társaságukban megfigyelhetjük a vékony holdsarlót és a Méhkas-halmazt is. Június 15-én, 16-án és 17-én érdemes lesz napnyugta után a szabad ég alatt tartózkodni. Mindhárom estén, már napnyugta után nem sokkal elkezdhetjük a megfigyelést. Ahogy a Nap alkonyati fényei halványulnak, szépen lassan láthatóvá válnak a bolygók, a vékony holdsarló és 17-én 22 óra után a Méhkas-halmaz is csatlakozik az együttálláshoz. Az objektumok viszonylag közel lesznek a látóhatárhoz, és a naplemente utáni szürkületi fények ugyancsak nehezítik az észlelést, ezért érdemes egy binokulárt is magunkkal vinni és tereptárgyaktól mentes helyet keresni.
Nagyon vékony holdsarló és Merkúr legnagyobb keleti kitérésben 15-én, hétfőn
A vékony holdsarló látványa önmagában is nagyon szép, a korai sarlókat pedig igazi kihívás megtalálni. Ezen az estén 21 óra 24 perckor, a polgári szürkület végén égi kísérőnk fázisa mindössze 0,7%-os, újhold utáni 16 óra 32 perces lesz. Ez a holdsarló korát jelenti, vagyis, hogy mennyi idő telt el a Nappal való együttállása (amire újholdként hivatkozunk) óta. Jelenleg a szabad szemmel megfigyelt legfiatalabb holdsarló, amit hazánkból megfigyeltek, 15 óra 21 perces, így, ha mi magunk nem találjuk meg, akkor se keseredjünk el, még gyakorlott csillagászok számára sem egyszerű feladat. Ebben az esetben elővehetjük a binokulárt (és/vagy a távcsövet) és a napnyugta helyétől 2 fok magasan végig pásztázhatjuk a horizontot. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a Nap már a látóhatár alatt van, mert fénye károsítja szemünket, ha binokulárral téved rá tekintetünk.
A holdsarlótól balra fentebb 15 fokkal a 0,5 magnitúdós Merkúrt is megkereshetjük, nagyjából 9 fok magasan a horizont fölött. A bolygó ezen az estén lesz legnagyobb keleti kitérésben, vagyis keringése során most láthatjuk egünkön legmesszebb, 24,5 fokra a Naptól. Távcsővel már a bolygó fázisát is láthatjuk, június 15-én ez 38%-os lesz. Még távolabb, balra fentebb a Jupiter és a Vénusz bolygót is láthatjuk, de most a holdsarló keresésében nemigen lesznek a segítségünkre, mert eléggé távol lesznek tőle.
Bolygósorakozó holdsarlóval június 16-án, kedden
Fokozódik a látvány 16-án este, ugyanis a Merkúr és a holdsarló párosa még közelebb kerül egymáshoz, mindössze 1,6 fok távolság lesz a bolygó és égi kísérőnk között az előző éjszakához képest. A holdat nagyjából fél fok átmérőjűnek látjuk az égen, így mindössze 3 holdátmérő lesz a látszó távolság a két égitest között. Égi kísérőnket 6 fok magasan találjuk majd a horizont felett északnyugati irányban, tőle balra, kissé lefelé lesz majd a csökkenő fázisú Merkúr, ami ezen az estén már csak 36%-os lesz, fényessége 0,6 magnitúdó, látszó átmérője 8,4 ívmásodperc.
Ráadásul 21 óra 45 perctől két másik bolygó is feltűnik: ha szemünkkel tovább indulunk balra, felfelé a Merkúrtól, 7 fok távolságra találhatjuk a Jupitert, és az óriásbolygótól nagyjából ugyanekkora távolságban és irányban a Vénuszt is. Mindkét bolygó fényesen ragyog az alkonyati égen, a Jupiter fényessége -1,8, a Vénuszé -4,0 magnitúdó lesz. Távcsővel a Merkúr és a Vénusz fázisát (utóbbi 74%-os) is megfigyelhetjük.
A jelenség szabad szemmel is látványos, a Hold sarlója már 4%-os, újhold utáni 40 óra 51 perces, így már könnyebben megtalálható, a fényes Jupiter és Vénusz is könnyen észrevehető, a Merkúr viszont továbbra is kissé elvész az alkonyati fényekben, kézi látcsőben fogjuk biztosabban meglátni.
A Méhkas-halmaz is csatlakozik 17-én, szerdán
Ha még nem volt elég az ég szépségeiből, 17-e is tartogat számunkra látnivalót:
A Merkúr megfigyelésével kezdjük az észlelést 21 óra 45 perckor, amikor mindössze 5 fok magasan lesz az égen a látóhatár felett. Fényessége kis mértékben csökken 0,7 magnitúdóra, fázisa is kisebb lesz, és távcsővel már csak egy 35%-os sarló látható belőle. Tőle balra felfelé a Jupitert láthatjuk 8 fok magasan, szabad szemmel is szépen megfigyelhetően.
Az éjszaka igazi látványosságát a Hold–Vénusz–Méhkas-halmaz hármasa adja. Ha a Jupitertől elindul szemünk balra felfelé, 12 fok magasan megpillanthatjuk a 10%-os holdsarlót. Ugyanebbe az irányba tovább haladva, 0,8 fokra pedig a Vénuszt is megpillanthatjuk.
Hozzájuk csatlakozik be a sötétebb égbolton 22 óra 20 perckor a Méhkas-halmaz a Rák csillagképben. A Vénusztól 2,7 fokra balra fentebb találhatjuk meg a nyílthalmazt. Teljesen sötét, fényszennyezéstől mentes helyen és holdfény nélküli égen szabad szemmel is megfigyelhető a Rák két középső csillaga között, ám a Hold közelsége miatt most csak binokulárban lesz látható. Ebben az időpontban a Hold és a Vénusz is közelebb kerül egymáshoz, mindössze 32 ívperc lesz köztük a távolság, vagyis nagyjából 1 holdátmérőnyi.
Tanácsok a megfigyeléshez
A három egymást követő éjszakán már napnyugta környékén menjünk ki a szabad ég alá, így a holdsarlót is egyszerűbben megtalálhatjuk, még 15-én is. A legjobb, ha teljesen sötét, fényszennyezéstől mentes helyet keresünk, ahol nyugati, északnyugati irányban nincsenek tereptárgyak, így nem takarják el előlünk a horizonthoz közeli részeket. Ha van távcsövünk vagy binokulárunk, vigyük magunkkal, a Jupitert és a Vénuszt ugyan könnyen megtalálhatjuk szabad szemmel, a Merkúr és a 15-i holdsarló megtalálásához szükségünk lehet rá.
Több ritka jelenséget is megfigyelhetünk, a Merkúr átlagosan 116 naponta kerül legnagyobb keleti kitérésbe az alkonyati égen, ilyenkor adódik a legjobb lehetőség a bolygó megfigyelésére, de legtöbbször elveszik a Nap fényében, viszont éppen a tavaszi időszakban a legkedvezőbb a megfigyelhetősége. A Vénusz–Méhkas-halmaz közelsége is ritka jelenség, a bolygó 12-14 havonta jár a Rák csillagképben, de 2027-ben épp együttállásban lesz a Nappal is, így legközelebb 2028 szeptemberében láthatjuk a halmaz közelében. A vékony holdsarló a három bolygóval pedig különösen szép látvány, így, ha tehetjük ne szalasszuk el ezt a lehetőséget.
Szerző: Kovács Vera, Tudományos újságíró
