Vigyázz, Vénusz! – az (est)hajnalcsillag fényes tündöklése

Vigyázz, Vénusz! – az (est)hajnalcsillag fényes tündöklése

2025 április 21
| Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
Bolygószomszédunk, a Vénusz április 22-én, kedden eléri legnagyobb fényességét a hajnali égbolton.

A jól ismert Esthajnalcsillag tehát ezúttal hajnalcsillagként tündököl majd az égen a keleti horizont környezetében. Sarlóját binokulárral megfigyelhetjük, gyakorlott távcsövesként pedig felhőalakzatokat és egyéb finom részleteket is láthatunk a bolygón, így a szabad szemes észlelés mellett érdemes optikai eszközöket is bevetni. Természetesen nem csak ezen a napon, hanem a hónap többi napján is bátorítunk mindenkit a Vénusz észlelésére, hiszen jól ismerjük a mondást: ki korán kel, aranyat lel! Ezúttal pedig ez halmozottan igazzá válik a Vénusz szépségét és fényességét tekintve.

Április 22-én tehát tényleg érdemes korán kelni: hajnali 4:50-kor a Vénusz a keleti horizont felett 5 fokos magasságban tündököl majd. A 21,2%-os fázisában pompázó sarlóalakzat látszó mérete 42,1", fényessége pedig -4,8 magnitúdó lesz. Éppen ezért tehát minden mással összetéveszthetetlenül jelenik majd meg a szürkületi égen, még mielőtt a Nap felkel. Az égbolton ekkor a Hold sarlója is látszik majd délkelet felé, szintén hangulatos látványt nyújtva az Esthajnalcsillag mellett.

A Vénusz a (ki)keleti égen április 22-én.
A Vénusz a (ki)keleti égen április 22-én.

Aki nem csak fénylő pont formájában szeretné megfigyelni a Vénuszt, hanem részleteiben is, az észleléshez mindenképpen használjon távcsövet vagy binokulárt, s fáradozása elnyeri méltó jutalmát: a Vénusz kicsiny sarlója lenyűgöző látványt nyújt már binokulárban is. A bolygó a polgári szürkület kezdetére immáron 8,5 fokos magasságba ér, és így talán könnyebben észrevehető, mint a kicsit sötétebb égen.

 A Vénusz sarlója április 22-én hajnalban.
A Vénusz sarlója április 22-én hajnalban.

Bolygószomszédunk egész áprilisban sziporkázik, így érdemes figyelemmel követni a későbbiekben is: április 25-én egy egyenesbe ér a Hold sarlójával és a Szaturnusszal, 30-án pedig laza együttállást produkál a gyűrűs bolygóval, amikor is a két égitest 3,8 fokos távolságba ér egymástól. Nem győzzük tehát kihangsúlyozni, hogy a bolygók megfigyelése mind szabad szemmel, mind távcsővel rendkívüli élményt nyújt, és így akár kezdő, akár haladó észlelők vagyunk, mindenképpen érdemes megfigyelni a hajnali égboltot.

 

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet