A csillaghalmazt szabad szemmel ekkor nem láthatjuk a Hold erős fénye miatt, azonban egy binokulárral egy látómezőben észlelhetjük a dagadó Holdat és a nyílthalmaz legfényesebb csillagait. Csillagászati távcsővel nemcsak égi kísérőnk egyik legszebb kráterét, hanem számos csillagfedést is megfigyelhetünk.
A Hold együttállása a téli égbolt legszebb csillaghalmazával
Január 27-én, kedden este 22:30-kor a nyugati égboltra kell tekintenünk, ahol 43 fokkal a horizont felett lesz látható az égi páros. Hűséges égi kísérőnk 69%-os fázisa miatt szabad szemmel nem csodálhatjuk meg a Hold és a Fiastyúk együttállását, azonban egy binokulár segítségével egy látómezőben észlelhetjük a Holdat és a tőle balra elhelyezkedő nyílthalmaz legfényesebb csillagait. A Fiastyúk, más néven Plejádok vagy M45 az egyik legközelebbi és legfényesebb csillaghalmaz. A Földtől 443 fényévre található, és az összfényessége 1,6 magnitúdó körüli, emiatt holdfénymentes égen szabad szemmel is jól lehet látni. A több mint 3000 csillagot tartalmazó fiatal csillaghalmaz korát 115 millió évre becsülik. A jelenséget hajnali 2 óráig figyelhetjük meg, amikor az égi páros már csak 10 fokkal lesz a horizont felett a nyugati égbolton.
Holdunk csillagfedései
A csillagászati jelenség során nem csak a Hold és a Fiastyúk szoros párosát figyelhetjük meg, hanem a Hold csillagfedéseit is. Az okkultációkat közepes méretű távcsővel és 100-szoros nagyítással érdemes észlelni. A Hold fázisa miatt a belépések a sötét oldalán, a kilépések a világos oldalán következnek be. Az 5,7 magnitúdós 18 Tau nevű csillag 22:34-kor a Hold sötét oldalának északi részén kerül fedésbe, majd 23:32-kor a világos oldalon bukkan elő. A következő fedésre nem kell sokat várni, mivel 22:43-kor a 4,3 magnitúdós Taygeta lép be égi kísérőnk mögé, annak déli pólusánál, majd 23:12-kor előbukkan. Az utolsó fényes csillag, az Asterope 22:54-kor lép be hűséges égi kísérőnk mögé, annak középső részén. Az 5,8 magnitúdós csillagot legközelebb 23:41-kor észlelhetjük ismét. Ezek lesznek a leglátványosabb eseményei az éjszakának, ám az égi jelenség során még számos csillagfedést megfigyelhetünk, amelyek adatait a lentebbi táblázatban láthatjuk.
Holdunk egyik legszebb krátere
Csillagászati távcsövünk segítségével nemcsak a csillagok eltűnését és előbukkanását érdemes észlelni, hanem égi kísérőnk egyik legszebb felszíni képződményét is. Holdunkon számtalan kráter látszik, azonban az összes közül kiemelkedik a Copernicus. A 93 kilométer átmérőjű kráter korát a csillagászok 1 milliárd évre becsülik, és nem csak hatalmas méretével kápráztatja el az észlelőket. Központi csúcsai kicsivel több mint 1 kilométer magasak, fényes, teraszos kráterfala pedig igazán különlegessé teszi. Sőt a kráter körül törmeléktakarókat és sugársávokat is megfigyelhetünk. Mindenképpen érdemes észlelni a Hold középső tájékán lévő krátert, amely a terminátor – égi kísérőnk megvilágított és árnyékos részét elválasztó vonal – mellett lesz látható.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendkívüli esti programmal készül az égi jelenség bemutatására.
A lentebbi táblázatban látható, hogy a Hold melyik csillagot mikor fedi és, majd mikor lesz ismét látható az adott csillag. A fényes holdperem miatt a halványabb csillagok kilépései nem láthatóak, még a legnagyobb távcsövekben sem.
|
a csillag neve |
fényessége (magnitúdó) |
a belépés időpontja Budapesten |
a kilépés időpontja Budapesten |
|
V1187 Tau |
8,1 |
21:54 |
nem figyelhető meg |
|
18 Tau |
5,7 |
22:34 |
23:32 |
|
Taygeta |
4,3 |
22:43 |
23:12 |
|
Asterope |
5,8 |
22:54 |
23:41 |
|
HD 23375 |
8,6 |
22:58 |
nem figyelhető meg |
|
22 Tau |
6,4 |
23:01 |
nem figyelhető meg |
|
V534 Tau |
8,3 |
23:21 |
nem figyelhető meg |
|
HD 23568 |
6,8 |
23:33 |
nem figyelhető meg |
|
V1228 Tau |
7,7 |
23:35 |
nem figyelhető meg |
|
HD 23712 |
6,4 |
23:58 |
nem figyelhető meg |
|
HD 24213 |
6,8 |
01:47 |
nem figyelhető meg |
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló