Zavijava a javából! – A Hold és a Zavijava együttállása

Zavijava a javából! – A Hold és a Zavijava együttállása

2024 július 11
| Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
A legtöbb ember ismeri az állatövi, más szóval ekliptikai csillagképeket, és előszeretettel nézegeti őket az égbolton.

Ezúttal, július 11. napján, csütörtökön a Szűz csillagkép béta görög betűvel jelölt csillaga, amely a Zavijava nevet is viseli, kitüntetett pozícióba, mégpedig Holdunk közelségébe kerül, attól balra fentebb lesz látható. Az egyre markánsabbá váló, D alakot formázó Hold és a 3,6 magnitúdós, tehát holdfénymentes éjjel szabad szemmel is kiválóan látható csillag szoros együttállását még az is megfigyelheti, aki nem szeret éjszaka közepén felkelni, avagy olyan sokáig fennmaradni. Az együttállást legkedvezőbben 22:19-kor lehet majd megfigyelni a már sötét nyugati égbolton a navigációs szürkület végén. Mindenkit bátorítunk erre a szépséges szabad szemes észlelésre, és aki még egy binokulárt is magával visz, közelebbről is megfigyelheti a Hold mesés krátereit.

Az egyetlen kihívás az együttállás megfigyelésében a horizonthoz való közelség, 22:19-kor, tehát az együttállás legkedvezőbb pillanatában ugyanis a Hold mindössze 10 fokos horizont feletti magasságban lesz. Ha sikerül felülemelkedni ezen a nehézségen, és megfelelő helyet találni az észleléshez, a Hold 31%-osra növekedett sarlója könnyedén észrevehető az égbolton. Ha pedig a Hold megvan, balra felette könnyedén szemünkbe vetül a Béta Virginis csillag fénye is. Érdekes, hogy bár a Zavijavát a görög ábécé második betűje jelöli, mégsem második, hanem csak ötödik legfényesebb csillaga a Szűz csillagképnek.

Az együttállás legkedvezőbb pillanatában a két égitest egymástól mindössze 31' távolságban lesz, így ezt az együttállást a szaknyelv szoros együttállásnak tekinti. Természetesen a Hold és a Zavijava együttesét nem csak 22:19-kor lehet megfigyelni, hanem utána is, hiszen a bő egy óra múlva levő lenyugvásukig közelebb lesznek egymáshoz, de a látóhatár közelsége miatt már sokkal nehezebb a megfigyelésük.

A Hold mellett balra megszemlélhetjük a Szűz csillagkép jellegzetes négyszögalakzatát is, amelynek bal csúcsánál található a Spica, a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga. A Holdtól jobbra egy másik állatövi csillagkép, az Oroszlán is még épp kidugja orrát a horizont alól, mivel azonban igen alacsonyan lesz, a csillagképet nehezen lehet majd teljes egészében megfigyelni.

Szintén látványos és megfigyelésre méltó a Spica csillag felett narancssárgás fényben pompázó Arcturus is, a Bootes csillagkép legfényesebb csillaga, amely szinte kiszúrja szemünket fényességével. Természetesen a további nyári csillagok, csillagképek és aszterizmusok megfigyelése mindig remek szórakozást nyújthat a derült időben az eget kémlelőknek. Ezek közül kiemelendő a Nagy Nyári Háromszög nevű aszterizmus, amelyet a Lant csillagkép Vega csillaga, a Hattyú csillagkép Denebje, illetve  a Sas csillagkép Altairja alkot. Ezt a hatalmas háromszöget általában azoknak is sikerül észrevenniük, akik nem szoktak csillagászkodni, éppen ezért akinek nincs távcsöve, annak is teljes élményben lehet része egy szép, nyári éjszakán.

Július 11-én tehát mindenképpen érdemes csillaglesre indulni, hogy megfigyelhessük rendületlenül jelen lévő égi kísérőnknek egy fényes és érdekes nevű csillaggal, a Zavijavával történő együttállását, és emellett részesei lehessünk a nyári égbolt csodáinak.

A képek forrása: Stellarium.

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet