A színpompás égi hármasfogat november 21-én és 22-én közel egyenlő szárú háromszöget fog alkotni a hajnali égbolton. A következő napokban a Mars fokozatosan halad keletre, a Regulus csillag fölé, majd november 25-én derékszögű háromszöget formáznak. Az együttállás-sorozat folyamán ekkor lesznek a legközelebb egymáshoz, és kiváló célpontot biztosítanak a szabad szemmel, binokulárral vagy távcsővel történő megfigyeléshez. Legközelebb 2062. szeptember 28-án láthatjuk újra egymás közelében a három égitestet.
A színpompás égi háromszög
November 21-én és 22-én, 5:30-kor a déli égbolt felé kell tekintenünk, ahol 55 fokkal a horizont fölött lesz látható a Regulus–Mars–Jupiter színpompás, közel egyenlő szárú háromszöge. A geometriai alakzat jobb csúcsán a -2,1 magnitúdós, fehér színű Jupiter lesz látható, a legfényesebbikként a három égitest közül. Tőle balra felfelé 2,5 fokkal fog elhelyezkedni a 0,6 magnitúdós, vöröses Mars. Külső bolygószomszédunktól balra lefelé 2,4 fokra lesz az Oroszlán csillagkép legfényesebb, 1,4 magnitúdós, kékes színű csillaga, a Regulus. A következő hajnalokon is érdemes felkelni, mivel a Mars és a Jupiter fokozatosan halad keletre, és emiatt minden hajnalban más formáját láthatjuk a színes hármasnak. Az égi háromszöget reggel 6 óráig észlelhetjük, mivel a közeledő napfelkelte fokozatosan eltünteti az együttállás résztvevőit.
Nemcsak szabad szemmel, hanem binokulárral is érdemes megtekinteni az égi háromszöget. Mivel ekkor lesznek egymáshoz a legközelebb az égitestek, ezért egy látómezőben láthatjuk a fehér Jupitert, a vöröses Marsot és a kékes Regulus csillagot. Sőt a gázóriás esetében láthatjuk a négy Galilei-holdját is, amelyek csillagszerű fénypontokként jelennek meg a bolygó mellett.
Csillagászati távcsövünk segítségével mind a két hajnalon érdemes megtekintenünk a Jupiter és a Mars párosát. Már egy 10 centiméter átmérőjű távcsővel és 100-szoros nagyítással észlelhetjük a Jupiter színes felhősávjait és a négy Galilei-holdját november 21-én. A következő hajnalon két izgalmas jelenséget is megfigyelhetünk a Jupiternél. 5:15-kor a gázóriás és Naprendszerünk legnagyobb holdja, a Ganymedes megkezdi a belépését a bolygó mögé. Távcsövünkben jól látható lesz, amint a fényes kísérő egyre közelebb kerül a gázóriás korongjához, majd a következő percekben fokozatosan eltűnik mögötte. A másik jelenség, amit érdemes megfigyelnünk, a Nagy Vörös Folt. Naprendszerünk legnagyobb vihara, amit a csillagászok legalább a XIX. század első felétől folyamatosan megfigyelnek. A Föld méretű kozmikus vihar kiváló távcsöves célpont.
A Mars felszíni alakzatainak észleléséhez a még piciny, mindösszesen 7,5” átmérőjű korongja miatt 15 centiméter átmérőjű távcsőre és 200-250-szeres nagyításra lesz szükség. A vörös bolygó 90%-os fázisa miatt nem lesz látható a teljes bolygókorong, azonban több érdekességet is észlelhetünk rajta. A vörös bolygó északi féltekéjén jól látható majd a fehér színű pólussapka. Nehezebb lesz megpillantani a Syrtis Major és a Mare Acidalium nevű bazalttengereket, amelyek sötét színű albedóalakzatként jelennek meg távcsövünkben.
A színpompás derékszögű égi háromszög
November 25-én, szerdán, 5:30-kor az ősz egyik leglátványosabb csillagászati jelenségét figyelhetjük meg. A déli égbolton 55 fokkal a látóhatár fölött még mindig a Regulus–Mars–Jupiter hármas színes, de már közel derékszögű háromszögként lesz látható. A geometriai alakzat jobb csúcsát ismét a fehéren ragyogó Jupiter biztosítja. A gázóriástól balra 3,5 fokra lesz látható a vöröses Mars. Külső bolygószomszédunk alatt 1,8 foknyi távolságra lesz a kékes Regulus csillag. Egy binokulár segítségével egy látómezőben észlelhetjük a vörös színű Marsot és a kékes Regulust. Sőt a Jupiternél egy érdekes jelenséget is megfigyelhetünk. A négy Galilei-holdból csak kettő fog látszani, mivel a Callisto a bolygó korongja előtt, míg az Io mögötte fog tartózkodni. Tíz centiméteres távcsővel és 100-szoros nagyítással ismét megcsodálhatjuk a gázóriás színes felhősávjait.
A Marsnál a felszíni alakzatok észleléséhez továbbra is 15 centiméter átmérőjű távcsőre és 200-250-szeres nagyításra lesz szükség. Elsőként az északi pólussapkának a hatalmas, fehér szárazjég takaróját láthatjuk. A bolygó közepén a Syrtis Major nevű fekete bazalttengert is megfigyelhetjük. A páratlan égi jelenséget 6:10-ig észlelhetjük, amikor a pirkadat fénye fokozatosan eltünteti őket az égboltról.
Az égi háromszögek különlegességei
Naprendszerünk bolygói az ekliptika vonala mentén haladnak. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszó útja az égbolton, illetve bolygónk Nap körüli keringési síkjának égi vetülete. A bolygók és a mi Holdunk is néhány fok eltéréssel ebben a síkban keringenek, ezért látszanak mindig az égi vonal közelében. Mivel vannak olyan csillagok, amelyek közel helyezkednek el az ekliptika vonalához, emiatt a bolygók nem csak egymással, hanem a csillagokkal is együttállásba tudnak kerülni. A hosszú ideig tartó együttállás annak köszönhető, hogy a központi csillagunkhoz közel keringő bolygóknak kevesebb idő kell egy teljes keringés megtételéhez, mint a tőle távoli planétáknak, jelen esetben a Marsnak és a Jupiternek. Amikor a Föld elhalad az adott bolygó mellett a pályáján, közeledve az oppozíciójához, akkor retrográd mozgásban lesz látható a másik égitest, azaz a megszokott haladási irányával ellentétesen mozog a bolygó. A Mars és a Jupiter alig kevesebb mint egy hónap eltéréssel kezdi meg ezt a mozgást, ennek következtében hosszú hónapokon át közel látszanak egymáshoz az égbolton.
Az égi háromszögeket nem érdemes kihagyni, mivel szabad szemmel is látványos jelenségről van szó. Legközelebb 2062. szeptember 28-án fog ismét háromszöget alkotni a Regulus–Mars–Jupiter hármasa.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendkívüli hajnali programmal készül az égi látványosságra!
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló