A hónap a tapasztaltabb észlelőknek is kedvez, hiszen rengeteg csillagfedést és szabad szemmel nem látható együttállást is észlelhetünk a hosszú téli éjszakákon. Az alábbiakban felsorolunk néhány kiemelten érdekes jelenséget.
január 3.: földközeli telihold, a Quadrantidák meteorraj maximuma, valamint a telihold, a Castor, a Pollux és a Jupiter paralelogramma alakú együttállása
január 6.: a Regulus és a Hold együttállása
január 10.: a Jupiter oppozíciója
január 23.: a Szaturnusz és a holdsarló laza együttállása
január 27.: a Fiastyúk és a Hold szoros együttállása halmazszéli csillagfedésekkel
január 30.: a Castor, a Pollux, a Jupiter és a Hold téglalap alakzatba rendeződik.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a látványosabb, érdekesebb, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségekkel kezdjük. Ezek megfigyelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek!
Január 1.
Az Elnath és a Hold együttállása: este 21:00-kor a 96%-os fázisú Hold 3,3 fokos távolságba kerül a Bika csillagkép 1,7 magnitúdós látszó fényességű, Elnath nevű csillagával a horizont felett 60 fokkal. Az együttállás a legszorosabb január 2-án hajnalban 3:47-kor lesz, amikor a két égitest mindössze 42'-re látszik majd egymástól 26 fokos magasságban.
Január 3.
Földközeli telihold: 11:03-kor bekövetkezik a telihold, mégpedig nem is akármilyen. Égi kísérőnk 362312 km-re lesz ekkor a Földtől, így a holdkorongot az átlagosnál valamivel nagyobbnak, 32'59"-es átmérőjűnek láthatjuk majd.
A Quadrantidák meteorraj maximuma: a december 28-a és január 12-e között aktív meteorraj január 3-án este 22:00-kor eléri gyakorisági maximumát. Ekkor óránként akár 80 hullócsillagot láthatunk. Este 8 órakor a radiánspont a látóhatár közelében lesz, reggel 6 órára viszont 75 fokos magasságba ér. Sajnos a telihold fénye zavarja a meteorraj észlelésének élményét.
Paralelogrammát alkot a Castor, a Pollux, a Hold és a Jupiter: a telihold 18:00-kor paralelogramma alakzatba rendeződik a horizont felett 15 fokkal a három nevezett égitesttel olyan módon, hogy a Jupiter és a Hold távolságba nagyjából megegyezik majd a Pollux és a Castor távolságával. Másnap hajnali 02:19-kor a négy égitest L-alakzatot vesz fel, a Hold ugyanis belép a Pollux és a Jupiter vonalába. Ez utóbbit a látóhatár felett 58 fokkal figyelhetjük meg.
Január 6.
A Regulus és a Hold együttállása: este 22:00-kor a Hold 2,6 fokos távolságba ér a Regulustól 18 fokos látóhatár feletti magasságban.
Január 10.
A Jupiter oppozíciója: pályája mentén a Jupiter oppozícióba, vagyis szembenállásba kerül. Ez azt jelenti, hogy egy egyenesbe ér a Földdel és a Nappal, ami kedvez megfigyelhetőségének. Az oppozíció pillanata 9:42-kor történik meg, majd a bolygók -2,7 magnitúdós látszó fényességű, 46,6"-es királya 23:49-kor delel a horizont felett 65 fokkal. A bolygón megfigyelhető ekkor a Nagy Vörös Folt nevű tartós légköri képződmény is.
Január 11.
A Hold és a Spica együttállása: hajnalban, 2:00-kor a 46%-os fázisú Hold a Spica közelébe ér, mégpedig attól 2,3 fokos távolságba. A páros a látóhatár felett 10 fokos magasságban látszik majd.
Január 16.
Hajnali holdsarló: a 6%-os, tehát 2,6 napos holdsarlót 3,8 fokos magasságban figyelhetjük meg a polgári szürkület kezdetén, 6:52-kor, amely egy nehéz célpont.
Január 18.
A Jupiter és a Wasat együttállása: az Ikrek csillagkép nevezett, 3,5 magnitúdós látszó fényességű csillaga 27,9'-re közelíti meg a Jupitert a horizont felett 34 fokkal. A bolygón a Nagy Vörös Folt is látszik majd.
Január 20.
Esti holdsarló: az igen vékony, 3%-os, tehát 44 óra 9 perces holdsarlót a látóhatár felett 9 fokkal figyelhetjük majd meg a polgári szürkület végén, 17:01-kor, amely egy nem könnyű célpont.
Január 23.
A Szaturnusz és a Hold együttállása: a 23%-os fázisú holdsarló laza együttállásba kerül a Szaturnusszal. A legszorosabb közelség pillanatában, 17:30-kor a két égitest 4,7 fokos távolságba ér egymástól 33 fokos magasságban.
Január 27.
A Hold és a Fiastyúk szoros együttállása csillagfedésekkel fűszerezve: este 22:30-kor a 69%-os fázisú Hold szoros együttállásba lép a Fiastyúk nevű nyílthalmazzal, halmazperemi csillagfedésekkel este 21:54-től másnap hajnali 1:47-ig. A csillagok be-, illetve kilépését távcsővel érdemes követni, míg maga az együttállás (amikor a Hold távolabb helyezkedik el a Fiastyúktól) szabad szemmel is látható. A fedések pontos részleteit blogunk egy későbbi cikke fogja taglalni.
Január 30.
Téglalapot alkot a Castor, a Pollux, a Jupiter és a Hold: szinte már megszokhattuk, hogy ez a négy égitest jellegzetes alakot ölt az égen, s ezúttal sincs másképp. Este 23:15-kor a 95%-os fázisú Hold téglalap alakba rendeződik a Jupiterrel, illetve az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillagával, a Castorral és Polluxszal. A Hold és a Jupiter távolsága 4,5 fokos lesz, a Jupiter pedig 63 fokkal a horizont felett látszik majd.
Január 31.
A Castor, a Pollux és a Hold egy egyenes mentén: a 98%-os fázisú majdnem telihold egy vonalba kerül az Ikrek csillagkép legfényesebb csillagaival a látóhatár felett 31 fokkal.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk további részében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
Január 5.
A Praesepe és a Hold együttállása és fedése: hajnali 4:27-kor a 96%-os fázisú Hold szoros együttállásba lép a Praesepe nevű nyílthalmazzal. A Hold a halmaz felett, a közepétől 34'-re látszik majd a horizont felett 48 fokkal. Az eseményhez fedési jelenség is társul: 4:34-kor a HD 73871 nevű, 6,8 magnitúdós látszó fényességű csillag kilép a Hold sötét oldalán.
Január 6.
A Vénusz felső együttállása: 17:36-kor a Vénusz felső együttállásba kerül, ami azt jelenti, hogy pályája során éppen egy vonalba kerül a Földdel és a Nappal olyan módon, hogy a Nap éppen a Vénusz és a Föld között látszik. A Vénusz fázisa ekkor a maximális, látszó átmérője és így fényessége viszont a legkisebb. A Vénusz a Nap déli peremétől 23'-re helyezkedik majd el, emiatt a jelenséget nem figyelhetjük meg.
Január 9.
A Mars együtt áll a Nappal: 12:41-kor a Mars a Nap közelségébe ér, az eseményt azonban a Nap fényessége és a nappali égbolt miatt nem figyelhetjük meg.
Január 14.
A pi Sco és a Hold együttállása: 6:10-kor a 2,9 magnitúdós pi Sco jelű csillag és a 19%-os fázisú holdsarló szoros, 7'-es együttállásba lép a látóhatár felett 11 fokkal. Emellett kissé korábban, 5:07-kor megfigyelhetjük az 5,8 magnitúdós látszó fényességű, 4 Sco jelű csillag kilépését is a Hold mögül annak sötét oldalán, a látóhatár fölött 6 fokkal.
Január 29.
A Merkúr és a Vénusz együttállása a nappali égen: 15:00-kor a 98%-os fázisú, -1,3 magnitúdós látszó fényességű telimerkúr 41'-re ér a 100%-os fázisú, -3,9 magnitúdós látszó fényességű telivénusztól a horizont felett 24 fokkal.
Bolygó-csillag és bolygóhold-csillag szoros együttállások:
- Január 1.: Az Uránusz és a HD 22916 szoros együttállása. Este 18:00-kor a bolygó és a 8,1 magnitúdós látszó fényességű csillag 2,3'-es távolságba ér egymástól a látóhatár felett 47 fokkal.
- Január 5.: A HD 58712 és a PPM 97527 a Jupiter holdjainak vonalába ér. A nevezett 6,8, illetve 8,9 magnitúdós látszó fényességű csillag megközelíti a Jupiter holdjait, mégpedig azok vonalában látszik majd este 22:00-kor, 53 fokos horizont feletti magasságban. Éjfélkor a Nagy Vörös Folt a bolygó korongjának közepén látható.
- Január 5.: A Titania közelébe ér egy csillag. Az Uránusz 13,8 magnitúdós látszó fényességű, Titania nevű holdja 11"-re látszik a Gaia DR2 57076679390011136 jelű, 12,4 magnitúdós látszó fényességű csillagtól este 21:00-kor a látóhatár felett 61 fokkal.
- Január 18.: A Triton egy vonalba kerül egy csillaggal: este 19:40-kor a Neptunusz Triton nevű, 13,5 magnitúdós látszó fényességű holdja egy vonalba kerül a 13,8 magnitúdós Gaia DR3 2449528017661604992 csillaggal. A csillag a Neptunusz és a Triton alkotta egyenes folytatásában látszik majd a bolygó északnyugati oldalán, a Tritontól 6''-re, a horizont felett 21 fokkal.
- Január 19.: A 24 Psc a Szaturnusz holdjainak vonalában. A nevezett 5,9 magnitúdós látszó fényességű csillag 18:00-kor a Szaturnusz-holdak vonalába ér, pontosan a Titan túloldalán, 95"-re a korong szélétől. Mindez a látóhatár felett 31 fokkal történik majd.
Kisbolygós jelenségek
- Január 2.: A (40) Harmonia oppozíciója. A 9,0 magnitúdós kisbolygó az Ikrek csillagképben delel 23:52-kor, a horizont felett 66 fokkal.
- Január 11.: A (3955) Bruckner aszteroida elfed egy csillagot. A 19 km átmérőjű kisbolygó elfedi a 7,8 magnitúdós látszó fényességű, TYC 2401-00305-1 katalógusszámú csillagot 1:03-kor, mindössze 2,3 másodpercig.
- Január 24.: A (44) Nysa oppozíciója. A 8,6 magnitúdós kisbolygó a Rák csillagképben delel 23:54-kor 61 fokos magasságban.
- Január 27.: A (39) Laetitia oppozíciója. A 10,0 magnitúdós kisbolygó szintén a Rák csillagképben delel 23:48-kor, 53 fokos látóhatár feletti magasságban.
A Titan fedései és átvonulásai
- Január 1.: A Szaturnusz elfedi a Titant. Délután 16:52 és 17:08 között a Titan belép a Szaturnusz mögé, amikor is a bolygó 39 fokos magasságban látszik az égen, majd 22:08 és 22:25-kor megtörténik a kilépés is. Ekkorra azonban a horizontra süllyed a Szaturnusz.
- Január 9.: Titan-átvonulás a Szaturnusz előtt. Délután 17:56 és 18:15 között a Titan belép a Szaturnusz elé a látóhatár felett 35-34 fokkal, majd 22:10-kor lenyugszik a gyűrűs bolygó úgy, hogy még nem lépett ki a Titan a korongja elől.
- Január 17: A Szaturnusz ismét elfedi a Titant. Délután 16:58 és 18:17 között a Titan belép a Szaturnusz mögé, a páros azonban ismét lenyugszik a kilépés előtt.
- Január 25. Titan-átvonulás a Szaturnusz előtt. Este 18:40 és 19:08 között a Titan belép a Szaturnusz korongja elé a horizont felett 24-19 fokos magasságban, majd 21:11-kor a Szaturnusz lenyugszik, a kilépés pillanata előtt.
A Hold csillagfedései
- Január 4.: A kappa Gem fedése. Hajnali 5:22-kor a 3,6 magnitúdós látszó fényességű kappa Gem belép a 99%-os fázisú Hold mögé a világos oldalon, majd 6:08-kor kilép a sötét oldalon. Ezen időtartam alatt a Hold magassága 30 fokról 22 fokra csökken.
- Január 5.: A HD 73871 fedése. A 6,8 magnitúdós látszó fényességű csillag 4:34-kor kilép a Hold mögül annak sötét oldalán 44 fokos magasságban.
- Január 14.: A 4 Sco fedése. Hajnali 5:07-kor az 5,8 magnitúdós csillag kilép a Hold sötét oldala mögül a horizont felett 6 fokkal.
- Január 27.: A Fiastyúk szélének fedése. Este 21:54 és másnap hajnali 1:47 között fedések sorozata következik be, amelyről külön blogcikkben számolunk be.
- Január 29.: A HD 39004 fedése. Az 5,6 magnitúdós látszó fényességű csillag este 20:09-kor belép a 87%-os Hold sötét oldalán a látóhatár felett 68 fokkal.
- Január 30.: A HD 40589 fedése. Éjjel 1:10-kor a 6,0 magnitúdós csillag belép a 88%-os fázisú Hold mögé annak sötét oldalán a horizont felett 40 fokkal.
- Január 31.: A HD 65757 fedése: este 20:25-kor a 6,1 magnitúdós csillag belép a 98%-os fázisú Hold sötét oldalán a látóhatár felett 51 fokkal.
A bolygók januári láthatósága
Merkúr: A felső együttállás környékén járó bolygó a hónap során a Nap közelsége miatt szabad szemmel nem figyelhető meg. A nyugatiból keleti elongációba forduló, -1,3 magnitúdós, 98%-os telimerkúr január 29-én 41'-es távolságra együtt áll a 100%-os fázisú telivénusszal, 5,7 fokos elongációra a Naptól. Izgalmas kihívás nagytávcsövekkel nappali égen megfigyelni!
Vénusz: A bolygó a hónap során nem figyelhető meg szabad szemmel, január 6-án kerül felső együttállásba a Nappal, a Nap déli peremétől 26'-re. A 100%-os fázisú telivénusz január 29-én 5,7 fokos elongáció mellett együtt áll a telimerkúrral, a nappali égen lehet a távcsöves megfigyelésével megpróbálkozni csak.
Mars: A hónap során nem figyelhető meg, mert január 9-én kerül együttállásba a Nappal Ls=204 fokos évszakállás (északi féltekés ősz) mellett.
Jupiter: A januári éjszaka sztárja, 10-én kerül oppozícióba. A -2,7 magnitúdós bolygó egész éjszaka igéző fényességgel világít. Az Ikrek csillagképben járó planéta igen magasra emelkedik a fejünk fölé, 23:49-kor delel 65 fokos magasságban. A 46,6"-es korongja hemzseg a részletektől, a szembenállás éjszakáján deleléskor a Nagy Vörös Folt is látható lesz a bolygó négy nagy holdjával egyetemben. A hosszú januári éjszakán este 18:15 és hajnal 5:25 között több mint 11 órán át 20 fokos magasság fölött tartózkodik, így a majdnem 10 órás forgási periódusú bolygóról egyetlen éjszaka alatt teljes fotótérképet készíthetünk. Január 3-án és 30-án a Pollux, a Castor, a Hold és a Jupiter látványos szabad szemes négyszöget rajzol egünkre.
Szaturnusz: A hónap során még kiválóan megfigyelhető az esti égen, a Vízöntő csillagképből visszatér a Halak csillagképbe. Hó közepén a csillagászati szürkület végén 32 fokos magasságban jár, 19:30-kor süllyed 20 fokos magasságba, 21:50-kor nyugszik. Az 1,0 magnitúdós, 16,7"-es korongátmérőjű bolygó gyűrűje és déli féltekéje 1,7 fokkal billen felénk. Január 1-én és 17-én a Titan a Szaturnusz korongja mögé lép, január 9-én és 25-én pedig átvonul a bolygó előtt. Január 23-án laza, de esztétikus együttállásba kerül az esti holdsarlóval.
Uránusz: Kiválóan megfigyelhető az éjszaka első részében a Bika csillagképben. Hó közepén az esti szürkület végén 50 fokos magasság fölött jár, 19:45-kor delel 62 fokon, hajnali 1 óra után süllyed 20 fokig, 3 óra után nyugszik. Az 5,7 magnitúdós, 3,7" átmérőjű bolygó északi féltekéje néz felénk. Január 1-én szoros együttállásba kerül a 8,1 magnitúdós HD 22916 csillaggal, mindössze 2,3'-re tőle.
Neptunusz: Az esti égen még jól megfigyelhető a Halak csillagképben. Sötétedés végén 35 fok fölött jár, este 19:30 órakor süllyed 20 fok alá, 22 órakor nyugszik. A 7,8 magnitúdós, 2,3"-es apró bolygókorong nagy távcsövekkel jól észlelhető.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet