A nyár beköszöntének időpontja naptárról naptárra változik. Az általunk használt Gergely-naptárban június 1-jét szokás megjelölni a nyár első napjának.
Ezt nevezzük a nyár kezdetének. Szintén ezt a dátumot tűzik ki a keleti egyházak által használt Júlián-naptárban, de történeti okokból az ebben a rendszerben június 1-jének nevezett nap körülbelül két héttel eltolódik a miénkhez képest (ugyanezért ünneplik a karácsonyt is máskor ezen országokban).
Bizonyos naptárak azonban egyáltalán nem rendelkeznek nyárral. Az egyiptomi naptárban például mindössze három évszak létezik, melyek így nem feleltethetők meg a nálunk használt négynek. Olyan is előfordul, hogy egy naptárban több mint négy évszak lelhető fel.
Például a Hindu és több más indokínai naptár is hat évszakkal rendelkezik. Ezek közül négy viszonylag jól illeszkedik a mi négyünkhöz, de ezekhez hozzátevődik még további kettő. Az egyik az évről évre visszatérő Monszun, a másik pedig a tél és az ősz átmenetének tekinthető évszak.
Ezzel szemben a forró égövi Afrikában és Amerikában mindössze két évszakot szokás megkülönböztetni: a száraz és az esős szakaszait az évnek.
Láthatjuk, hogy a nyár kezdete mennyire függ a földrajzi és kulturális közegtől, ha ez egyáltalán létezik.
A teljes kép figyelembevételéhez hasznos a déli féltekére is elutaznunk.
Mikor mi a fehér karácsonyban reménykedünk, a Föld déli féltekéjén a forróság elől a vízpartokra menekülnek az emberek. Errefelé a karácsony sokkal inkább nyárköszöntő ünnep, mintsem a kályhában meghitten ropogó tűzé.
Mi okozza ezt a különös jelenséget, melyet évszakoknak nevezünk?
Hogy lehet, hogy az évszakok száma nem egyezik meg a különböző földrészeken?
A választ nem a Naptól való távolságban kell keresnünk, mint azt elsőre gondolnánk. Könnyen hihetnénk, hogy nyáron a Nap közelebb van a Földhöz, mint télen, ezzel okozva a melegebb időjárást.
Valójában a Föld majdnem kör alakú pályán kering a Nap körül, így ez a hatás szinte alig játszik szerepet az évszakok körforgásában.
Ezt igazolja az az érdekesség, hogy bolygónk pont az itteni, északi féltekei nyár közepén van a legtávolabb a Naptól.
Ha nem a Nap távolsága forgatja az év nagy kerekét, akkor mégis mi irányíthatja ezt az egész bolygónkra kiterjedő jelenséget?
A választ a Föld tengelyferdeségében kell keresnünk. A forgástengely közel 23 és fél fokos szöget zár be a Nap körüli keringés síkjával. Ebből kifolyólag az év különböző időszakaszaiban a Föld különböző területei különböző mennyiségű napfényt kapnak. Mikor egy adott terület fordul jobban a Nap felé, akkor ott hosszabbodnak a nappalok és felmelegszik az idő.
Mikor pedig e terület elfordul a Naptól, akkor az éjszakák válnak hosszúvá és így az idő hidegebbé válik. Ez megmagyarázza, hogy miért fordulnak meg az évszakok a Föld két féltekéjén.
Mikor az északi területek fordulnak inkább a Nap felé, akkor a déliek pont elfordulnak attól, ugyanígy fordítva.
Ezzel az egyik felvetett rejtélyt megmagyarázhattuk, de még nem adtunk választ arra, hogy az évszakok száma miért változik területről területre.
A válasz ebben az esetben már nem ilyen egyszerű.
A legnagyobb szerepe a földrajzi szélességnek van.
Ökölszabályként megjegyezhető, hogy minél távolabb vagyunk az Egyenlítőtől, annál erősebbé válik az évszakok szerepe. Az Egyenlítőn és környékén a Nap az éves mozgása során végig igen magasan jár, így nem hozhat létre négy jól elkülöníthető évszakot. A Sarkok környékén megint nem szokás négy évszakról beszélni, hiszen itt már túlságosan szélsőséges a Nap mozgásának változása.
Az itt élő élőlények az év felét kénytelenek a sötétség birodalmában eltölteni, míg az év másik fele a fehér éjszakák hatásköre. Mindemellett fontos tényező az évszakok alakulásában a környezetünk földrajzi fekvése és a Föld igen összetett időjárási és éghajlati rendszere.
Ez utóbbi magába foglalja az óceáni áramlásokat és a szelek egymáshoz való bonyolult kapcsolódását. Legjobb példa a híres Golf-áramlat, mely meleg vizet szállít az Egyenlítőtől Európa partjaihoz. Ez teszi sokkal melegebbé az európai teleket a megfelelő szélességi fokon fekvő amerikai társához képest.
Például a kemény teleiről ismert Kanada bizonyos területei még közelebb is találhatóak az Egyenlítőhöz, mint Budapest, mégis sokkal hidegebb ott az időjárás.
Ennyit tesz értünk a Golf-áramlat.Az évszakoknak nem csak az erősségét, de a számát is befolyásolhatja a földi környezet. Legjobb példaként a fent már említett három egyiptomi évszak hozható fel. Hosszukat és lefolyásukat teljesen a Nílus uralja, mint arról neveik is árulkodnak: az áradás, a sarjadás és az alacsony víz.
Egyetlen hatalmas folyó az időjárást alapvető mértékben befolyásolhatja, még inkább egy óceán!
Azt is tudjuk már, hogy az Indiai óceán környékén a Monszunt külön évszakként tartják számon. A Monszun létrehozója pedig maga az óceán.
Mit is értünk hát azon, hogy beköszönt a csillagászati nyár, ha az évszakok ennyire változatosak a világ különböző pontjain?
A csillagászati nyár alatt a nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség közé eső három hónapot értjük. Ezen időszak nagyjából egybeesik az európai és az észak-amerikai évszakok változásával.
Mit is jelent a nyári napforduló, melyet a csillagászati nyár kezdőpontjának tekintünk?
A Nap ekkor jár a legészakibb pontján az égi útjának, így körülbelül ekkor a leghosszabbak a nappalok az északi féltekén (a valóságban egy pár napos eltérés lehetséges a Föld elliptikus pályájából kifolyólag).
E fordulópont, mint a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka napja, mindig is fontos szerepet játszott a világ különböző tájain.
A számos, és kultúráról kultúrára változó ünnepek közül ma Magyarországon leginkább Szent Iván éjszakáját szokás megünnepelni. A katolikus szentek között hiába keresnénk Szent Ivánt, nem találunk egyetlen személyt sem ilyen névvel.
Ki volt hát az ünnep névadója?
Az Iván név a János szláv változata, mely variáns régen a magyarok között is használatos volt (pontosabban az Ivános változat). Az ünnep nevében ismeretlen okokból az Iván maradt meg, nem pedig a János. Vagyis Szent Iván éjszakája valójában Keresztelő Szent János ünnepe.
Az éjszakát manapság három nappal a napforduló után szokás megülni, de korábban a két időpont egybe esett (a múlt naptári változásai felelősek a szétválásért). Az ünnep eredete messze a keresztény idők előttre vezet, hiszen a földművelő népek életébe a Nap és annak mozgása igen fontos szerepet játszott és játszik.
Ennek megfelelően mindig a fontos ünnepek közé tartozott az év ezen időszaka.
A Keresztelő Szent Jánosról való megemlékezés csupán a negyedik-ötödik század környékén került bele az ünnepbe.A katolikus szentek ünnepei között szinte egyedülálló módon a Szent Iván éjszakáján a szent ember születését ünnepeljük ilyenkor és nem halálát. Lukács evangéliuma szerint Keresztelő János unokatestvére, vagyis Jézus előtt fél évvel fogant meg. Mivel Jézus születését december végén szokás megünnepelni, így kerülhetett hat hónappal korábbra a Keresztelő János születéséről való megemlékezés.
Az ünnep igen sok örömmel jár!
Az egyik legfontosabb jelképe az ünnepnek a tűz, mely a megújulást és az újjászületést jelképezi. Az éjszakában meggyújtott hatalmas tűzrakások pedig tökéletes hangulatot teremtenek egy kis vigadozáshoz.
Az év egyik leghosszabb napja így az önfeledt örvendezés ünnepe. A tánc és a tűz átugrása elengedhetetlen kelléke az éjszakának, mely utóbbi a legrégebbi hagyományok közé tartozik. A hiedelem szerint, akik együtt ugorják át a tábortüzet, azok az elkövetkező teljes évben együtt maradnak.
Természetesen az egyedül lévőknek sem kell elkeseredni, hiszen hosszan a lángokba meredve jövendőbelijük arcát pillanthatják meg – a népi hiedelem szerint.
A mulatság évszázadokon keresztül a legfontosabb magyar ünnepek közé tartozott, sőt bizonyos északi országokban a mai napig a Jullal (vagyis a karácsonnyal) egyenlő jelentőségű!
Ünnepeljük hát együtt az éjszakák rövidségét és Keresztelő János születését!
Szerző: Soós Benjamin, Tudományos segédmunkatárs / Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
Tetszett a cikkünk? Ha egy izgalmas észlelési csemegére vágysz, olvasd el ezt is! Hány csillagot rejthet a Hattyú csőre?