A fogyatkozó, vékony holdsarló mellett a Fiastyúk nyílthalmaz legfényesebb, kék csillagait láthatjuk. Egy binokulár segítségével egy látómezőben észlelhetjük égi kísérőnket és annak hamuszürke fényét, valamint a csillaghalmaz tucatnyi csillagát. Sőt egy kisebb csillagászati távcsővel megfigyelhetjük a kilépő csillagokat és hűséges égi kísérőnk legnagyobb krátereit is.
A Hold és a Fiastyúk találkozása
Július 11-én, szombaton 2:30 perckor a keleti égbolt felé kell tekintenünk, ahol 10 fokkal a látóhatár fölött látszik az égi páros. Szabad szemmel láthatjuk a Hold vékony, napfény által közvetlenül megvilágított sarlóját, valamint a hamuszürke fényjelenséget. Ezt az okozza, hogy a Föld óceánjai és felhői visszaverik a Napról érkező fényt, ami halványan megvilágítja égi kísérőnk elvileg árnyékban levő részét. Égi kísérőnktől egy fokra, jobbra fentebb láthatjuk a Fiastyúk kék csillagait. A Plejádok nyílthalmaznak számos érdekessége van, amelyek ellenállhatatlanná teszik a csodás csillaghalmazt. Az egyik legközelebbi ilyen rendszer a Földhöz, mivel csak 444 fényévre található. Továbbá a körülbelül 1,2 magnitúdós összfényessége miatt az egyik legfényesebb csillaghalmaz az égbolton, ezért szabad szemmel könnyen megpillanthatjuk. Továbbá csillagászati időskálán igen fiatalnak számít, mivel korát 100-200 millió évre becsülik és több mint 3000 csillagot tartalmaz. A horizonthoz közeli helyzetük miatt érdemes tereptárgymentes és alacsony fényszennyezésű keleti horizontot keresni. Binokulár segítségével egy látómezőben láthatjuk a 16%-os holdsarlót, valamint a hamuszürke fényjelenséget és a Plejádok egy tucatnyi kék csillagát.
A Fiastyúk kilépő csillagai
Már egy kisebb csillagászati távcső segítségével megfigyelhetjük a nyílthalmaz csillagainak kilépését a sötét holdperem mögül. 1:25 perckor az északkeleti látóhatáron találjuk az égi párost, amely ekkor csak 1 fokkal lesz a horizont felett. Az alacsony helyzetük miatt mindenképpen tereptárgymentes látóhatárra, alacsony fényszennyezettségű égboltra lesz szükségünk. 1:27 perckor láthatjuk az 5,1 magnitúdós Pleione csillag kilépését a Hold déli pólusához közel, a sötét oldalon. Majd 1:46 perckor a 7,5 magnitúdós HD 23872 kilépését észlelhetjük, amit egy percre rá követ a 6,6 magnitúdós HD 23873 nevű csillag előbukkanása. Utolsó előttiként a 7,5 magnitúdós HD 23948 nevű csillag kilépését észlelhetjük 1:56 perckor. Végül 2:10 perckor a 7,4 magnitúdós HD 24013 csillag előbukkanását láthatjuk utolsóként.
Holdunk legnagyobb kráterei
Azonban nem csak az előbukkanó csillagokat érdemes megfigyelnünk csillagászati távcsövünk segítségével, hanem a Hold legnagyobb krátereit is. A vékony holdsarló déli pereménél két hatalmas, ősi kráter várja az észlelőket. A Schickard-krátert kissé elnyúlt alakúnak látjuk a távcsövünkben, mivel közel található égi kísérőnk pereméhez. 227 kilométeres átmérőjével már önmagában megkapó látvány, azonban a kráterfenék egy része feltöltődött fekete bazaltlávával. Tőle jobbra lefelé található a Bailly-kráter, amely a Hold tőlünk látható oldalának legnagyobb krátere. A majdnem 4 milliárd éves felszíni képződmény átmérője 303 kilométer, és benne számos kisebb krátert észlelhetünk. A Hold és a Fiastyúk együttállását 3:30 percig lehet jól észlelni, sajnos utána a hajnali pirkadatban a nyílthalmaz csillagai belevesznek az égbolt fényébe, és végül csak a holdsarló lesz megfigyelhető.
A Bika csillagkép égi hármasfogata
Azonban nem csak az égi párost érdemes szabad szemmel megtekintenünk, hanem a Mars elhelyezkedését a Bika csillagképben. 3:25 perckor, az 1,3 magnitúdós vörös bolygótól délkeleti irányban, azaz jobbra lefelé 2,4 fokkal lesz látható a 3,5 magnitúdós Ain csillag. A vöröses Mars és a narancsos csillag már önmagában szép égi páros alkot, azonban a csillagtól délkeleti irányba, azaz jobbra lefelé 3 fokra lesz látható az 1 magnitúdós Aldebaran csillag, amely a Bika vöröslő szeme. Mivel a szóban forgó égitestek csak 10 fokkal lesznek a keleti látóhatár felett, ezért kitakarásmentes horizontra lesz szükségünk, valamint a napfelkelte miatt csak talán még 20 percig gyönyörködhetünk a színes hármasfogatunkban.
Az égi bika vörös szempárja
Július 13-án, hétfőn 3:30 perckor a Mars és az Aldebaran csillag laza együttállását láthatjuk. Ismét a keleti horizont felé kell tekintenünk, ahol 8 fokkal lesz a látóhatár felett a vörös színű csillag. Tőle 5,3 fokra, balra felfelé lesz látható a szintén vöröses Mars. Külső bolygószomszédunk és a vörös színű csillag laza együttállásának köszönhetően olyan érzésünk lehet, mintha a Bika csillagképnek egy vörös szempárja lenne. A jelenséget sajnos csak kb. 20 percig észlelhetjük, mivel a felkelő nap fokozatosan eltűnteti az égboltról a szempárt.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programmal készül a Hold és a Fiastyúk együttállására, amelynek során nem csak az égi jelenséget, hanem a Szaturnusz páratlan gyűrűit is megtekintjük.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló
