ekkor ugyanis nem csak éjszaka, hanem nappal is érdemes a – remélhetőleg derült – égboltot fürkészni, ugyanis a holdsarló elfedi a Vénusz sarlóját. A belépés 11:34-kor, a kilépés pedig 12:44-kor következik be. Mivel a Hold sarlója erre a napra igencsak vékonnyá válik, a nappali égen a Vénuszt valószínűleg könnyebb lesz észrevenni a délkeleti horizont felett. Az észleléshez szükséges tehát egy olyan hely, ahonnan jól látszik a délkeleti horizont, illetve kell egy binokulár vagy távcső is. És ha még mindez nem lenne elég, az esti szürkületi égen megfigyelhetjük a Hold és a Vénusz szabad szemes együttállását is.
A Vénusz nappali fedése
Talán az egész hónap leglátványosabb jelensége a Vénusz sarlójának nappali fedése szeptember 14-én. Az esemény különlegessége, hogy 12%-os fázisú Hold is igen vékony sarlóként jelenik meg a nappali égen, és a Vénusz is sarlót formáz majd, 29%-os fázissal. A fényességének maximuma felé közelítő -4,8 magnitúdós Vénuszt akár szabad szemmel is észrevehetjük majd a délkeleti látóhatár felett, ha nagyon pontosan tudjuk, hogy hol található.
A belépés 11:34:29 és 11:35:22 között történik majd meg Budapestről nézve, tehát közel egy percig tart, amíg a Vénusz látható része eltűnik a 10,5 fokos magasságban járó Hold sötét pereme mögött.
Az esemény különösen izgalmas lehet egy binokulár lencséjén át szemlélve!
A kilépés közel egy óra elteltével, 12:44:11 és 12:45:21 között várható, amikorra a Hold egy kicsit már magasabbra kúszik az égen: 18 fokkal a horizont felett láthatjuk majd. A kilépés a Hold világos oldalánál történik majd meg, és különösen látványosnak bizonyul majd, ahogy a Vénusz apró, kecses, fehérkés sarlója előbukkan a hozzá képest hatalmasnak látszó, sápadt holdsarló mögül.
Bár a Hold sarlója és a Vénusz fénypontja is látszik szabad szemmel a nappali égen is, a megfigyeléshez mindenképpen javasolt a binokulár (vagy távcső) használata, a be- és a kilépés észlelése ugyanis csak ezen eszközökkel válik teljessé.
A Vénusz és a Hold esti együttállása
Ugyanezen a napon, este 19:30-kor megfigyelhetjük a már 14%-osra vastagodott holdsarló és a Vénusz laza együttállását is. Az Esthajnalcsillag néven is ismert bolygó ekkorra 2,5 fokkal távolodik el a Holdtól a napnyugta utáni szürkületben.
A jelenséget szabad szemmel vagy binokulárral is megfigyelhetjük, azonban fontos megjegyezni, hogy mivel a páros a látóhatárhoz nagyon közel, mindössze 2,8 fokos magasságban látszik majd, az észleléshez olyan hely szükséges, ahonnan jól belátható a nyugati horizont, s nem takarják természetes, sem mesterséges akadályok.
Szeptember közepén a Vénusz kapja tehát a főszerepet, s mindenkit biztatunk mind a nappali fedés, mind az alkonyati együttállás észlelésére. A bolygófedések ritka látványosságok, ezúttal pedig az is különleges, hogy a nappali égen láthatjuk majd. Nem igényel tehát hosszas, éjszakai fennmaradást a szeptember 14-ei Vénusz-fedés, így derült idő esetén semmiképpen sem érdemes kihagyni!
A Magyarországról látható következő Vénusz-fedés ugyanis 2028. május 25-én lesz, amely ámbár hasonló magasságban zajlik majd, a Nap 12 fokos közelsége miatt kissé nehezebben lesz megfigyelhető. Ezután pedig 2032. január 10-én, 07:51-kor következik be újabb fedés, ám ekkor a Nap a Vénusztól 35 fokra lesz majd az égen. Ebből is látszik, hogy a szeptember 14-eihez hasonló, kedvező körülmények között bekövetkező Vénusz-fedést még évekig nem láthatunk hazánkból.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet
