Talán akkor a legizgalmasabb a holdészlelés, amikor vékonyka sarlója éppen az újhold állapota előtt vagy után alig-alig sejlik fel a szürkületi égen. Ilyenkor nehezen vehetjük észre szabad szemmel, így nem olyan egyszerű megkeresni, mint a telihold állapotában. Április 18-án, szombaton szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a vékony holdsarló éppen a Vénusz közelségében látszik majd az esti égen, naplemente után. Másnap a Hold és a Vénusz párosához csatlakozik a legismertebb nyílthalmaz, a Fiastyúk is: az M45-ös számmal jelölt Messier objektum bizonyos csillagait el is fedi a Hold ezen az estén. Mind szabad szemes, mind távcsöves észlelőknek ajánljuk ezen érdekes égi jelenségek megfigyelését.
Az alábbiakban kissé részletesebben is szólunk ezekről az együttállásokról, illetve fedésekről.
Április 18.: a Hold és a Vénusz laza együttállása
Ezen a remélhetőleg tavaszias szombat estén érdemes megnézni a naplementét és az utána következő szürkületet. Este 20:10-kor, a polgári szürkület végén ugyanis megfigyelhetjük a Vénusz és a holdsarló laza együttállását. Ezen a napon a Vénuszt egyszerűbben vehetjük észre, mint a Holdat, a -3,9 magnitúdós bolygó ugyanis látványosabb lesz az alig látszó, egészen keskeny holdsarlónál. A Vénusz az együttállás idején 16 fokos magasságban látszik a nyugati horizont felett, így minden mással összekeverhetetlenül emelkedik ki a háttérből.
A Vénusztól 8,8 fokos távolságban jobbra lentebb, a látóhatár felett 11 fokkal figyelhetjük majd meg a mindössze 2%-os, dagadó holdsarlót, amely mindössze 30 óra 18 perccel az újhold állapota után már-már hasonlít egy D-betűre. A látvány talán szabad szemmel is észrevehető lesz, az élmény teljessége érdekében azonban érdemes binokulárt vagy távcsövet is használni hozzá.
Április 19.: Fiastyúk fedés fűszerezi a Hold és a Vénusz együttállását
Másnap, vasárnap este szintén érdemes kémlelni az égboltot, és újra megkeresni a Holdat és a Vénuszt. Ekkorra a Hold már 2,3 napos, és 7%-os fázisában pompázik a nyugati égen naplemente után, szintén a Vénusz közelségében. Este 20:11-kor a holdsarló 23 fokos magasságban látszik, 6,8 fokkal a Vénusz felett.
Az együttállás észlelése önmagában is érdekes lehet, főleg ha előző nap lemaradtunk róla. Ekkor azonban egy, még talán ennél is érdekesebb eseménynek is tanúi lehetünk, ugyanis a Fiastyúk bizonyos csillagait elfedi a Hold. Este 20:45-kor már kellően sötét lehet ahhoz, hogy feltűnjön a Fiastyúk és a Hold szoros együttállása, ezt akár szabad szemmel is észrevehetjük.
A fedések észleléséhez azonban mindenképpen távcső használata javasolt, ugyanis a Hold mögé lépő csillagok szabad szemmel láthatatlanul halványak, a belépés és a kilépés pillanata pedig még fényesebb csillagok esetén is távcsőben látszik a legjobban.
Az első fedési esemény 20:34-kor kezdődik, amikor a 6,8 magnitúdós látszó fényességű, HD 23568 jelű csillag kilép a Hold mögül annak világos oldalán. Ekkor égi kísérőnk 19 fokos magasságban látszik a nyugati horizont felett. Ezután 20:46-kor figyelhetjük meg a 7,7 magnitúdós V1228 Tau jelű csillag kilépését, szintén a világos perem mögül, a látóhatár felett 17 fokos magasságban.
Csupán két percet kell várnunk arra, hogy 20:48-kor egy szoros csillagpár tagjai, a 11 magnitúdós HD 23627B és a 8,8 magnitúdós HD 23672A is kilépjenek a Hold mögül, de a kettősnek csak a halványabb tagja után 7 másodperccel később kilépő fényesebb tagját láthatjuk majd távcsőben kibukkanni.
Szűk 10 perc múlva, 20:56-kor egy 9,2 magnitúdós csillag, a HD 23986 is belép a Hold sötét oldalán, amikorra égi kísérőnk 16 fokos magasságig süllyed. Este 21:09-kor a 7,4 magnitúdós HD 24013 is belép a Hold mögé, amelyet követ 21:19-kor a 9,3 magnitúdós HD 24097, a horizont felett 12 fokkal.
Végül 21:31-kor a 8,8 magnitúdós HD 24132 lép be a Hold mögé, majd 21:40-kor megfigyelhetjük a 7,5 magnitúdós HD 24013 kilépését. Ekkorra a Hold már csak 9 fokos magasságban látszik, így a megfigyeléshez érdemes olyan helyet választani, ahonnan jól látszik a nyugati horizont.
Mint az a leírásból is szembetűnő, sok és sokféle érdekes eseményt figyelhetünk meg ezen a két estén, így mindenképpen érdemes akár szabad szemmel, akár távcsővel felnézni az égre a naplemente után.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet
