A Fiastyúk
A Fiastyúk nyílthalmaz hosszú expozíciós felvételen (Forrás: Tókos Csaba - Tamás/EMCSE)
A Plejádok (Messier 45 vagy ismertebb nevén a Fiastyúk) egy nagyjából 40 fényév átmérőjű, látványos, nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben. Legfényesebb tagjai fiatal, kék óriáscsillagok, amelyek akár a Napnál is több energiát sugároznak. Szabad szemmel is jól látható az egyik legközelebbi, 400 fényévre levő csillaghalmaz jellegzetes alakja. A Plejádok az északi féltekén az őszi és a téli égbolt egyik ékköve. A több mint 3000 csillagból álló halmaz számos ősi kultúra és mitológia része volt. Egyes civilizációk isteni erőkkel ruházták fel.
A Fiastyúk nem csak azért érdekes, mert az egyik legközelebbi nyílthalmaz hozzánk a Tejútrendszerben, hanem azért is, mert viszonylag közel található az ekliptika síkjához. Ezáltal a Naprendszernek ezen síkja környékén keringő égitestek, például a bolygók vagy a Hold gyakran megközelítik, együtt állnak vele.
Az együttállásról röviden
Szimuláció az együttállásról (Forrás: Stellarium Web, 2026.09.30. 21 óra)
Szeptember 30-án, szerdán este nyolc óra előtt nem sokkal kel föl a Hold. Ekkor felénk néző arcának 80%-a lesz megvilágítva a csökkenő fázisban, mint azt a fönti ábra is mutatja. A Hold ezen az estén a Bika csillagkép felső részén fog elhelyezkedni, nagyon közel a Plejádokhoz. A Fiastyúk egyik fényes tagja, a Pleione már 27'-re lesz a Hold sötét oldalának peremétől este 9-kor, ekkor a páros 9° magasan lesz a keleti látóhatár fölött. Ezután lehetőségünk adódik néhány csillag takarását is észlelnünk egy távcsövön keresztül. Ahogy telik majd az idő, a két objektum egyre távolodik majd egymástól, éjfélre már 2°-ra nő kettejük között a szögtávolság.
A holdkelte utáni pillanatok
A Pleione kilépését követő pillanatokról alkotott szimuláció (Forrás: Stellarium Web)
20 és 21 óra között égi kísérőnk a keleti látóhatár közelében, még alacsonyan lesz látható, nagyon szorosan a Plejádok mellett. A Pleione pontosan 20:04-kor fog kilépni a Hold mögül, ám ez mindössze 1°-os magasságban lesz, így ennek megfigyelése nagyon nehéz lesz. Kicsivel később azonban egy binokulárban könnyen észre lehet venni az 5,1 magnitúdós csillagot a Hold mellett.
20:16-kor a HD 23763 lép ki a Hold sötét oldala mögül, a Hold középvonalán. A csillag fényessége mindössze 7,0 magnitúdó, csak távcsőben vagy kézi látcsőben lesz látható a kilépése. Ekkor égi kísérőnk már 3° magasan lesz látható.
Tíz perccel később a HD 23886 is fölbukkan a Hold sötét oldalán, annak alsó részén. Ez a csillag még halványabb, mint az imént említett társa, csak 8,0 magnitúdós, egy kisebb távcsővel lesz látható a rikítóan fényes Hold mellett. Ez a kilépés is még alacsonyan, 4°-on lesz, ezért kihívást jelent ennek is a megfigyelése.
20:32-kor egymás után két csillag bukkan elő a Hold mögül, előbb a HD 23872, majd egy perccel később a HD 23873 válik láthatóvá szinte pontosan a Hold középső részének pereménél, a sötét oldalán. A két csillag nagyon közel található egymáshoz. Az egyik 7,5, a másik pedig 6,6 magnitúdós fényességű, így egy távcsőben, talán már egy kézi látcsőben is megpillanthatjuk őket. A kilépéskor a Hold 5° magasan lesz, ami még mindig nagyon alacsonynak számít.
Ezt követően 20:42-kor a HD 23948-ra kerül sor. A 7,5 magnitúdós csillag a Hold sötét oldalának közepétől kicsit lentebb lép ki. Ekkorra a Hold is egy fokkal magasabbra kúszik, már 6°-kal lesz horizont felett.
20:58-kor még egy csillag fedése ér véget, a HD 24013-é. Ez is a többihez hasonló fényességű 7,5 magnitúdós csillag, amit szintén csak távcsővel lehet majd észlelni, de az előzőeknélkedvezőbb lesz a láthatósága. Ez annak köszönhető, hogy ekkora a Hold 9°-os látóhatár fölötti magasságra ér, ahol a légkör torzító hatása már jelentősen gyengébb.
Ezen csillagfedések szinte kizárólag távcsővel lesznek észlelhetőek (egy-kettőnél a kézi látcsővel is meg lehet próbálkozni, ha az állványra van rögzítve), már amennyiben lehetőségünk adódik az ilyen alacsonyan levő Hold megfigyelésére. A későbbi Fiastyúk–Hold együttállást azonban, mivel jelentősen magasabban lesz már az égi páros, már sokkal könnyebb megfigyelni egész este.
A szabad szemes észlelés
21:00-tól kezdődően a páros 10°-os magasság felett lassan távolodik egymástól, miközben egyre magasabbra emelkedik. Bár még mindig ajánlott legalább egy binokulár használata, innentől ez nem egy elengedhetetlen eszköz. Az éjszaka folyamán a vakítóan fényes Hold egyre távolabb kúszik majd a Fiastyúktól, így nagyobb eséllyel láthatjuk meg majd annak csillagait szabad szemmel. Éjfélkor a páros már 2°-ra lesz egymástól, ami hozzávetőlegesen a Hold átmérőjének négyszerese. Ráadásul ekkor már 38° magasan találjuk őket, ami már könnyeb láthatóságot jelent minden értelmes megfigyelőhelyről.
A Fiastyúk és a Hold további együttállásai idén
A Fiastyúk és a Hold együttállása október 28-án hajnalban (Forrás: Stellarium Web)
A szeptember utolsó éjszakájára eső Fiastyúk–Hold együttállás nem az utolsó az idén. Október 28-án a szinte teli (95%-os) fázisban lévő Hold még az e havinál is közelebb kerül a csillaghalmazhoz, ki is takarva annak néhány nagyon fényes csillagát. December 21-én pedig a 93%-os dagadó fázisban lévő Hold a deleléséhez nagyon közel találkozik a Fiastyúkkal. Ezen együttállások megfigyelése szabad szemmel teljesen esélytelen lesz, mivel a Hold fázisa túl nagy lesz ahhoz, hogy a halovány csillagokat szabad szemmel megpillantsuk mellette. A következő valóban észlelhető és esztétikus Fiastyúk–Hold együttállásra jövő februárig kell várnunk. Addig is azonban szeptember 30-án este menjünk ki, ha tiszta az ég, és észleljük égi kísérőnk és a Fiastyúk együttállását!
