Azonban továbbra is célba vehetjük az Alcor–Mizar párost a Nagy Göncölben, a fényes M81 Bode-galaxist és az M82 Szivar-galaxist vagy a szabad szemmel is észlelhető Méhkas halmazt a gyönyörű, közel egyenlő számban lévő vörös, és kék színű csillagaival, és az M13 gömbhalmaz látványa sem okoz csalódást. De ezeken a célpontokon kívül még megannyi érdekességet kínál nekünk az égbolt.
Manapság már szinte mindennek van egy ünnepnapja, nincs ez máshogy a csillagászattal sem. Ez a mozgó ünnep minden évben április végére vagy május elejére esik. És hogy mihez igazítják? Erre a választ a Hold fázisának változásában kell keresni. A jeles nap az első negyedhez eső legközelebbi első szombat, ami idén május 18-ára esik, a 15-ei első negyed után. Ekkor égi kísérőnk 80%-os fázisú lesz.
Földünk kísérőjének 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére a széles körben elfogadott magyarázat, hogy a Földünk ütközött egy körülbelül Mars méretű testtel, a Theiával, aminek a magja nagy részben beolvadt a Földbe. A Földből kiszakadt és a gravitációt legyőző anyag egy gyűrűt hozott létre a Föld körül, és ebből állt össze később az őshold.
Szinte már természetesnek vesszük égi kísérőnk jelenlétét az égbolton, nem tulajdonítva neki nagyobb figyelmet, ezért ezen az estén fordítsuk felé a tekintetünket, ugyanis rengeteg izgalmas felszínformát tudunk majd megfigyelni. Ez igen barátságos feladat, mivel lehet akár szabad szemmel, binokulárral és a kisebb távcsövektől kezdve a nagyobb távcsövekig bezárólag mindenféle távcsövet használni.
Ezen az estén számos izgalmas felszínformát csodálhatunk meg a Hold felszínén, talán az egyik leglátványosabb közülük a Copernicus-kráter, ami a Mare Imbrium (Esők Tengere) déli szélénél, a holdi Kárpátoktól délre található. A 93 km magas, összetett kráter központi csúcsa körül megfigyelhetjük a kiterjedt törmeléktakarót is. A Mare Imbrium az egyik legnagyobb becsapódási kráter, 6 koncentrikus krátergyűrűjéből a legnagyobb átmérője 3200 km. Egy kis érdekesség: az Apollo–15 ebben a medencében landolt, ezen a küldetésen gyűjtötték be a legidősebb sziklát, a Teremtés Kövét, amelynek kora 4,5 milliárd év.
A csillagászat napja célja, hogy közelebb juttassa az embereket a csillagászathoz, és minél több emberrel megszerettesse ezt a tudományt, és egyáltalán felkeltse az érdeklődést az égbolt látványa iránt. Ennek egyik legjobb eszköze a járdacsillagászat, ami szerencsére már nem csak ezen a napon lehet program: az utcai bemutatókon kívül több csillagvizsgáló is érdekes és emlékezetes programokkal készül az odalátogatók számára.
Szóljon ez a nap a csillagászatról, az égbolt rejtelmeiről és csodáiról!
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló