Az aszteroidák oppozícióján túl számos csillag-bolygó együttállásban is gyönyörködhetünk. Sőt mi több, a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan egy időre eltűnik a gázóriás korongja mögött, két alkalommal pedig átvonul a bolygó előtt.
Újévi Uránusz-együttállás egy csillaggal a Fiastyúk közelében
Január 1-jén, csütörtök este 18:00-tól az Uránusz és a HD 22916 nevű csillag együttállását észlelhetjük a délkeleti égbolton. A páros 47 fokkal lesz a horizont fölött a Bika csillagképben. A megtalálásukhoz érdemes csillagtérképet vagy a Stellarium nevű programot, mobiltelefonos applikációt használni, mivel a közelükben nem lesz fényesebb szabad szemes objektum, ami segítené a megtalálásukat. Elsőként a Fiastyúk csillaghalmazt kell felkeresnünk, majd 5 fokot kell haladnunk jobbra lefelé. Az Uránusz közelében lesz a 13 és 14 Tauri nevű két csillag. Az első csillag 5,7 magnitúdós és fehéres színű, míg a másik 6,1 magnitúdós és fehéres-narancsos a színe. Az Uránusszal egy égi háromszöget alkotnak, amely segíti a bolygó-csillag páros megtalálását.
Távcsővel és binokulárral is érdemes megtekinteni az egymástól 2,3 ívpercre lévő bolygó-csillag párost. Az Uránusz 5,6 magnitúdós fényességű, így egy halványabb csillagként jelenik meg a látómezőnkben. Alatta láthatjuk a HD 22916 nevű 8,1 magnitúdós csillagot. A két égitest között a fényességkülönbség jól kivehető lesz, valamint a csillag fehér színe is. Az Uránusz korongjának észleléséhez legalább 15 centiméter átmérőjű távcsőre, 100-200-szeres nagyításra lesz szükségünk. Az égi találkozót egészen 4:10-ig észlelhetjük, amikor az Uránusz a horizont alá bukik. Az együttállás látványát viszont a telihold lerontja.
A (40) Harmonia oppozícióban
Az 1856-ban felfedezett, 111 kilométer átmérőjű aszteroida január 2-án, pénteken kerül oppozícióba. Sajnos a teliholdas este megnehezíti az égitest megtalálását, de az égi helyzete bizonyos szempontból kedvező lesz. A megfigyelést érdemes 23:47-kor kezdeni, amikor 67 fokos magasságban delel az égitest az Ikrek csillagképben. A megtalálásához elsőként a Mebsuta nevű csillagot kell felkeresnünk, amely 3,0 magnitúdós fényességének köszönhetően akár szabad szemmel is látható, de a telehold közelsége miatt ekkor szinte láthatatlan lesz, inkább egy kézi látcső segítségével keressük meg. Miután megtaláltuk a fehéres-narancsos csillagot, kicsit több mint két fokot kell haladnunk balra lefelé. A (40) Harmonia két fényesebb csillag közelében lesz megtalálható, amelyek között 54 ívperc lesz a távolság. A HD 50554 fehér, míg a 87 Geminorum narancsos színű. A fényesebb csillaghoz közel, attól 21’-re lesz látható a 9,0 magnitúdós aszteroida.
A Jupiter „csillagai” és a Nagy Vörös Folt
Január 5-én, hétfő este Naprendszerünk legnagyobb bolygóját észlelve izgalmas csillagászati jelenségeket észlelhetünk. Este 22:00-kor a Jupiter a délkeleti égbolton lesz látható, 57 fokos magasságban az Ikrek csillagképben, mintha egy fényes csillag lenne. Távcsővel megtekintve a gázóriás bal oldalán három Galilei-hold lesz látható: a Callisto, a Ganymedes és az Io. A bolygó jobb oldalán az Europa fog elhelyezkedni, mellette pedig két csillagot is észlelhetünk mint a Jupiter „új kísérőit”. A HD 58712 6,8 magnitúdós és narancsos, míg a PPM 97527 (HD58712C-ként is jelöli a Stellarium) 8,9 magnitúdós és kékes színű. Az együttálláson túl érdemes megtekinteni Naprendszerünk legnagyobb kozmikus viharát, a Nagy Vörös Foltot. 22:30-kor már látható lesz a Jupiter korongjának peremén, és éjfélkor pontosan a centrálmeridiánján (a bolygókorong középvonalán) halad át. Az észleléséhez nincs szükség feltétlenül nagy távcsőre, csak százszoros nagyításra, de nagyobb távcsővel látható csak a nevét adó vörös szín, ami igazán látványossá teszi ezt a képződményt.
Az Uránusz csillagai
A William Herschel által 1781-ben felfedezett bolygót nem egyszerű észlelni, kísérőit pedig még annál is nagyobb kihívás megpillantani. Január 5-én 21:00-tól, a Jupiter észlelése előtt érdemes megkeresni a távoli gázóriást, mivel két csillaggal is együttállásba kerül. A bolygó megkereséséhez a Fiastyúk csillaghalmazt kell megtalálnunk, amely ekkor 65 fokkal lesz a horizont felett a déli égbolton. Majd a csillaghalmaz közepétől kell 6 fokot haladnunk lefelé a horizont irányába. Az Uránusztól 27 ívperce lesz látható a 13 Tauri nevű csillag, amelynek fényessége majdnem megegyezik az Uránuszéval, és távcsövünkben két egyforma fényességű csillagként látszanak. A holdak és a csillagok megtekintéséhez legalább 30-40 cm átmérőjű távcsőre lesz szükségünk. Az Uránusz zöldes korongját 200-250-szeres nagyítással lehet jól észlelni. Az Oberon alatt a Gaia DR3 57076202650864896 jelű csillagot láthatjuk, amely 11,3 magnitúdós. A Titaniától 11 ívmásodpercre, szorosan lesz látható Gaia DR3 57076679390011136, amely 12,4 magnitúdó. A csillagok és holdak észlelése még a tapasztalt amatőrök számára is kihívást jelent, mivel az észlelési körülményeket a 92%-ban megvilágított Hold tovább rontja.
A Titan átvonulása a Szaturnusz előtt
Január 9-én, pénteken este egy nagyon ritka, 14 évente bekövetkező sorozat részeként észlelhető csillagászati jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan átvonul a gázóriás korongja előtt. Az észlelést érdemes 17:30-kor kezdeni, és a délkeleti égbolt felé kell tekintenünk, ahol 37 fokos magasságban délre lesz látható a Szaturnusz mint egy narancsos fényes csillag. 15 cm átmérőjű távcsővel és 150-szeres nagyítással jól lehet látni a Szaturnusz vékony gyűrűjét és a korongja mellett közvetlenül a 8,7 magnitúdós Titant. Naprendszerünk második legnagyobb holdja 17:56-kor fogja megérinteni a Szaturnusz korongját, majd 18:15-kor már teljesen a bolygó előtt lesz látható, a gyűrűrendszer felett mint egy világosabb korong. A jelenséget egészen 22:05-ig észlelhetjük, amikor a gyűrűs bolygó a horizont alá bukik.
A Szaturnusz mögé rejtőző Titan
Január 17-én, szerdán a naplemente után nem sokkal újra egy különleges csillagászati eseményt észlelhetünk. A Titan belép a Szaturnusz mögé, és egy időre eltűnik az égboltról. A jelenség 16:58-kor kezdődik, amikor az óriáshold megérinti a Szaturnusz korongját, majd 17:17-kor teljesen eltűnik mögötte. Sajnos a jelenség a napnyugta utáni szürkületben kezdődik, ami rendkívül megnehezíti a megfigyelését. 20-30 cm átmérőjű távcsővel és 150-szeres nagyítással lehet észlelni, ahogyan a Titan megközelíti a Szaturnusz korongját, majd fokozatosan eltűnik mögötte. Sajnos a legszebb gyűrűs bolygó lenyugszik, mielőtt a kilépésre sor kerül.
A Neptunusz csillaga
Január 18-án, vasárnap este a Neptunusz mellett nemcsak a Triton holdat, hanem egy csillagot is megpillanthatunk. Az észlelést érdemes 19:40-kor kezdeni, amikor is a nyugati égbolton kell megkeresnünk a Szaturnuszt 18 fokkal a horizont felett. Majd a gyűrűs bolygótól felfelé kell haladnunk 2,5 fokot, a Neptunusz halvány, kékes csillagként jelenik meg a keresőtávcsövünkben. Legalább 30 cm átmérőjű távcsőre és 300-350-szeres nagyításra lesz szükségünk, hogy megtekintsük Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának kékes korongját. Mellette lesz látható a 13,5 magnitúdós Triton, attól jobbra 6 ívmásodpercel pedig a Gaia DR3 2449528017661604992 nevű, 13,8 magnitúdós csillag. Érdemes az elfordított látással próbálkozni a jelenség megtekintésekor, ami azt jelenti, hogy a látómező széle felé tekintve megláthatjuk az egy vonalban lévő halvány égitesteket.
A Szaturnusz narancssárga csillaga
Január 19-én, hétfőn este a 24 Piscium csillag csatlakozik a Szaturnusz holdjainak vonalába. Az észlelést érdemes 18:00-kor kezdeni, és a délnyugati égbolton kell megkeresnünk a Szaturnuszt, amely 31 fokkal lesz a látóhatár fölött. 15 cm-es távcsővel és 150-szeres nagyítással jól látható lesz a bolygó gyűrűrendszere és égi kísérői. A halványabb holdak között, a bolygótól jobbra lesz látható a fényesebb, 5,9 magnitúdós 24 Psc csillag. A narancssárga óriás 531 fényévre található a Földtől, és távcsövünkben a színét is észlelhetjük a halványabb, fehér színű holdak között. A jelenségnek 21:30-ig lehetünk tanúi, amikor a Szaturnusz a horizont alá bukik.
Január 23-án, pénteken este a (44) Nysa aszteroida oppozícióba kerül, így ekkor lesz a legjobb lehetőség az észlelésére. Az 1857-ben felfedezett aszteroida átmérője 71 km, és ez a kisbolygóöv egyik legfényesebb égiteste. Az észlelést érdemes 23:54-kor elkezdeni, amikor a (44) Nysa delel, így a légköri viszonyok ekkor lesznek a legkedvezőbbek. A déli égbolton a Rák csillagképet kell megkeresnünk, azon belül pedig a 4,7 magnitúdós zéta1 Cancri nevű többes csillagrendszert. A halvány csillagot csak zavaró fényektől mentes helyről lehet látni szabad szemmel. Szerencsére delta Cancri csillaggal egy vonalban van, és a köztük lévő távolság 15 fok. Miután megtaláltuk a zéta1 Cancri csillagot, attól balra felfelé kell haladnunk kicsivel több mint 2 fokot. Szerencsére az aszteroidától balra, 29 ívpercre található a HD 70569 nevű csillag, amelynek fényessége 5,9 magnitúdó, és fehéres színe miatt könnyen felismerhető. A Nysa aszteroida majdnem 3 magnitúdóval halványabb, így a két égitest közötti fényességkülönbség könnyen észrevehető lesz. A (44) Nysa oppozícióját egész este észlelhetjük a hosszú éjszakának köszönhetően.
A hónap utolsó Szaturnusz–Titan találkozása
Január 25-én, vasárnap este ismét megcsodálhatjuk a Szaturnusz elé belépő Titan óriásholdat. Az észlelést érdemes 18:30-kor kezdeni, és a délnyugati égbolt felé kell tekintenünk, ahol 25 fokos magasságban lesz látható a Szaturnusz. A bolygó korongja és gyűrűje, valamint a mellette lévő Titan 15 cm átmérőjű távcsővel és 150-szeres nagyítással jól látható lesz. A belépés 18:40-kor fog kezdődni és egészen 19:08-ig fog tartani. Az említett időintervallum alatt jól megfigyelhetjük, ahogyan a fényes csillagként megjelenő Titan megérinti a Szaturnusz korongját, majd komótosan a bolygó elé kerül. Az óriásholdat a Szaturnusz előtt láthatjuk mint egy világos pontot, és a jelenséget 21:10-ig észlelhetjük, amikor a gázóriás a horizont alá bukik.
A (39) Laetitia oppozícióban
Az 1856-ban felfedezett 179 km átmérőjű aszteroida január 27-én, kedden este kerül oppozícióba. A 10,0 magnitúdós égitest megtalálása nem lesz egyszerű, azonban égi pozíciója kedvezőnek mondható. Az észlelést akár 19:30-tól is el lehet kezdeni, amikor 25 fokkal lesz a horizont fölött a kisbolygó. A legjobb égi pozícióját 23:48-kor éri el, és ekkor 53 fokkal lesz a horizont felett. 15 centiméter átmérőjű távcsővel érdemes a Rák csillagképben megtalálható égitest nyomába eredni. Elsőként a 3,5 magnitúdós béta Cancri csillagot kell megkeresnünk, amely akár szabad szemmel is látható. A narancssárga csillagtól balra majdnem 4 fokkal található a 34 Cancri nevű csillag. A 6,5 magnitúdós, vörös csillagtól kell haladnunk balra lefelé 55 ívpercet, ahol megpillanthatjuk a (39) Laetitia aszteroidát. Az égitestet egész este megfigyelhetjük egy 15 centiméteres távcsővel és kis nagyítással.
A január bővelkedik csillagászati jelenségekben, amelyek között találhatunk könnyen és nehezen észlelhető jelenségeket egyaránt. Derült idő esetén érdemes távcsövünkkel megfigyelni az egyes jelenségeket, különösen a Szaturnusz és Titan találkozásait.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló