A Messier 44-es katalógusszámú vagy talán ismertebb nevén Méhkas-halmaz (latin nevén Praesepe) a Rák csillagképben holdfénymentes égen szabad szemmel is látható, kiterjedt objektum, ami most egy extra, „arra tévedő csillaggal” bővül néhány napra. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, de érdemes lesz a távcsöveinket is elővenni!
A bolygót és a csillaghalmazt is derült ég esetén könnyű lesz megtalálni. A hajnali égen már magasan jár az Orion csillagkép (hajnali 5 órakor éppen delel), ami remek kiindulási pont lehet a kereséskor. Az Oriontól balra, kissé fentebb az Ikrek csillagkép két fejét, a Pollux és a Castor csillagokat találjuk. Ezektől balra lefelé ragyog a Mars, amelyet fényes, vöröses csillagként azonosíthatunk. Ha nem lennénk biztosak abban, hogy a Marsot találtuk meg, a Jupiter egyértelműen azonosítható a keleti horizont felett: a Jupiter és a Pollux–Castor páros között majdnem félúton biztosan a Mars bolygó fog ragyogni. Ezzel a Méhkas-halmazt is megtaláltuk, mivel a vörös bolygó épp mellette jár. A halmaz fényszennyezett égen nehezen kivehető, de nem lehetetlen a megfigyelése, sötét, vidéki égről viszont kiterjedt halvány fényfoltként látszik majd.
Ha van nálunk binokulár, a látvány még szebb lesz. Binokulárban a halmaz egyértelműen látható, csillagai szépen kitöltik a látómezőt. A Mars bolygó a halmaz legfényesebb „csillagaként” ragyog majd a látómező közepén. Aki hajnalról hajnalra visszatér megnézni az objektumokat, binokulár segítségével a Mars pozíciójának változását is nyomon követheti a halmaz csillagaihoz képest.
Akinek nagyobb távcső is rendelkezésére áll, az nemcsak az egyre közeledő Mars felszíni részleteit veheti szemügyre, hanem a bolygó és a halmaz néhány csillagának szoros együttállásait is megpillanthatja. Ezek megfigyeléséhez a legtöbb esetben közepes nagyítás (50-60x) elegendő, de ha a távcsövünk és az égbolt minősége engedi, nagyobb nagyításokat (80-90x) is alkalmazhatunk.
A legelső szoros közelséget október 8-án, csütörtökön, hajnali 5:16-kor láthatjuk. A Mars és az 5,3 magnitúdós éta Cnc (éta Cancri) csillag mindössze 26 ívpercre lesz egymástól. A csillag a Marstól balra, felfelé fog elhelyezkedni, a halmaztól ekkor 2 fokra lesz még a Mars. A csillag fényessége és a távolság miatt ezt a közelséget binokulárral is megláthatjuk. A következő találkozó másnap, péntek hajnalban 5 órakor lesz. Ekkor a Mars már csak 1,3 fokra lesz a halmaztól, a 6,6 magnitúdós, 35 Cnc jelű csillagtól pedig mindössze 20 ívpercre lesz. Ez a csillag a Mars alatt binokulárral még jól kivehető lesz. Ha viszont lemaradnánk róla, a következő hajnalon is lesz mit megfigyelni.
Október 10-én, szombaton hajnalban a Mars már a halmaz jobb felső szélén jár: 5 órakor a vörös bolygótól balra lefelé a HD 73174 katalógusszámú csillagot találjuk. A 7,7 magnitúdós csillag 9 ívpercre lesz a bolygótól, ezért ezt a közelséget már csak távcsővel láthatjuk jól. Hasonló lesz a helyzet 11-én, vasárnap hajnalban a HD 73449 csillag esetében is. A 7,7 magnitúdós csillag mindössze 67 ívmásodpercre lesz látható a vörös bolygó peremétől (balra felfelé) 2:39-kor. Akiknél csak binokulár van, azoknak is érdemes lesz felkelniük 11-én, ugyanis ekkor jár majd a Mars a legmélyebben a halmazban. 5:45-kor a vörös bolygó mindössze 12 ívpercre lesz a közel négy telehold látszó átmérőjű halmaz központjától. Ekkor a páros 50 fok magasan jár a látóhatár felett.
Ettől kezdve a Mars napról napra egyre távolabb kerül a Méhkas-halmaztól, de a szoros együttállások sora még nem ér véget. Október 12-én, hétfőn hajnalban, 3:02-kor a halmaz keleti (bal alsó) részében tartózkodó Marstól a 9,8 magnitúdós (tehát viszonylag halvány) TYC 1395-2062-1 csillag mindössze 37 ívmásodpercre látszik majd a bolygó északi pólusától balra, felfelé. Az objektumok ekkor 24 fok magasan lesznek a horizont felett, így a megfigyeléshez távcsőre lesz szükségünk. A leglátványosabb esemény azonban egy csillagfedés lesz. 3:55-kor a Mars elfedi a Gaia DR3 661247465473956480 katalógusszámú csillagot. Mivel a csillag fényessége mindössze 11,3 magnitúdó, és a fedés pillanatában mindössze 0,3 ívmásodpercre látszik majd a Mars déli pólusától (a korong középpontja felé haladva), ennek az eseménynek a megfigyeléséhez nagyon nagy távcsőre (legalább 30-40 cm átmérő) és nagy nagyításra (100-120x) lesz szükség.
Másnap, azaz 13-án, kedden hajnali 5 órakor még utoljára megnézhetjük a vörös bolygót a halmazban. A Mars ekkor a halmaz keleti, bal alsó széle mellett látszik majd, a középponttól 52 ívpercre, az Asellus Borealis és Asellus Australis csillagok közötti képzeletbeli vonalon. Ezt követően a Mars egyre csak távolodik az égi méhkastól.
Összességében: az október 8-i és azt követő napok hajnalain páratlan látványban lehet részünk. Mivel a Mars keringési ideje miatt nagyjából kétévente (legközelebb 2028. szeptember 18-án.) tér vissza erre az égrészre, a Méhkas-halmazzal való találkozása is ilyen időközönként ismétlődik. Ebből kiindulva mindenképp érdemes megfigyelnünk ezt a hajnali együttállást, akár szabad szemmel, akár távcsővel, mert a látvány biztosan maradandó emlék lesz.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet
