapasztaltabb észlelőket. Érdemes tehát felnézni az égre ezen a nyár közepi hónapon is.
Kiemelt jelenségek
Cikkünkben elsőként említjük azokat az égi jelenségeket, amelyek kiemelten érdekesek lehetnek a csillagászat iránt érdeklődők számára, és leggyakrabban távcső használata nélkül, szabad szemmel is megfigyelhetőek.
Július 4.
Az Uránusz és a Mars szoros együttállása: hajnali 3:15-kor egymás 10'-es közelségébe ér az 1,4 magnitúdós látszó fényességű Mars és az 5,8 magnitúdós látszó fényességű Uránusz. A rendkívül szoros együttállás a horizont felett 7,5 fokkal látszik majd, így az észleléshez fontos, hogy olyan helyet keressünk, ahol nem takarják fák vagy egyéb akadályok a látóhatárt. Az együttállás észleléséhez érdemes binokulárt vagy távcsövet használni, az Uránusz ugyanis nemigen látszik szabad szemmel. A bolygók fölött 5,5 fokkal megpillanthatjuk binokulárunkban, avagy akár szabad szemmel is a Fiastyúk nyílthalmazt is.
Július 9.
A Regulus és a Vénusz együttállása: ezen az estén 22:00-kor egymás 1 fokos közelségébe kerül az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus és az Esthajnalcsillagként ismert Vénusz. Az együttállás idején a Regulus 6 fokkal a nyugati látóhatár felett látszik majd, s tőle jobbra felfelé megpillanthatjuk a Vénuszt is. Borult idő esetén sem kell csüggednünk: a két égitest az előző napon 1,5, a következőn pedig 1,4 fokra látszik egymástól. Az együttállás látványát résztvevőinek fényessége miatt élvezhetjük szabad szemmel is, de talán egy binokulár még teljesebbé teheti az élményt.
Július 11.
A Fiastyúk és a Hold szoros együttállása: hajnali 2:30-kor a 16%-os fázisú holdsarló megközelíti a szabad szemmel is látható Fiastyúk nyílthalmazt. A közeli együttállás halmazszéli csillagfedésekben csúcsosodik ki az éjszaka folyamán: 5 csillag kilépését figyelhetjük meg a Hold sötét oldala mögül 1:27 és 2:10 között. Bár az együttállás jól látszik távcsővel is, a csillagfedések megfigyelése mindenképpen távcsövet kíván.
A Mars és az Aldebaran együttállása: ha egy kicsit később fennmaradunk a Fiastyúk és a Hold megfigyelése után, 3:25-kor megleshetjük, amint a vörös bolygó elfoglalja helyét a Bika szarva felett, mégpedig annak legfényesebb csillagától, az Aldebarantól 5,5 fokos távolságban. A Mars a közelség idején 11 fokkal, az Aldebaran pedig 6 fokkal a horizont felett látszik majd.
Július 13.
A Mars és az Aldebaran együttállása: erre a napra 3:30-ra az 1,3 magnitúdós Mars az Aldebaran 5,3 fokos közelségébe ér: a bolygó a csillag felett balra látszik, a Hyadok nyílthalmaz felső szarva mentén. Az együttállás látszik szabad szemmel is, de megfigyelése olyan helyet kíván, ahonnan jól látszik a látóhatár környezete. Az Aldebaran 8, a Mars pedig 12,2 fokos magasságban pompázik majd az együttálláskor.
Július 16.
A Hold, a Regulus és a Vénusz együttállása: este 21:30-kor közel egy vonalba ér a 8%-os fázisú, mindössze 2,4 napos holdsarló, a Regulus, illetve a Vénusz. A Regulus 3,2 fokkal balra felfelé látszik majd a holdsarlótól, míg a Vénusz a Regulustól 7,6 fokos távolságban, szintén balra felfelé keresendő. A Hold ekkor 4, a Regulus 6,4, a Vénusz pedig 10 fokos magasságban lesz, így ezúttal is szükséges a nyugati horizont környezetének beláthatósága.
Július 17.
A Vénusz és a Hold együttállása: este 21:14-kor a 15%-is fázisú, 3,4 napos holdsarló a Vénusz 3,2 fokos közelségébe ér a polgári szürkület végén. A Holdat a látóhatár felett 10 fokkal figyelhetjük majd meg, ám ekkor a vékony sarlónál talán feltűnőbb és könnyebben megtalálható az égi kísérőnktől jobbra felfelé pislákoló Vénusz. Az észlelés nem igényel semmilyen segédeszközt, szabad szemmel is szép élményt nyújthat a nyári égbolt kedvelőinek.
Július 24.
Az Antares és a Hold együttállása: 22:00-kor 1,4 fokos távolságba ér egymástól a 80%-os fázisú Hold és a Skorpió csillagkép Antares nevű csillaga. A Hold alakja ekkor minden mással összekeverhetetlenül ragyog az égen, 13,5 fokos magasságban, így miután észrevettük, könnyű lesz a feltűnően vöröses Antares azonosítása is balra felfelé tőle.
Július 30.
A Déli Aquaridák és az Alfa Capricornidák meteorrajok gyakorisági csúcsa: ezen az éjszakán két meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük. A Déli Aquaridák raj esetében a radiáns este 10 órakor kel, és július 31-én hajnali 2:50-or delel, 27 fokos magasságban. A július 11-e és 23-a között aktív meteorrajból óránként akár 25 hullócsillagot láthatunk. Az Alfa Capricornidák radiánspontja a sötétedés után már 27 fokos magasságban lesz, és másnap hajnalban, 0:40 körül delel 33 fokos magasságban. Ez a raj kicsit kevésbé feltűnő: óránként mindössze 5 hullócsillagot produkál. Érdemes azonban kimenni a szabad ég alá, mintegy bemelegítésként az augusztusi Perseidákra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a telihold fénye megnehezíti a hullócsillaglest.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a további, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek leírásával folytatjuk. Ezek megfigyelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek.
Július 8.
A Szaturnusz és Hold együttállása: hajnali 2:00-kor egymás 6,5 fokos közelségébe ér a 48%-os fázisú, 20 fokos magasságban járó félhold és a gyűrűs bolygó.
Július 13.
Vékony hajnali holdsarló: hajnalban, 4:21-kor szabad szemmel, de még inkább binokulárral figyelhetjük meg a 3%-os, mindössze 31 óra 22 perces, rendkívül vékony holdsarlót 8,6 fokos magasságban.
Július 20.
A Hold és a Spica együttállása: 22:00-kor laza együttállásba lép a 44%-os fázisú Hold és a Szűz csillagkép Spica csillaga. A közelség pillanatában a két égitest 4,3 fokos távolságban lesz egymástól. A Hold 9,5, a Spica pedig 13 fokos horizont feletti magasságban látszik majd.
Július 29.: 17:36-kor bekövetkezik a telihold.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk következő fejezetében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
Július 15.
Vékony esti holdsarló: 21:16-kor, a polgári szürkület végén a látóhatárhoz közel, 2,5 fokos magasságban látszik majd a 3%-os fázisú, 33 óra 33 perces, vékony holdsarló.
Július 27.
() A tau Sgr és a Hold együttállása: este 22:00-kor szoros együttállásba kerül a 3,3 magnitúdós látszó fényességű tau Sgr és a 97%-os fázisú Hold: a két égitest mindössze 17'-re látszik majd egymástól.
Július 28.
A Merkúr kedvező láthatóságának kezdete: hajnali 4:40-kor megkezdődik a Merkúr sarlójának kedvező nyár végi láthatósága. Az 1,0 magnitúdós látszó fényességű, 23%-os fázisú, 8,8"-es látszó átmérőjű bolygó 5,5 fokos magasságban látszik majd a polgári szürkület kezdetén.
Bolygó és csillag, illetve bolygó és csillaghalmaz szoros együttállásai:
- Július 1-20.: a Neptunusz retrográd mozgásba vált egy érdekes csillagcsoportban. Július 7-én, 7:56-kor vált a bolygó direkt irányúból retrográd mozgásba, miközben egy 7-9 magnitúdós csillagokból álló csillagív tagjaihoz látszik majd közel.
- Július 9.: A Mars és 3 csillag együttállása. Hajnali 3:15-kor a vörös bolygó paralelogrammát alkot az 5,3 magnitúdós látszó fényességű 56 Tau, az 5,6 magnitúdós 51 Tau, lletve az 5,5 magnitúdós 53 Tau csillagokkal. A legutóbbi csillag a Marstól jobbra, 14'-es távolságban látszik, a horizont felett 9 fokkal.
- Július 17.: A Mars és a tau Tauri együttállása. Hajnali 3:25-kor 53'-es közelségbe ér a nevezett 4,3 magnitúdós látszó fényességű csillag és az 1,3 magnitúdós Mars a látóhatár felett 12 fokkal.
- Július 21.: az Uránusz és egy csillag együttállása. Hajnalban, 3:25-kor 3"-re megközelíti a Gaia DR3 52029680500892288 katalógusszámú, 12,9 magnitúdós látszó fényességű csillag az Uránuszt. A csillag közelebb látszik majd a bolygóhoz, mint annak holdjai. Később, 3:57-kor az Uránusz el is fedi a csillagot, de a szürkület miatt ezt már sajnos nem tudjuk megfigyelni.
- Július 22.: A Vénusz és két csillag együttállása. Este 21:46-kor az Esthajnalcsillag belép a 4,4 magnitúdós látszó fényességű khí Leo és az 5,0 magnitúdós 59 Leo közé. A bolygó és a csillag távolsága rendre 49' és 53' lesz. A bolygót a közelség idején 5 fokos magasságban figyelhetjük meg.
- Július 24.: A Mars és az NGC1746 aszterizmus együttállása. A bolygó a 6,1 magnitúdós látszó fényességű aszterizmus (össze nem tartozó csillagcsoport) szélétől balra felfelé 59'-es távolságban látszik majd hajnali 03:45-kor, a horizont felett 17 fokkal.
Kisbolygók jelenségei:
- Július 8.: A (18) Melpomene oppozíciója. Este 19:46-kor szembenállásba ér a 8,9 magnitúdós látszó fényességű Melpomene kisbolygó a Sas csillagképben.
- Július 9.: A (8) Flora oppozíciója. Este 21:55-kor oppozícióba kerül a 8,9 magnitúdós Flora kisbolygó a Nyilas csillagképben.
- Július 26.: A (3) Juno oppozíciója. 18:59-kor szembenállásba ér a 9,1 magnitúdós látszó fényességű, 0,19"-es látszó átmérőjű Juno a Sas csillagképben. Az égitest másnap hajnalban, 0:36-kor delel 38 fokos magasságban.
- Július 27.: A Pluto oppozíciója. Végül 8:55-kor megtörténik a hónap utolsó jelentős oppozíciója. A 14,5 magnitúdós látszó fényességű Pluto 0:56-kor delel a Bak csillagképben, 19 fokos magasságban.
A Hold csillagfedései:
- Július 5.: A HD 215114 fedése. Hajnali 3:10-kor kilép a 78%-os fázisú Hold sötét oldalán a nevezett kettőscsillag 6,8 és 7,9 magnitúdós két komponense. A két csillag 2,4" távolságban látszik majd egymástól, és 2,0 másodperc különbséggel jelennek meg a Hold sötét oldala mellett.
- Július 11.: A Fiastyúk néhány csillagának fedése. A fedések sorát az 5,1 magnitúdós Pleione kezdi, amely 1:27-kor lép ki a Hold sötét oldalán. Ezt 1:46-kor követi a 7,5 magnitúdós HD 23872, 1:47-kor a 6,6 magnitúdós HD 23873, 1:56-kor a 7,5 magnitúdós HD 23948, végül pedig 2:10-kor a 7,4 magnitúdós HD 24013. A fedések ideje alatt a Hold 1°-ról 7°-os magasságba emelkedik az égen.
- Július 12.: A HD 23395 fedése. Hajnali 3:44-kor kilép a 8%-os holdsarló mögül a nevezett, 6,9 magnitúdós látszó fényességű csillag, a horizont felett 12 fokkal.
- Július 27.: A HD 167666 és a HD 167665 csillagok fedése. Este 0:21-kor belép az elsőként említett, 7,2 magnitúdós látszó fényességű csillag a 93%-os fázisú Hold mögé, annak sötét oldalánál, majd 0:41-kor követi az utóbbi, 6,4 magnitúdós csillag. Égi kísérőnk ezalatt 11-ről 10 fokos magasságba süllyed az égen.
- Július 31.: A 45 Cap fedése. 3:31-kor belép a Hold mögé annak sötét oldalánál a 6,0 magnitúdós 45 Cap. A 98%-os fázisú majdnem telihold 24 fokkal a horizont felett látszik majd.
A bolygók júliusi láthatósága
Merkúr: Július 13-i alsó együttállása után a bolygó július végére megjelenik a hajnali égen, egy közepesen kedvező, nyár végi hajnali láthatóság nyitányaként. Július 28-án az 1,0 magnitúdós, 23%-os, 8,8" átmérőjű merkúrsarló 5 fok magasan figyelhető meg a polgári szürkület kezdetén. Ekkor még binokulár is szükséges lehet a megpillantásához, és a napkeltében emelkedő bolygóról már értékes távcsöves megfigyelést végezhetünk.
Vénusz: A Naptól még mindig távolodó és lassan a dichotómiája felé közeledő, fogyó Vénusz egyre alacsonyabban látszik az esti égen az Oroszlán csillagképben. Ennek ellenére az esti égbolt feltűnő égitestje az egész hónap során. Július elsején a polgári szürkület végén még 15 fokos magasságban ragyog a 69%-os fázisú, 16"-es korongátmérőjű bolygó, -4,1 magnitúdós fényességgel. Július végére a polgári szürkület végén már csak 10 fokos magasságban láthatjuk. Fényessége ekkor -4,3 magnitúdó, míg fázisa 56%-osra fogy, korongátmérője pedig 20,6"-esre hízik. A bolygó nagyobbik fele még mindig megvilágított, korongátmérője pedig növekszik. Így igazán részletes és értékes észleléseket végezhetünk a felhőzetéről. Érdemes távcsővel nappali égen, még magasan megfigyelni. A hónap során több látványos együttállása is lesz: július 9-én a Regulushoz, július 17-én pedig a holdsarlóhoz látszik közel.
Mars: A hajnali égen már szabad szemmel is jól látható a Bika csillagképben, és lassan egyre magasabbra emelkedik a narancssárga színű égitest. Július 1-jén, a navigációs szürkület kezdetén 7 fok magasan jár az 1,4 magnitúdós bolygó. Július legvégére már 20 fok fölé emelkedik, így értékes távcsöves megfigyelést készíthetünk róla. Nem lesz azonban könnyű dolgunk, hiszen az 1,4 magnitúdós, 94%-os fázisú bolygó még mindig nagyon apró: korongátmérője mindössze 4,7"-es. A bolygóra épp az egyenlítőjének síkja felől látunk. Az Ls=328-nál járó Mars északi féltekéjén tél vége van, az Északi Poláris Csuklya kiterjedt, nagyobb távcsőben már megpillantható.
Július 4-én szoros együttállásba lép az Uránusszal: a vörös bolygótól mindössze 10'-re jár majd a zöldes planéta. Megfigyelésükhöz binokulár vagy távcső szükséges. Július 11-én a Bika szarva fölött jár a Mars, az Aintól 2,4 fokra. Az Aldebaranhoz július 13-án kerül a legközelebb, attól 5,3 fokos távolságban figyelhetjük majd meg. A vörös bolygó így látványosan átrajzolja a Bika csillagképet.
Jupiter: Az esti égről leköszönő bolygó július 29-én kerül együttállásba a Nappal, így a hónap során gyakorlatilag már nem látszik. A szemfülesek július 1-jén, a polgári szürkület kezdetén 4 fokos magasságban még megpillanthatják.
Szaturnusz: A hónap során éjfél környékén kelő és a hajnali égen kellemes magasságba emelkedő bolygó már kitűnően megfigyelhető a Halak csillagképben. Július 15-én az éjfél előtt kelő bolygó a hajnali pirkadat kezdetére 34 fokos magasságba kerül. A 0,7 magnitúdós, 17,9"-es korongátmérőjű bolygón nagyobb távcsővel sok felhőalakzatot láthatunk, a 9 fokkal felénk billenő gyűrűjének részleteiben is gyönyörködhetünk. A fátyolgyűrű és annak esetleges részletei ekkora gyűrűhajlásnál már megfigyelhetők. Nap körüli keringése során látszó égi mozgása július 26-án vált át retrográd irányúba.
Uránusz: A hajnali égen lassan emelkedik a Bika csillagképben, így a hónap során már értékes megfigyeléseket készíthetünk róla. Július elején még csak 6 fokkal a horizont fölött látszik a hajnali szürkület kezdetén, de a hónap végére hajnalban már 31 fokos magasságban lesz. Július 4-én igen szoros együttállásba kerül a Marssal. Július végén az 5,8 magnitúdós, 3,5"-es apró korong nagy távcsővel már jól megfigyelhető.
Neptunusz: A hónap közepén a hajnali szürkület kezdetére 35 fokos magasság fölé ér a bolygó, így nagyobb távcsővel értékes megfigyeléseket készíthetünk róla. A 7,7 magnitúdós, 2,3 "-es átmérőjű, kékes bolygó a Halak csillagkép csillagszegény területein jár, de -megtalálását segíti a hozzá közel látszó Szaturnusz. Mozgása július 7-én vált át retrográd irányúba.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet