Megfigyelhetünk szabad szemes együttállásokat, például a Hold és a Spica, illetve a Hold és a Fiastyúk főszereplésével, de más bolygók és fényes csillagok is a porondra lépnek. A hónapban következik be például a Lyridák meteorraj gyakorisági maximuma is, amikor óránként akár 18 hullócsillagot is megfigyelhetünk, és a Hold is elfed sok csillagot. Érdemes figyelemmel követni a napi csillagászati eseményeket ebben a hónapban is.
Kiemelt jelenségek
Cikkünkben elsőként említjük azokat az égi jelenségeket, amelyek kiemelten érdekesek lehetnek a csillagászat iránt érdeklődők számára, és leggyakrabban távcső használata nélkül, szabad szemmel is megfigyelhetőek.
Április 2.
A Hold és a Spica együttállása: április 2-án, nagycsütörtökön érdekes, szabad szemmel is megfigyelhető együttállásnak lehetünk tanúi, mégpedig a 99%-os, tehát majdnem teli fázisú Hold, illetve a Szűz csillagkép Spica nevű csillagának főszereplésével. A Hold 23:00-kor 23 fokos horizont feletti magasságban látszik majd a déli égen, s tőle balra, 2,3 fokos távolságban pislákol a Spica kékes fénypontja. Bár a két égitest másnap hajnali 1:09-kor még ennél is közelebb, mindössze 2,1 fokos távolságba ér egymástól, talán egyszerűbb az este 11 órai megfigyelés mindazoknak, akiknek nehéz ennél későbbig fennmaradni.
Április 18.
A Hold és a Vénusz együttállása: ezen a szombati estén 20:10-kor, a polgári szürkület végén közel látszik a rendkívül vékony, 2%-os és mindössze 30 óra 18 perces holdsarló és az Esthajnalcsillag, a Vénusz. Ezúttal a Vénuszt egyszerűbb lesz észrevenni, mint a máskor oly fényes Holdat, így érdemes először azt megkeresni 16 fokkal a látóhatár felett. A Hold halovány sarlója jobbra lefelé látszik majd a Vénusztól, mégpedig 11 fokos magasságban. Mivel a két égitest egymástól 8,8 fokos távolságban lesznek, az együttállás lazának mondható, megfigyelése azonban érdekes lehet korán fekvőknek vagy gyerekeknek is a kedvező időpontot tekintve.
Április 19.
A holdsarló és a Fiastyúk együttállása: ezen a szép, tavaszi vasárnap estén különleges együttállást figyelhetünk meg: szoros közelségbe kerül ugyanis a 7%-os, 2,3 napos holdsarló, alattuk pedig, egy kicsit távolabb még a fényes Vénuszt is megfigyelhetjük már a polgári szürkület végén, 20:11-kor. Kicsit több mint fél óra múlva, 20:45-kor megkezdődik egy még látványosabb esemény, mégpedig a Fiastyúk fedése: a nyílthalmaz csillagai közül jó néhány belép a Hold mögé annak sötét oldalánál, majd kilép a világos oldalon. Az együttállás megfigyelése nem igényel távcsövet, sem különösebb tapasztalatot, a csillagfedések észleléséhez azonban mindenképpen távcső használata javasolt. Ha csak egy égi jelenséget nézünk meg ebben a hónapban, ezt mindenképpen érdemes!
Április 22.
Az áprilisi Lyridák meteorraj gyakorisági maximuma: meteorrajokat gyakran figyelhetünk meg az égen az év különböző időszakaiban, s erre lehetőség kínálkozik ezen a remélhetőleg tavaszias időjárású éjszakán is. A meteorraj este 21:40-kor tetőzik, de érdemes elkezdeni az észlelést már a sötétedés után, este 9 óra körül. Ekkor a radiánspont 10 fokos magasságban látszik majd, másnap hajnali 4 órára viszont 74 fokig emelkedik. Ezen az éjszakán akár 18 hullócsillagot is megfigyelhetünk óránként. Ez jócskán elmarad a nyáron látható Perseidákhoz képest, érdekes lehet azonban a hullócsillagok mindenkori szerelmeseinek.
A Pollux, a Castor, a Jupiter és a Hold téglalapot alkot: a nyugati égen ugyanezen a estén, 9 órakor a négy égitest, tehát az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga, valamint a Jupiter és a 35%-os fázisú Hold egy álló téglalap négy csúcsát jelöli ki. Az együttállás résztvevői 3-4 fokos távolságban látszanak majd egymástól, és a Hold a közelség pillanatában 47 fokos magasságba ér az égen. A meteorrajjal egybekötve érdemes tehát már sötétedés után megkeresni ezeket a szabad szemmel is fényes égitesteket.
Április 23.
A Vénusz és az Uránusz szoros együttállása a Fiastyúk közelében: este 21:00-kor érdekes együttállásnak lehetünk tanúi, amelynek két főszereplője a fényes Esthajnalcsillag és az 5,8 magnitúdós látszó fényességű Uránusz. A két bolygó mindössze 49'-re látszik majd egymástól a nyugati horizont felett 9,5 fokkal, így a megfigyelés különösen izgalmas lehet binokulárral is. A páros felett jobbra, 3,5 fokos távolságban látszik majd a Fiastyúk szabad szemmel is megfigyelhető, jellegzetes alakú nyílthalmaza.
Április 24.
A Vénusz és a Fiastyúk együttállása: szintén este 9 óra körül érdemes felnézni az égre, ugyanis ekkorra ér egymáshoz legközelebb, 3,4 fokos távolságba a bolygó és a csillaghalmaz. A látványos jelenség megfigyelése akár szabad szemmel, akár binokulárral is érdekes lehet, főleg azok számára, akik még nem látták a Fiastyúkot. Érdemes felnézni az égre ezen az estén is.
Április 25.
A Regulus és a Hold együttállása: a hónap utolsó kiemelt jelensége az immáron 68%-os fázisú Holdnak az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillagával történő együttállása este 10 órakor, amelynek során a két égitest egymástól 2,8 fokos távolságban látszik majd, 50 fokkal a horizont felett. A két égitest még közelebb ér egymáshoz másnap hajnalban, 2:25-kor, mégpedig 52 ívpercre, ehhez a látványhoz viszont sokáig fenn kell maradni.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a további, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek ismertetésével folytatjuk. Ezek megfigyelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek!
Április 2.
Telihold: 4:12-kor Holdunk 100%-os fázisába lép.
Április 4.
Perihéliumba ér a C/2026 A1 (MAPS): a nevezett üstökös 16:23-kor éri el napközelpontját, így megfigyelésével – ha kedvezően alakul a fényessége – akár a nappali égen is próbálkozhatunk távcsővel, ügyelve arra, hogy ne nézzünk a Napba (csakis árnyékban, a Napot valamilyen tárggyal tartósan kitakarva lehet megpróbálkozni az üstökös megpillantására a Nap mellett).
Április 7.
A Hold és az Antares együttállása: éjjel 2:00-kor 2,6 fokos közelségbe kerül a 78%-os fázisú Hold és a Skorpió csillagkép Antares csillaga. A Skorpió tau jelű, 2,8 magnitúdós látszó fényességű csillaga még közelebb, 34'-re látszik majd a Holdtól, a horizont felett 7,8 fokkal.
Április 10.
?? A C/2026 A1 (MAPS) az esti égen: ha túléli a napközelséget, az üstökös a naplementekor 10 fokos magasságban jár, majd 20:05-re 3 fokig süllyed. Az esti szürkületben remélhetőleg megfigyelhetjük a csóváját is.
A C/2025 R3 (PANSTARRS) a hajnali égen: a remélhetőleg 4-5 magnitúdós látszó fényességű üstökös 17 fokos magasságban látszik a hajnali pirkadatban, 4:50-kor.
Április 15.
Hajnali holdsarló: 5:24-kor megfigyelhetjük a 2,4 napos, 7%-os holdsarlót a polgári szürkület kezdetén, 5 fokkal a horizont felett.
Április 29.
A Hold és a Spica együttállása: este 23:00-kor laza együttállásba lép a 97%-os fázisú Hold és a Spica csillag mégpedig olyan módon, hogy a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga a Holdtól balra, 5,3 fokos távolságban látszik majd, 31 fokkal a látóhatár felett.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk következő fejezetében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
Április 3.
A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja és dichotómiája: este 20:48-kor a Merkúr eléri legnagyobb nyugati kitérését, 27,8 fokos elongációval, és ez kedvez a bolygó távcsöves megfigyelésének. A félmerkúr állapota április 4-én, akár a nappali égen is észrevehető távcsövön át nézve.
A Mars, a Szaturnusz és a Merkúr hajnali együttállása: hajnali 5:19-kor közelségbe ér egymással a három nevezett égitest, ekkor azonban a Nap mindössze 5 fokkal lesz a horizont alatt, így az egyre fényesebb égbolton nagy kihívás a trió távcsöves észlelése. Az 1,3 magnitúdós látszó fényességű Mars 1,5 fokkal a látóhatár felett látszik majd, tőle jobbra lefelé, szinte a horizonton látszik a Szaturnusz, és attól 40'-re a Merkúr. Az észlelés rendkívüli kihívásait tekintve a legtapasztaltabbaknak javasolt.
Április 16.
Hajnali holdsarló: 5:22-kor megfigyelhetjük az újhold előtti 2%-os, 32 óra 30 perces holdsarlót a polgári szürkület kezdetén 1,7 fokos magasságban
Bolygó és csillag, illetve bolygóhold és csillag szoros együttállásai:
· Április 3.: az Uránusz, a 14 Tau és a 13 Tau együttállása. Este 20:30-kor egymástól közel egyenlő távolságba és csaknem egy vonalba kerül az 5,8 magnitúdós látszó fényességű Uránusz, valamint a Bika csillagkép két csillaga, a 6,1 magnitúdós 14 Tau és az 5,7 magnitúdós 13 Tau. Az említett objektumok 20-21'-re látszanak majd egymástól, a horizont felett 26 fokkal.
· Április 27.: A Vénusz, a 39 Tau és a 37 Tau együttállása. Este 21:10-kor egy vonalba kerül a -3,9 magnitúdós látszó fényességű Vénusz, az 5,9 magnitúdós 39 Tau és a 4,4 magnitúdós 37 Tau, egymástól kb. 46'-es távolságokban, a horizont felett 9,5 fokkal.
· Április 30.: a Jupiter és a Wasat együttállása. A sötétedés után, 21:17-kor 34'-es közelségbe kerül a 3,5 magnitúdós látszó fényességű, Wasat elnevezésű delta Gem és a 39 fokos látóhatár feletti magasságban járó Jupiter.
Bolygóholdak jelensége:
· Április 2.: Jupiteri jelenségek. Este 21:50-kor a Jupiter korongján egyszerre látszik a Nagy Vörös Folt, az Io, valamint az Io árnyéka.
Kisbolygó jelensége:
· Április 19.: A (13) Egeria oppozíciója. Ekkor ez a kisbolygó éppen egy vonalba kerül a Földdel és a Nappal pályája során. A 10,2 magnitúdósnak égitest a Szűz csillagképben delel 0:51-kor, a horizont felett 38 fokkal.
A Hold csillagfedései:
· Április 6.: A HD 141063 és a HD 141554 fedése. A 16 fokos magasságban járó, 85%-os fázisú Hold sötét oldala mögül hajnali 3:16-kor előbújik a 7,0 magnitúdós látszó fényességű, HD 141063 jelű csillag. Később, 5:12-kor, amikor égi kísérőnk 13 fokig süllyed, kilép a sötét oldala mögül a 6,6 magnitúdós HD 141554 is.
· Április 19.: A Fiastyúk cikkünk korábbi részében említett peremi fedése.
· Április 20.: A Hold elfed egy kettőscsillagot. Este 22:38-kor, egymástól 60,2 másodpercnyi különbséggel belép a 15%-os fázisú Hold sötét oldala mögé a 8,7 magnitúdós látszó fényességű HIP 23226 és a 7,0 magnitúdós HD 31806.
· Április 21.: A HD 40589 fedése. Ez a 6,0 magnitúdós látszó fényességű csillag belép a 24%-os fázisú Hold mögé 20:27-kor annak sötét oldalán, majd körülbelül egy óra múlva, 21:29-kor kilép a világos oldalán. Ezen időtartam alatt a Hold 43 fokos horizont feletti magasságból 33 fokig süllyed.
· Április 22.: A 49 Gem fedése. Este 23:32-kor a 7,1 magnitúdós 49 Gem belép a 36%-os fázisú Hold sötét oldalán. Mindez a látóhatár felett 22 fokkal történik majd.
· Április 25.: A nű Leo fedése. Este 22:47-kor a 69%-os fázisúra hízott Hold mögé belép az 5,3 magnitúdós látszó fényességű nű Leo, majd 23:51-kor a Hold világos oldalán lép ki.
A bolygók áprilisi láthatósága
Merkúr: A hónap során nagy a bolygó nyugati elongációja, azonban az ekliptika lapos hajlásszöge miatt a hajnali égen nem figyelhető meg jól, napkelte után, a nappali égen, nagy távcsővel azonban kiválóan észlelhetjük. Április 3-án este kerül 27,8 fokos maximális nyugati elongációba. Másnap, 4-én a délben delelő, dichotómia utáni, 51%-os fázisú, 7,6" korongátmérőjű, 0,3 magnitúdós félmerkúr 35 fokos magasságban delel, a nappali égen távcsővel észlelhető. A növekvő fázisú bolygó április 20-án szoros együttállásba kerül a Szaturnusszal és a Marssal, napkelte előtt, rendkívül alacsonyan, távcsővel észlelhetjük.
Vénusz: Az esti égbolt tündöklően fényes égitestje, lassan egyre magasabbra kúszik az esti égen, előbb a Kos, majd a Bika csillagképben. Április 1-jén a polgári szürkület végén 12 fokos magasságban ragyog a -3,9 magnitúdós, még 94%-os fázisú, 10,7"-es látszó átmérőjű telivénusz apró korongja. Április 30-ára a polgári szürkület végén 17 fokos magasságban jár, -3,9 magnitúdós fényesség, 88%-os fázis és 11,6"-es átmérő mellett. Észlelése nagy távcsővel ajánlott naplemente körül vagy még előtte, ugyanis megfigyelhető a bolygó felhőzete csaknem az egész Vénusz-korongon. Április 23-án az Uránusszal kerül szoros együttállásba, 24-én pedig a Fiastyúk mellett látható, attól 3,5 fokos távolságban.
Mars: Lassan távolodik a Naptól, ám az ekliptika kedvezőtlen hajlásszöge miatt a tavaszi hajnali égen szabad szemmel nem látható, és érdemi távcsöves megfigyeléseket sem végezhetünk még róla. Április 20-án hármas együttállásba kerül a Szaturnusszal és a Merkúrral. Amikor a Nap 5 fokkal jár a látóhatár alatt, az 1,2 magnitúdós, 98%-os fázisú, 4,1"-es látszó átmérőjű bolygó 1,5 fokkal lesz a látóhatár fölött. Nagyobb távcsővel is csak apró korongnak látszik.
Jupiter: Az esti égbolt feltűnő égitestje, kiválóan megfigyelhető az Ikrek csillagképben. Április 1-jén az esti sötétség beálltakor még 62 fokos magasság fölött észlelhetjük. Április 30-án sötétedéskor már csak 40 fokon látszik az akkor -2,0 magnitúdós, 36"-es átmérőjű jupiterkorong. Érdemes kihasználni a hónapot, mert még kiváló észleléseket készíthetünk a magasan járó bolygóról. Április 22-én az Ikrek csillagkép Pollux és Castor csillaga, a Jupiter és a holdsarló egy látványos álló téglalapot formáz az esti égen.
Szaturnusz: A Nappal való március végi együttállása után járó bolygó a Nap közelsége miatt érdemben még nem figyelhető meg. Április 20-án napkelte előtt hármas együttállásba kerül a Merkúrral és a Marssal, azonban a horizonthoz közeli a 0,9 magnitúdós fényességű, 16"-es látszó átmérőjű bolygó ekkor is csak távcsővel lesz megpillantható.
Uránusz: A Naphoz egyre közelebb látszó bolygóról az utolsó észleléseket készíthetjük el hónap elején az esti égen a Bika csillagképben. Április 1-jén az esti szürkület végén még közel 25 fokos magasságban látszik. Az egyre alacsonyabbra kerülő bolygó április 23-án szoros együttállásba lép a Vénusszal, a Fiastyúk közelségében. Az Uránusz az együttálláskor 49'-re balra lefelé látható a Vénusztól, binokulárral vagy távcsővel, 8 fokos magasságban. Ezután lassan belevész az esti szürkületbe.
Neptunusz: A Nappal való márciusi együttállása után a bolygó lassan távolodik a Naptól, de a tavaszi hajnali égen az ekliptika kedvezőtlen hajlásszöge miatt még nem figyelhető meg. Május elején a navigációs szürkületben kel.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet