A csillagos égbolt titkait fürkészők gyakran örülnek annak, ha kiszemeltjük, például egy kisbolygó vagy egy érdekes planetáris köd az este-éjszaka nagy részében megfigyelhető. Ahhoz, hogy célpontjukat a minél sötétebb égbolt erős kontrasztja mellett kapják távcsővégre, akár virrasztani is képesek.
Akiket kevésbé érdekel a csillagok világa, azokkal is „szembejön” időnként a Hold vagy a Vénusz. Munkából hazafelé tartva, vagy éppen munkába menet a szürkületi égen ragyogó Esthajnalcsillag kiváló apropót ad, hogy ha csak egy töredék pillanatra is, de elmerengjünk égi világunk szépségén.
A Vénusz belső bolygóként sosem kerül messze Napunktól. Külön öröm, hogy a szerelem istennőjéről elnevezett bolygó Valentin napjának előhajnalán fog a legmagasabban fényleni a korán kelők örömére.
A Vénusz 2022-es legkedvezőbb hajnali láthatósága nagyjából február 13-án várható. Ezen a napon a polgári szürkület kezdetén, 6:17-kor kellemes, 14,6 fokos magasságban látszik a horizont felett. A bolygó közel legnagyobb fényességében pompázik -4,6 magnitúdós fényességgel, látszó átmérője 40 ívmásodperces, és 26%-os fázist mutat.
Mi is az a kedvező láthatóság, és mi köze ennek a polgári szürkülethez?
Járjunk ennek is utána!
El(ő)tűnik, mint szürke szamár a ködben
Miért kedvező polgári szürkületben megfigyelni egy bolygót?
Röviden vesszünk bele mi is a félhomályba, és ismerkedjünk meg (most elsősorban a hajnali) szürkület jelenségével és fázisaival. A szürkület a nappal és az éjszaka közötti átmenet.
A Nap fénye szóródik légkörünkön, ezért nem csak abban a konkrét irányban látunk világosságot, amerre a napkorong fénylik. Egy légkör nélküli égitesten, mint a Hold, vagy a Ceres törpebolygó a napkelte (és a napnyugta) nagyon gyors folyamat.
Akkor kezdődik, amikor a horizonton megjelennek a Nap első fénysugarai, és addig tart, amíg az egész fénylő korong nem kúszik teljesen a horizont fölé. Még közvetlenül napkelte előtt is koromsötét van, utána azonnal nappali fényességben úszik a táj.
Attól függően, hogy a Nap még hány fokkal tartózkodik a horizontunk alatt, a Földön megkülönböztetjük a csillagászati (-18 -12 fok), a navigációs (-12 -6 fok) és a polgári (-6 -0 fok) szürkületet.
- A csillagászati szürkület a nevével ellentétben annyira sötét, hogy vígan észlelni tudjuk a legtöbb csillagot az égen. A leghalványabb csillagok és a tejút azonban ekkor még nem bukkan elő. Kelet felé, a napkelte helyétől kicsit északra kékesen derengeni kezd az ég alja. Természetesen, ezt az idilli képet is már elronthatja a fényszennyezés (de hajnali jókedvünk megtartása érdekében ebbe most bele sem gondolunk).
- A navigációs szürkületben sok csillag fénye már eltűnik, de még marad annyi, hogy egy hajós még haza tudjon navigálni, a legfényesebb csillagok még látszanak. Az égbolt fényesedik, kelet felé a narancssárga és vörös színeiben pompázik. Egy városlakónak is hasznos lehet ez az időszak. Nem mindegy, hogy egy fantasztikusan sikerült Valentin napi randi után, teljes áramszünet esetén (amit csak a kép kedvéért egy masszív napkitörés okozott) haza tudjuk-e navigálni (vagyis kísérni) szívünk választottját, és felismerjük-e lakóházát.
- A polgári szürkületben még nem kelt fel a Nap, de már elég világos van ahhoz, hogy bármilyen tevékenységünket mesterséges fényforrás segítsége nélkül is el tudjuk végezni. Az égbolt fényes, fakókék-fehéres, a Nap irányában élénk narancssárga, és egyre fényesebben világító.
Vénusz a polgári szürkületben
Egy hajnalban, nap közelében látható bolygó hajnali megfigyelhetősége általában a polgári szürkület kezdetekor a legkedvezőbb. Előtte sötétebb az ég, de a bolygó is alacsonyan jár még, képét eltorzítja a légköri remegés és fényszórás.
A polgári szürkület vége felé pedig a bolygó egyre feljebb kerül a horizont fölé, ugyanakkor egyre világosabb is lesz az égbolt, az égi háttérfényesség növekedésével a bolygón látható alakzatok kontrasztja csökken a távcsőben. Szabad szemmel annyira leromlik a bolygó és az égbolt közötti kontraszt, hogy egyre inkább lehetetlenné válik a megpillantása.
A Vénusz erre kevésbé érzékeny, mert annyira fényes, hogy napkelte után is látható szabad szemmel a nappali égen. De rá is igaz, hogy távcsővel nézve szürkületben kontrasztosabb (megfelelő fénycsökkentés mellett), mint fényes nappal.
Vizsgáljuk meg a hajnal főszereplője, a Vénusz égi mozgását!
A Föld pályáján belül keringő bolygóként látszó kitérése az égen korlátozott mértékű. Szinodikus keringési periódusa közel 584 nap.
Ez idő felében a Naptól keletre, másik felében (mint jelenleg is) a Naptól nyugatra látszik kitérni. Keleti elongációnál este figyelhetjük meg, naplemente után, Esti csillagként a nyugati égen.
Nyugati elongáció esetén (ez van most is) pedig hajnalban látszik, napkelte előtt, Hajnalcsillagként, keleti irányban. Legnagyobb, 46,6 fokos nyugati kitérését (elongációját) 2022. március 20-án fogja elérni.
Sajnos a Vénusz horizont feletti valós magassága napkelte előtt mindig kisebb, mint a Naptól való maximális kitérés szöge, hiszen Napunk nem függőlegesen kel fel a mi szélességünkön, hanem ferdén. (Az Egyenlítőn élők örülhetnek, ők függőleges vénusz- és napkeltében gyönyörködnek.)
A bolygók Naphoz viszonyított magassága változik az év során az ekliptika látóhatárunkkal bezárt szögének megfelelően.
Ha ez a szög alacsony, a jelentős kitérés ellenére is kicsi lehet a Nap és a Vénusz magasságkülönbsége.Február 13-án a kitérés majdnem el fogja érni a 40 fokot, de a Vénusz és Nap magasságkülönbsége csak alig haladja meg a 20 fokot.
Azonban öröm az ürömben, hogy nyugati kitérése során még mindig ezen a napon jár legmagasabban a Vénusz a Naphoz képest.
A Vénusz 4:26-kor, a Nap majdnem két és fél órával később, 6:53-kor kel majd. Az aznapi megfigyelhetőség szempontjából ideálisnak mondható polgári szürkület 6:17-es időpontjában a Nap 6 fokkal a horizont alatt, míg a Vénusz 14,6 fok magasan a horizont felett tartózkodik majd.
Szabad szemmel ekkor a leglátványosabb, távcsővel azonban érdemes napkeltéig követni, mert kiválóan látszik majd a legkisebb műszerekben is.
Nézzük meg jobban magunknak!
Ha kedvet kaptunk a hajnali Vénusz „közelebbi” szemléléséhez, milyen arcát láthatjuk majd? Már egy kisebb, 5 cm átmérőjű távcsőben is jól kivehető a Vénusz 40” látszó átmérője.
Ez elmarad a január 8-i alsó együttállás 60” átmérőjétől, de jócskán kárpótol ezért az azóta 26,1 %-os fázisúra duzzadt sarló gyönyörű íve. A távcsöves megfigyeléshez mindenképp használjunk erős sötétítő szűrőt (legalább ND1,8), vagy forgatható polárszűrőpárt: a Vénusz ugyanis annyira fényes, hogy majd kifolyik a szemünk a távcsőben, szűrő nélkül csak egy fényárban táncoló pacát látunk majd.
A jól eltalált sötétítéssel azonban csodálatos látvány tárul szemünk elé: A pengeéles sarló csúcsai tűhegyesek. A külső peremen fényes peremív fut végig, a terminátor mentén (a sarló fázis fény-árnyék határa) elhalványuló terminátor-sötétedés vár.
A csúcsoknál a fényes pólussapkák könnyen kiugranak, a terminátor mellett pedig a trópusi öv konvektív, pamacsos, sötét felhői, esetleg sötét sávjai bukkannak fel.
A sarló egyenlőtlen megvilágítása, és a korong nagy mérete most kifejezetten kedvez a felhőalakzatok megpillantásához.
Ha valamikor, akkor most könnyen észrevehetjük Vénusz felhőcsodáit!
Használjuk ki a februári lehetőséget!
A 2022-es hajnali kitérése során, még egy további kedvező hajnali láthatóság várható. A tavasz a hajnali kitérések szempontjából a létező legrosszabb időszak, így nem csoda, hogy az Esthajnalcsillag tavasz előtt, tél végén és a tavasz elmúltával, nyár elején látszik magasabban az égen.
A tavasz elmúltával a -3,9 magnitúdó fényességű, 11 ívmásodperc átmérőjű, 91% fázisú Vénusz 2022. július 22-én, hajnali 4:27-kor a polgári szürkület kezdetén majdnem 11 fok magasságra kúszik majd fel.
A meghízott Vénusz kicsit halványabb lesz, kissé alacsonyabban, látszik, és sokkal, de sokkal kisebb lesz, ráadásul sokkal korábban kell kelni a megfigyeléséhez.
A februári láthatóság távcsöves megfigyelése igazi jutalom, a júliusi már inkább keményvonalas kihívás lesz, ne szalasszuk el hát a mostani lehetőséget!
A költői Vénusz
Az ókori Rómában, az időszámításunk kezdete előtti első században Lucretius, a költő dicsőítette Vénuszt ezekkel a szavakkal:„…mert minden élőlény általad jött létre és nézheti a Nap sugarait.
Istennő, ha bárhol megjelensz, menekülnek a szelek, és a felhők kitérnek utadból… kecsességed, és varázslatos bájad oly ellenállhatatlanul ejti rabul a természet minden élőlényét, hogy téged mindenki vágyva követ bárhová is csábítod.
”Reméljük, hogy olvasóinkat is rabul ejti majd az ellenállhatatlan Vénusz!
Bár kevésbé líraian, de mi is derült eget, enyhe szelet és meghitt perceket kívánunk a követéséhez!
Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló