Szombaton ugyanis közel derékszögű háromszög alakú együttállásba kerül a Vénusz, a Bika csillagkép dzéta görög betűvel ellátott csillaga, illetve az M1-es Messier-objektumként ismert Rák-köd. A Vénusz és a dzéta Tau szabad szemmel is látszik, így távcső nélkül vagy binokulárral is egy szép együttállásban lehet részünk. Ám a mellettük elbúvó mélyég-objektum megfigyeléséhez kisebb távcső esetén speciális szűrő ajánlott, nagyobb távcső pedig anélkül is mutat belőle részleteket, a Rák-köd igazi unikumként mutatja majd meg magát. Az együttállás hajnali 3:30-kor következik majd be, így kifejezett elkötelezettséget igényel majd az ébrenlét ebben a késő éjszakai, kora hajnali időpontban. A következő napon, július 27-e vasárnapján szintén érdemes megfigyelni ezt a három objektumot. Ekkor a Vénusz és a dzéta Tauri még közelebb látszik egymáshoz, így aki az előző napon lemaradt volna az együttállás észleléséről, még az utána levő hajnalban is megteheti.
Elsőként tehát kissé részletesebben ismertetjük a július 26-ai, szombati nap együttállását. Hajnali 3:30-kor a Vénuszt a Bika csillagképben találhatjuk meg, a keleti látóhatár felett 10 fokkal. A bolygó -4,0 magnitúdós látszó fényességével könnyedén észrevehető szabad szemmel is, hiszen messze kiviláglik a környező csillagok közül. Ha sikerült megtalálni az Esthajnalcsillagot, amely ebben az esetben Hajnalcsillagként van jelen, mellette balra lentebb 1,1 fokkal látszik majd a 3,0 magnitúdós látszó fényességű dzéta Tauri csillag. Az együttállás szabad szemmel kivehető, de megtekintése sikeresebb lehet egy binokulár használatával.
A két említett égitest felett, azokkal közel derékszögű háromszöget alkotva jelenik meg a Messier-katalógus 1-es számú objektuma, a Rák-köd nevű szupernóva-maradvány is a maga 8,4 magnitúdós látszó összfényességével. Ennek megfigyeléséhez speciális mélyég-szűrő használata javasolt kisebb távcsövekkel. Egy nagy (30 cm körüli átmérőjű) távcsővel egy látómezőben látható a három objektum, ami rendkívüli, unikális látvány, hiszen a Rák-köd és a Vénusz között több mint 12 magnitúdós fényességkülönbség van, és a szemünk ezt képes áthidalni, így egyszerre láthatjuk a Vénusz vakító korongját és a halvány szupernóva-maradvány ködfoltját. Egyetlen mai digitális érzékelő sem képes ekkora dinamikai tartományt áthidalni. Az emberi szem viszont igen!
A Rák-köd érdekessége, hogy egy 1054-ben felrobbant csillag után visszamaradt, táguló gázfelhő, vagyis csillagászati szakszóval élve szupernóva-maradvány. Bizonyos – megfelelően nagy kezdeti tömegű – csillagok az életüket nagy energiájú szupernóva-robbanással zárják, amely az égbolton úgy jelenik meg, mint egy hirtelen előtűnő, felfényesedő, majd a kifényesedésnél jóval lassabban elhalványuló „vendégcsillag”. A hivatalos rövidítéssel SN1054 egy kezdetben nagy tömegű csillag magjának gravitációs összeomlásával jött létre, és egy pulzárt, valamint a Rák-köd néven is ismert, táguló gázfelhőt hagyta maga után. Ennek megfigyelése minden csillagászatkedvelőnek érdekes élmény lehet.
Július 27-e vasárnapjára a Vénusz és a dzéta Tauri még közelebb kerül egymáshoz: a két égitest mindössze 27'-re lesz egymástól, remek binokuláros célpontot nyújtva hajnali 3:30-kor. A páros az előző napihoz hasonlóan a horizont felett 10 fokkal látszik majd, és szintén a közelükben lesz a Rák-köd, így aki az előző hajnalban nem tudta megfigyelni, pedig szerette volna, most ismét alkalma nyílik rá.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet