A bolygó ilyenkor látszik a legnagyobbnak és legfényesebbnek, minden más csillagnál fényesebben, erős fehér fénnyel világít magasan a téli égbolton. A legkönnyebben megfigyelhető bolygónak már kisebb nagyítású csillagásztávcsővel is megcsodálhatjuk korongját és felhősávjait. A gyakorlottabb csillagászok pedig most egyetlen éjszaka alatt megfigyelhetik a körbeforduló bolygó minden részletét. Ha nincs távcsövünk, érdemes egy bemutató csillagvizsgálóban is megcsodálni januárban vagy februárban a Jupitert.
A Jupiter szembenállása:
A Jupiter január 10-én lesz a Nappal való szembenállásban, szakszóval oppozícióban. A bolygó ebben az időszakban kerül a legközelebb a Földhöz, ezért ilyenkor látszik a legnagyobb méretűnek, és ilyenkor a legfényesebb. Ilyenkor ráadásul egész éjszaka megfigyelhető. Szerencsére a jó láthatóság nem korlátozódik egy napra, oppozíció előtt és után két hétig gyakorlatilag ugyanolyan jól láthatjuk majd.
A Jupiter magasan az ég tetején:
A Jupiter 12 év alatt halad végig az ekliptikán, minden évben egy új állatövi csillagképben jár. A mostani szembenállása azért különleges, mert télen, az Ikrek csillagképben következik be, az ekliptika legészakibb részén. Ennek következtében egyrészt a bolygó igen magasra emelkedik az égen, éjfél körül 65 fokos magasságban delel. Másrészt a hosszú téli éjszaka teljes időtartama alatt megfigyelhető, este 6 óra és hajnali fél 6 között jól észlelhetjük. A közel 12 órás észlelési ablak hosszabb, mint a bolygó 9 óra 50 perces tengelyforgási ideje. Tehát egy hosszú földi éjszakán egy teljes jupiternapot végigkövethetünk: a távcsöves észlelők számára teljesen körbefordul a bolygó egy éjszaka alatt. Bár ennek megfigyeléséhez nagyobb csillagászati távcsőre van szükség, ilyen lehetőségünk legközelebb 10 év múlva, 2036 decemberében lesz.
Hogyan figyeljük meg a Jupitert?
A Jupitert szabad szemmel is nagyon könnyű lesz megtalálni, mert egy minden más csillagnál jóval fényesebb, fehér csillagszerű égitestként tündököl majd az égen. Január 10-én este 20 órakor érdemes a keleti irányba tekinteni az égen, ekkor már 38 fokkal a látóhatár fölött ragyog a bolygó. Az Ikrek csillagkép két csillaga, a felsőbb Castor és az alsóbb Pollux is jól látszik majd a Jupitertől balra fölfelé. A Jupiter éjfél előtt delel 65 fokon, egészen magasan a fejünk felett. Ekkor jól összehasonlíthatjuk az égbolt legfényesebb csillagával, a Szíriusszal, ami a Jupitertől jóval lejjebb, 25 fokos magasságban fog látszani. Azt is megfigyelhetjük, hogy míg a Jupiter bolygóként fehéren és egyenletesen világít, addig a háromszor halványabb, kékesfehér Szíriusz fénye és színei vibrálnak majd a földi légkör hatásaként.
A Jupiter látványa távcsőben:
Már egy egyszerű kézi binokulárral is megpillanthatjuk a Jupiter apró korongját, és egy-két Galilei holdat a négy közül, apró csillagként a korong közvetlen közelében. Egy kisebb állványos távcsővel, 50-100x nagyításon szépen előbukkan az elliptikus bolygókorong, az egyenlítővel párhuzamos északi és déli egyenlítői felhősávok, és a négy, egy vonalban ülő Galilei hold. Nagy távcsővel a bolygó megannyi felhősávja, csomója, kivetülése és füzére is megcsodálható. Január 10-én 22 óra és éjfél között a Nagy Vörös Folt is jól látható lesz a bolygón. Asztrofotós felszereléssel pedig, a teljes éjszakán át követve a teljes bolygófelszín feltérképezhető, illetve egy teljes bolygófordulatról videó készíthető.
Érdemes tehát szombaton felnézni az égre, és megcsodálni a fényes Jupitert! Ha nincs távcsövünk, látogassunk el a január-február hónapokban egy bemutató csillagvizsgálóba és csodáljuk meg Naprendszerünk legnagyobb, és legszebb alakzatokkal tarkított bolygóját. A Svábhegyi Csillagvizsgáló programkínálatában januárban a Jupiteré a főszerep.
Szerző: Kiss Áron Keve